Franja

impúlz (-a) m

1. (spodbuda) impulso, stimolo, spinta:
dati gospodarstvu nov impulz dare all'economia nuovi impulsi

2. elektr. impulso elettrico; pošta impulso, scatto telefonico

3. fiziol. impulso (nervoso); ekst. pulsione

instituer [ɛ̃stitɥe] verbe transitif osnovati, ustanoviti, uvesti; postaviti za, imenovati za

Richelieu institua l'Académie française R. je ustanovil Francosko akademijo
instituer quelqu'un son héritier postaviti koga za svojega dediča
instituer de nouveaux règlements de circulation uvesti nov prometni pravilnik

inter z adv. sklonskima obl. intrā in intrō (inter je komp. k in, prim. gr. τὰ ἔντερα, subst. interāmenta in superl. intimus; ko se komparativni pomen pozneje več ni čutil, je nastal nov dvojni komp. interior.A. inter (nom. sg. m)

I. adv. Prvotno predik. = „vmesen“, „srednji“, „med dvema se nahajajoč“; v tem pomenu le še pesn. pri poznejših pesnikih: stetit arduus inter pontus Val. Fl., tibi tot montibus inter diviso Val. Fl. (prim.: gr. πολλὰ μεταξὺ οὕρεα Hom.). Sicer le v sestavah

1. vmes pri pojmih
a) mirovanja: inter-sum, inter-iaceo, inter-rex, inter-regnum, inter-nuntius, inter-columnium, Inter-amna.
b) premikanja: inter-cedo, inter-pello, inter-misceo, inter-mitto, inter-cido.

2. vmes, notri, (v) sredi: intercipio, inter-cido; occ.
a) med tem: inter-ea, inter-im, inter-dum.
b) zraven, vpričo, prisoten: inter-sum pugnae.

3. iz srede ven, po-, pre-: inter-eo, inter-imo, inter-ficio, inter-dico prepovedati.

II. praep. z acc.

1. prostorsko:
a) o dveh: med: mons Iura est inter Sequanos et Helvetios C., ut Tiberis i. eos et pons interesset Ci., qui vicus i. Tolosam et Narbonem est Ci., i. Euboeam continentemque N., ager Tarquiniorum, qui i. urbem ac Tiberim fuit L., aliquid inter manus habere Ci. v delu imeti; zapostavljeno: Faesulas inter Arretiumque L.; od tod pogosto metaf.: inter Antonium et Dolabellam foedere sanctum est … Ci., indicare i. Marcellos et Claudios Ci., pacem i. duas civitates conciliare N., i. Hectorem et Achillem ira fuit H., i. bellum et pacem dubitare T., i. signa atque vexilla Suet. obdan z … , i. metum et iram cunctatus T., anceps crimen est i. retinentem et exigentem Cu., quae saepissime i. me et Scipionem de amicitiā disserebantur Ci.; poseb. pri navedbi razlik: quid interest inter periurum et mendacem? Ci., vidi, quid intersit i. te et avum tuum! Ci., nihil interest i. te et quadrupedem Ci., multa sunt alia, quae i. locum et locum plurimum differunt Ci. v čemer se kraj bistveno razlikuje od kraja, sit hoc discrimen i. gratiosos cives atque fortes Ci., interest i. causas fortuito antegressas et i. causas cohibentes in se efficientiam naturalem Ci.
b) o več osebah ali stvareh: med, v, na: inter feras aetatem degere Ci., ipse i. greges interque armenta Cupido Tib., i. greges equosque Val. Fl., feroces i. socios, ignavi i. hostes erant L., tu i. eiusmodi mulieres filium tuum collocasti Ci., qui i. mulieres versatus est Ci., i. homines esse Ci. med ljudmi bivati = z njimi občevati, družiti se, pa tudi = na zemlji (svetu) bivati, adulescens i. suos nobilis Ci., i. multos saucios consul relictus L., i. multitudinem sociorum Italici generis … tres Campani equites erant L., unus eminet i. omnes in omni genere dicendi Ci., in oratoribus admirabile est, quantum unus i. omnes excellat Ci., i. philosophos reddendus est Q., amicitiam nisi i. bonos esse non posse Ci., i. quos magna fuit contentio N., ille ego semihomines i. Nasamones Sil., i. ora hostium Cu., statua i. reges posita Ci., i. stationes hostium emissi L., i. stationes medias erumpere L., i. praesidia, intervala L., i. tela versari Ci., i. angustias Cu., Suet., i. classes transmittit Suet., morari i. aras, templa Ci., assequi i. lucos hominem Ci., insula i. vada sita T., erat i. planitiem mons S. sredi ravnine, i. vicos aut i. vias manere Suet. na cestah, i. manūs aufferi Ci., i. socrūs et filiarum manūs collapsa Cu., villa i. manūs mihi crevit Sen. ph., te magna i. praemia ducet V., i. cognomina et Neronis assumpsit Suet., i. praecipua saeculi ornamenta Plin. iun., i. exempla esse T., Sen. ph. biti (služiti) za primer, zgled; zapostavljeno: extremos inter euntes H.; v imenih mestnih delov: inter figulos Varr. ali inter falcarios Ci. ali inter lignarios L. pri lončarjih, srparjih, lesarjih = v lončarski, srparski, lesarski ulici; kot jur. t. t.: inter sicarios accusare, defendere Ci. ali quaestio inter sicarios Ci. med morilci = zaradi (zastran) umora. Pogosto s subst. adj.: inter paucos L., Q. med (njih) malim številom = kakor le malokateri, inter omnia Cu. ali cetera L. ali cuncta H. pred vsem (drugim), posebej, posebno, zlasti, inter alia Plin. iun. med drugim; prim.: inter omnes constat Ci. med vsemi = pri vseh, inter alia prodigia et carnem pluit L.
c) v zvezi z refl. zaimkom označuje vzajemno razmerje = drug drugega (drugemu), eden drugega (drugemu), med seboj, vzajemno: ut uterque inter se satis duret Ci., furtim i. sese adspiciebant Ci., vitam i. se utriusque conferte Ci., res maxime i. se repugnantes Ci., caedes civium i. se fit Ci., diversi i. se aditūs Ci., colles i. se propinqui S. blizu drug drugemu, drug blizu drugega, loca i. se maxime diversa Ci., amare i. se Ci., Ter., timere i. se N., colloqui i. se Ci., ludere i. se Pl., Suet., i. se cornibus pugnare Varr., auxerat i. se opinionem L. medsebojno spoštovanje, i. se nondum satis noti L., i. se inimicos esse Hyg., placide modesteque i. se rem publicam tractare S., ratio et oratio conciliat homines i. se Ci., quae res eos in magno diuturnoque bello i. se habuit S., postquam haud procul i. se erant S., duobus locis haud longe i. se castra faciebant S., res i. se similes Ci., Q., quamquam et ii ipsi i. se dissimiles fuerunt Q., pessuma ac diversa i. se mala S., i. se contrariae opiniones Q., i. se amplexari, fabulari Pl., fallaciam i. se fingere Ter., i. se contingere C., i. se foliis strepitare V., obtrectare i. se N., concurcere i. se Suet., sepelire i. se Plin., distare i. se Col., si verba inter nos aucupabimur Ci., num inter vos risum tenere potestis? Ci., quasi nunc non norimus nos inter nos Ter., circa quem (tropum) et grammaticis inter ipsos et philosophis pugna est Q.

2. časovno
a) med: inter horam tertiam et quartam L., dies XXXV i. binos ludos Ci., i. Lavinium et Albam Longam coloniam deductam triginta fere interfuere anni L., facito i. Nonas et Idūs Martias Col.
b) v preteku, med, v, ob, za (z gen. in acc.): inter ipsum pugnae tempus L., si i. cenam hoc accidisset Ci., ea lex i. tonitrua lata est Ci., i. haec (quae) L. med tem, inter moras Plin. iun. med tem, i. eas moras S., i. aliquas moras Suet., i. exordia Amm., i. initia, principia Cels. v (ob, na) začetku, silent i. arma (v času vojne, v vojni, med vojno) leges Ci., i. hunc tumultum L., i. noctem L., i. dies Pl., i. omne tempus pater spectaculo esset L., i. decem annos, i. tot annos Ci. v času desetih let, v desetih letih, v toliko letih, i. colloquia cunctationemque L., canit i. opus Tib., i. canendum Suet., i. ludendum Q., i. agendum V., i. rem agendam Pl., i. aetatem Gell., i. vina H. = i. bibendum Iust., i. priorem fortunam Lucan., i. solis ortum Iust., occisum i. epulas Iust., i. seditionem, dimicationem L., i. fluctuantem aciem L., i. mutuos gemitus, i. trepidationem Cu., i. poenam Suet., i. gaudium Gell., i. maximos imbres Suet., i. verbera et cruciatus L., i. fugae pugnaeque consilium oppressi L., i. tanta vitia imbecilla aetas … tenebatur S., nobis i. has turbas (navkljub) senatus tamen frequens flagitavit triumphum Ci., minari i. iocum Suet., i. ambiguos, quis … T., i. haec parata atque decreta S.

B. intrā (abl. f.) stoji

I. adv., toda šele poklas. znotraj, notri: idem intra forisque familia fecerat Petr., huius (fistulae) ea pars, quae intra, paulo longior esse debet, quam quae extra Cels., haec vasa et opercula extrinsecus et intra diligenter esse picata debebunt Col., deni in quadram pedes quadraginta, per oram i. centum erunt Q., (digitis) paulum tamen inferioribus intra spectantibus (navznoter obrnjen), sed ne illis quidem tensis, qui supra sunt Q., vividis i. caro apparet Cels., ut intra extraque sunt Mel. —

II. praep. z acc.

1. krajevno: (notri) v, (notri) med: intra parietes tuos hostem tenes Ci., cum i. moenia videmus Ci., Antiochum i. montem Taurum regnare iusserunt Ci. (tako da je tvorilo gorovje mejo), intrā extrāque munitiones C., intra vallum et foris N., i. vallum reperire Suet., i. Oceanum Ci., i. Appenninum se tenere L., i. eos terminos esse L., i. praesidia alicuius esse L., flumen i. muros fluit Cu., i. Palatium habitare Suet., i. aedem publicam sacrificare Suet., i. labra Pl., i. dentes amicos conclusos habere Pl.; occ. (dozdevno =) (noter) v, za (z acc.): ingrediens intra finem eius loci Ci., compulsus i. moenia hostis L., i. munimenta compulsi Cu., eos i. insulam recepit Ci., C., i. pessulos venire Pl., i. regiones venire Ci., i. castra se recipere L.

2. časovno: med, v, za (z acc.), v teku, pred iztekom: Val. Max., Mart., Suet., Eutr., adparuisse numen deorum intra finem anni vertentis Ci., i. hos proximos decem annos Plin. iun., i. annos XIV tectum non subire C., i. legitimum tempus S., L., i. iuventam (mori) T., i. eos dies Cu., i. decimum diem, quam Theras venerat L., i. decem annorum spatium L., i. vicesimum diem L., i. quadragesimum pugnae diem T., i. Kalendas Plin., intra quartum diem, quam Herium filium amiserat Sen. rh.; zapostavljeno: lucem intra T.

3. metaf. (o številih) pod (= manj kot): classis erat intra centum L.; (pri drugih določilih mere) med, omejen na: intra legem epulari Ci. v zakonitih mejah, i. fortunam manere O. v svojem stanu, i. verba peccare Cu. le v besedah, le z besedami (ne z dejanji), domus intra paucos libertos T. je obsegala le nekoliko osvobojencev, i. se consumunt Plin. zauživajo sami (= ne prodajo ničesar), i. nosmet componimus Q., i. vos futura Plin. iun. ostane med vami, se i. silentium tenere Plin. iun. molčati, i. verba desipiunt Cels. le z besedami, cedere i. finem iuris sui L., intra aquam manere Cels. zadovoljiti se z vodo, vode se držati, samo vodo piti, i. famam esse Q. (o spisih) zaostajati za svojim dobrim glasom, hoc facere i. modum Ci. pri tem prej premalo kakor preveč storiti.

C. intrō (abl. sg. n., prim. gr. εἴσω lat. eō, quō, illō) le adv.

1. noter: intro nos vocat at sese tenet intus Luc., sequere i. me Pl., iam ego revortar i. Pl., comedere hinc i. Ter., aliquem i. ducere Ter., cur ad nos filiam tuam non i. vocari iubes? Ci., tribūs i. vocare ad suffragium L., cibum i. ferre Ci., ferrum i. clam in cubiculum ferre Auct. b. Afr.; elipt.: aquam foras (ven!) vinum intro (noter!) Petr. V klas. lat. nav. v ixpt. s stavčnim glag.; prim. intrō-ducere, intrō-ferre, intrō-ire, intrō-mittere, intrō-spicere, intrō-vocare in intro-itus.

Č. Dvojni komp. interior -ius

1. bolj znotraj ležeč, bolj znotraj, (bolj) notranji: ex interiore aedium parte deiectus Ci., interiores templi parietes Ci. notranje strani sten, interior domus V., interiore epistulā Ci. v sredi pisma, interior nota Falerni H. vrsta vina, ki leži globlje v kleti, torej = falernsko vino boljše sorte (bere), interior sponda O. proti steni obrnjeni del, rota O. kolo, ki je bliže cilju, okoli katerega je treba voziti; enalaga: interior meta O., proram ad saxa suburget interior V. bliže cilju, i. gyrus H. krajši, interior ibat, si comes unus erat O. hodil je na desni, naves interiores ictibus tormentorum erant L. so bile preblizu, da bi jih bile mogle metalne strele zadeti, interior periculo vulneris factus L. preblizu, da bi mogel biti ranjen, ille radit iter laevum interior V. vozi bolj na notranji strani; subst. n. pl. notranji deli, npr. hiše: aedium Sulla ap. Ci. ep.; telesa, poseb. drobovje, drob: Cels., interiora nucleorum Plin. Val. jedro, cum spes nostrorum interiora cuncta maerore complerit Amm. notranjost mesta, meton. = prebivalce, oblegance; acc. n. adv.: interius lingua congelat O., interius recondere V.

2. kot geogr. t. t. bolj v notranjem delu (= v sredini) dežele (ležeč); notranja dežela, notranjost dežele: interior Asia Cu. notranja, interiores nationes Ci. narodi, bivajoči v notranjih delih, celinski narodi, interiores terrae Mel. notranje, celinske.

3. metaf. tesnejši, zaupnejši, zanesljivejši, srčnejši, iskrenejši: interior amicitia L., societas Ci., interior potentia T. večji vpliv zaupnikov, aulici Suet., interius est eiusdem esse civitatis Ci.; occ. tajnejši, najskrivnejši: ab interioribus consiliis removeri N., interiores litteras scrutari Ci.

inventer [ɛ̃vɑ̃te] verbe transitif iznajti, izumiti, izmisliti si

inventer un nouveau procédé de fabrication izumiti nov postopek izdelovanja
une histoire inventée de toutes pièces popolnoma izmišljena zgodba
il n'a pas inventé la poudre, le fil à couper le beurre (figuré) ni ravno inteligenten, ni med najbolj pametnimi

izrodek samostalnik
1. izraža negativen odnos (izprijena, ničvredna oseba) ▸ selejt, gazember, korcs, söpredékMed zaporniki naj bi na tatove pljuvali kot na izrodke družbe. ▸ A rabok között a tolvajokat állítólag a társadalom korcsaként lenézik.
Pogubno pa je to, da največji izrodki vodijo svet. ▸ Az a szörnyű, hogy a legnagyobb gazemberek irányítják a világot.

2. izraža negativen odnos (izprijena predstava ali mnenje) ▸ fantazmagória, torzszülött, szüleményAli zares ne veste, da so to samo izrodki vaše domišljije? ▸ Hát valóban nem tudja, hogy ezek csak a maga fantazmagóriái?

3. izraža negativen odnos (kar se sprevrže v svoje negativno nasprotje) ▸ elfajzás, elfajulás, degenerálódás
To pa je že izrodek prvobitnega in prijetnega bivanja v naravi. ▸ Ez már a természetben való ősi, élvezetes létezés elfajzása.
To ni islam, ki je ustvaril civilizacijo, ampak je izrodek islama, ki ustvarja nov totalitarizem. ▸ Ez nem az az iszlám, amely civilizációt teremtett, hanem az iszlám elfajzása, amely új, totalitárius rendszert teremt.

4. sovražno (o odnosu do drugačnosti) ▸ különc, csodabogár
Človek se tako rekoč pravilno opredeljen že rodi, če se ne, je pa izrodek. ▸ Az ember úgymond már születésekor megfelelően elkötelezett, ha pedig nem, akkor különcnek számít.
V novi kibernetiki se vrača ta posluh za izrodke, torej tudi za posebneže, kakršni so misleci in pesniki. ▸ Az új kibernetikában visszatér ez a különcök iránti affinitás, az olyan csodabogarakat is beleértve, mint a gondolkodók és a költők.

5. (bitje z motnjo v razvoju ali telesno okvaro) ▸ torzszülött, szörnyszülött, korcs
Primarni strah pred pošastnimi izrodki je vsajen tudi v sodobna razmišljanja o potencialnih človeških klonih. ▸ A szörnyszülöttektől való ősi félelem a lehetséges emberi klónokról való modern gondolkodásba is beleivódott.

jajčka samostalnik
(otroški avtosedež) ▸ tojáshéj alakú babaülés, babaülés, babahordozóOtroška oblačila, od št. 56 do št. 62, zimski pajac in globoki voziček z jajčko, prodam. ▸ Gyermekruhák, 56–62-esek, téli overál és mély babakocsi babahordozóval eladó.
Skoraj nov otroški voziček z jajčko, modre barve, otroški sedež od 9 do 18 kg, modre barve in stajico, ugodno prodam. ▸ Majdnem új babakocsi kék színű babahordozóval, kék színű babaülés 9–18 kg-ig és járóka eladó.

kantor samostalnik
(vodilni pevec pri bogoslužju) ▸ kántor
Kantor je ubral nov napev in iz grl menihov se je utrgala zmagoslavna hvalnica. ▸ A kántor új énekbe kezdett, és a szerzetesek torkából diadalmas dicshimnusz tört elő.

kázus gramatika, medicina case

nov kázus kolere a new case of cholera

klient samostalnik
1. (stranka) ▸ ügyfél, kliensSopomenke: stranka

2. (v sodnih postopkih) ▸ ügyfél
3. računalništvo (program) ▸ kliensSony Ericsson ima edini klienta za elektronsko pošto. ▸ A Sony Ericsonnak van egyedül e-mail-kliense.

komet samostalnik
1. (nebesno telo) ▸ üstökösRep kometa je sled majhnih prašnih delcev. ▸ Az üstökös csóvája apró porszemcsékből álló csík.Padec kometa naj bi bil tudi glavni vzrok za izumrtje dinozavrov pred 65 milijoni let. ▸ Egy üstökös lezuhanását tartják a dinoszauruszok 65 millió évvel ezelőtti kihalása fő okának is.Povezane iztočnice: Halleyjev komet

2. (o nenadnem uspehu) ▸ üstökösDecembra lani je na belih strminah zablestela kot komet. ▸ Tavaly decemberben üstökösként ragyogott a hóborította fehér lejtőkön.Nov komet na nebu internetnih programov, Skype, ki omogoča enostavno in brezplačno internetno telefonijo, je vsak dan bolj priljubljen. ▸ A Skype, az új üstökös az internetes szoftverek egén, amely egyszerűvé és ingyenessé teszi az internetes telefonálást, napról napra népszerűbb.

kovanec samostalnik
(kovan denar) ▸ érme, pénzérme, fémpénzZa srečo bom vrgel v vodo kakšen kovanec. ▸ Bedobok egy érmét a vízbe, hogy szerencsét hozzon.
Povezane iztočnice: priložnostni kovanec

kr̀čma ž, kȑčma ž krčma: krčma "Zlatna kapljica"; na njemu je ostala krčma on bo dal za nov liter; prodavati na -u prodajati na malo

kúrz curso m ; (smer ladje) rumbo m , derrota f

nov(i) kurz (fig) la nueva orientación
devizni, menjalni kurz cambio m
uradni (prosti) menjalni kurz cambio oficial (libre)
po menjalnem kurzu al cambio de
spremeniti kurz (o ladji) cambiar el rumbo

lés wood

stavbni, tesarski lés timber
gradbeni lés (building) timber, ZDA lumber
gnil lés rotten wood
suh lés seasoned timber
rezani lés sawn timber
vezan lés plywood
mehek lés softwood
trd lés hardwood
jamski lés pitwood, pitprop
beli lés white wood
obdelava lésa wood working
obdelovalec lésa woodworker, wood carver
sečnja lésa wood felling
impregnacija lésa wood impregnation
vrste lésa species pl of wood
lésu podoben ligniform, ligneous, woody, woodlike
sladki lés botanika liquorice
žagan lés sawn wood
mlad, nov lés green wood
umeten lés artificial wood
sečni lés mature wood
hrastov lés oak, oak wood, oak timber
trgovati z lésom to deal in wood, to trade as a timber merchant
on je malo čez lés (figurativno, žargon) he is up the pole (ali round the bend)

lyre [lir] féminin lira (glasbilo); figuré pesniški polet, zanos; pesništvo

joueur masculin de lyre igralec na liro
ajouter une corde à sa lyre (poétique) ubrati novo struno, nov ton

méšati (-am)

A) imperf. ➞ zmešati, pomešati

1. mescolare, mischiare:
mešati polento mescolare la polenta

2. mescolare, miscelare, impastare; rad. mixare, missare;
mešati barve mescolare i colori
mešati karte mescolare le carte
mešati pijače miscelare le bevande, i cocktail
mešati beton impastare il calcestruzzo

3. mescolare, confondere:
mešati imena, pojme confondere i nomi, i concetti
mešati sanje z resničnostjo mescolare, confondere sogni e realtà

4. pren. coinvolgere, intromettere

5. pren. confondere (le idee), disorientare:
taki filmi samo mešajo mladino sono pellicole buone soltanto a confondere le idee dei giovani
dve uri sem mešal blato po hribih per due ore ho guazzato nel fango per i monti
pog. mešati glavo dekletu far girare la testa alla fanciulla
pog. nov avto mu meša glavo c'ha il chiodo della nuova automobile
ne mešaj te godlje a voler sciogliere l'intrico si rischia di ingarbugliare ancora
pog. mešati komu načrte, štrene mettere a qcn. i bastoni fra le ruote
ne mešaj se med moža in ženo fra moglie e marito non mettere il dito

B) méšati se (-am se) imperf. refl.

1. mescolarsi:
v njegovem glasu se mešata ginjenost in veselje nella sua voce si mescolano commozione e gioia

2. farneticare, vaneggiare:
vročico ima in meša se ji dalla febbre farnetica
pren. vse to se mu je mešalo po glavi tutti questi pensieri gli si accavallavano nella mente
od dela, skrbi se mi kar meša dal lavoro, dalle preoccupazioni finirò con l'impazzire
kaj se ti meša, da to delaš, govoriš?! macché hai le traveggole a fare, a parlare così?!

mirabilia f pl. šalj. čudovite stvari, čudeži:
un nuovo prodotto di cui si dicono mirabilia nov izdelek, ki ga ne morejo prehvaliti

nastáviti (dati službo) to appoint, to engage, to employ; (namestiti) to place, to set, to put

nastáviti past to set a trap, to lay a snare
nastáviti nov sod to broach (ali to tap) a new cask
nastáviti ušesa (figurativno) to prick up one's ears

navŕtati (-am) perf. ➞ vrtati

1. forare; trapanare; trivellare

2. (z vrtanjem priti do česa)
navrtati nov vrelec aprire un nuovo pozzo
pog. navrtati koga za denar spillare denari da qcn.

neige [nɛž] féminin sneg; snežna belina; populaire kokain

neige ancienne, nouvelle, fraîche, mouillée, poudreuse, tôlée, vierge star, nov, svež, moker, pršičast, srežen, deviški (nepoteptan) sneg
neiges pluriel éternelles, perpétuelles večni sneg
amas masculin de neige snežni zamet
boule féminin de neige snežena kepa
flocon masculin de neige snežinka
bonhomme masculin de neige sneženi mož, snežak
tourmente féminin de neige snežni metež
teint masculin de neige snežno bela polt
sports masculin pluriel de neige snežni športi
œufs masculin pluriel à la neige sneg iz beljaka
arrêté, bloqué par les neiges zametèn
train masculin de neige vlak, ki pelje v zimska letovišča
se battre à coups de boules de neige kepati se
faire boule de neige (figuré) naraščati kot snežni plaz
fondre comme neige au soleil (s)kopneti kot sneg na soncu
être blanc comme neige biti bel ko sneg
chasse-neige masculin snežni plug