Franja

muzik|a ženski spol (-e …) die Musik ➞ → glasba
za malo denarja malo muzike wie der Preis, so die Ware

múzika music

za malo denarja, malo múzike when the money runs out, the band won't play; you get what you pay for
mačja múzika (žargon) caterwauling, cats' concert

múzika (-e) f

1. (glasba) musica:
lahka, zabavna muzika musica leggera
resna muzika musica classica
operna, plesna muzika musica operistica, da ballo

2. pog. (godba) musica, banda; fanfara

3. pren. (blagoglasnost) musica; pejor. musica da gatti, musica d'inferno

4. ekst. (lajna) musica:
dosti imam te muzike basta con questa musica
pog. pren. to je pa druga muzika è un altro paio di maniche
ko bo zmanjkalo denarja, bo konec muzike finiti i soldi, cambierà anche la musica
PREGOVORI:
za malo denarja, malo muzike pochi soldi, poca festa

naci samostalnik
1. tudi v pridevniški rabi, neformalno (nacist) ▸ náci
V Avstriji je za malikovanje Hitlerja in naci idej zagrožena visoka zaporna kazen. ▸ Ausztriában Hitler és a náci eszmék bálványozásáért hosszú börtönbüntetés szabható ki.
Dollfussa so naciji ubili leta 1934. ▸ Dollfusst 1934-ben ölték meg a nácik.
Povezane iztočnice: naci punk

2. tudi v pridevniški rabi, neformalno, izraža negativen odnos (nacionalistični nestrpnež) ▸ náciPoglejte malo videe, sami nestrpneži, huligani in naciji. ▸ Kukkantsanak bele a a videókba, csupa intoleráns alak, huligán és náci.

3. tudi v pridevniški rabi, neformalno, lahko izraža negativen odnos (zahtevnež) ▸ náci
V srednji šoli so imeli res naci profesorja, ki je spraševal prav vsako uro. ▸ A középiskolában volt egy náci tanáruk, aki minden egyes órán feleltetett.

nacionalistično prislov
(šovinistično) ▸ nacionalistaPrepričani sta, da imata s slovenskim priimkom boljše možnosti na trgu dela ali vsaj malo več miru pred nacionalistično obarvanimi pripombami. ▸ Mindkettőjük meggyőződése, hogy szlovén vezetéknévvel jobb esélyeik vannak a munkaerőpiacon, vagy legalábbis valamivel kevesebb nacionalista színezetű megjegyzést kapnak.

nadihati se povratni glagol
1. (o zraku) ▸ teleszívja magát [levegővel]Proti večeru smo šli iz stanovanja, da smo se malo nadihali svežega zraka. ▸ Estefelé kimentünk a lakásból, hogy szívjunk egy kis friss levegőt.

2. (vdihniti škodljivo snov) približek prevedka ▸ belélegezNudili so prvo pomoč osebi, ki je skušala sama pogasiti požar, a se je nadihala plinov. ▸ Elsősegélyt nyújtottak egy személynek, aki megpróbálta maga eloltani a tüzet, de gázokat lélegzett be.

3. (o posledici napora) ▸ kifújja magát
Vsakih petindvajset metrov se je moral ustaviti in nadihati. ▸ 25 méterenként meg kellett állnia, hogy kifújja magát.
Po olimpijskih igrah v Londonu se je spočila, nadihala in vnovič dokazala, da ji ni para. ▸ A londoni olimpia után kipihente, kifújta magát, és ismét bebizonyította, hogy felülmúlhatatlan.

4. (naužiti se zaželene snovi ali vonja) ▸ teleszippantja magát Nadiha se eksotičnega parfuma iz bele sandalovine, lubja, cimetovih dreves in vonja evkaliptusovih listov. ▸ Teleszippantja magát a fehér szantálfa, a fakéreg, a fahéj és az eukaliptuszlevelek egzotikus illatával.

5. (o izkušnjah ali situacijah) ▸ teleszívja magát, kiélvezOdklopiti vsakdanjik, spoznati nove kulture, nadihati se drugačnega zraka in poskusiti drugačno hrano. ▸ Kikapcsolni a hétköznapokat, új kultúrákat megismerni, teleszívni magunkat más levegővel, és másfajta ételeket kóstolni.
Miru se najbolj nadiha zgodaj zjutraj, ko se čez travnike sprehodi do bližnje cerkvice. ▸ A nyugalmat leginkább a kora reggeli órákban élvezheti ki, amikor átsétál a réteken a közeli templomhoz.

nadrobiti glagol
1. (zdrobiti) ▸ tördel, morzsol, aprítVstajal je zgodaj, si nalil mleko, nadrobil vanj kruh in šel potem v atelje. ▸ Korán kelt, tejet töltött magának, abba kenyeret aprított, majd a műterembe ment.
2. (povedati) ▸ elárul, felvet, traktál
Naslednjič vam bom nadrobila nekaj zanimivih podrobnosti. ▸ Legközelebb elárulok Önöknek néhány érdekes részletet.
Novinarju so nadrobili nekaj bednih podatkov in nekaj neresnic. ▸ Az újságírót semmitmondó adatokkal és valótlanságokkal traktálták.
Tukaj sva ta zapleteni problem načeli samo malo, nadrobili le nekaj misli in predlogov. ▸ Itt csak egy kicsit mentünk bele ebbe az összetett problémába, csupán néhány gondolatot és javaslatot vetettünk fel.

nagajiv pridevnik
1. (igriv) ▸ pajkos, huncut, csintalanOd vetra skuštrani lasje in beli zobje so dajali njegovemu obrazu nagajiv videz. ▸ A széltől kócos haja és fehér fogai pajkos kinézetet kölcsönöztek az arcának.
Čeprav mi je mama rekla, da imam lepe skodrane, nagajive lase, sem si jih počesala v tesen čop. ▸ kontrastivno zanimivo Annak ellenére, hogy anyám azt mondta, szép göndör, rakoncátlan a hajam, szoros copfba fésültem.
Vedno je dobre volje in vedno ima v očeh nekakšne nagajive iskrice ter hudomušen nasmeh. ▸ Mindig jókedvű, a szemében pedig mindig pajkos szikrák cikáznak, és hamiskás mosoly bújkál az arcán.
Voditelj tiskovne konference je postavil lucidno nagajivo vprašanje, zakaj dve knjigi. ▸ A sajtótájékoztató vezetője egy éleslátóan pajkos kérdést tett fel: miért két könyv?

2. (o nedisciplini) ▸ pajkos, csintalan, huncutSpominja se, da so nekoč nagajivi otroci župniku v spovednico na klop nastavili risalne žebljičke. ▸ Emlékszem, hogy régen a csintalan gyerekek rajzszögeket szórtak a plébános gyóntatószékére.
Sosed želi nagajivega dečka prevzgojiti, a mu to ne uspe. ▸ A szomszéd szeretné átnevelni a pajkos fiút, de ez nem sikerül neki.
V športu moraš biti malo nagajiv, drugače težko prideš na vrh. ▸ A sportban egy kicsit pajkosnak kell lenni, egyébként nehezen jutsz el a csúcsra.

3. (o spolnosti) ▸ pajzán, huncut, pajkosMenim, da se ljudem ob misli na uniformo porajajo predvsem nagajive pa tudi pregrešne misli. ▸ Úgy vélem, hogy az egyenruha láttán pajzán és bűnös gondolatok támadnak az emberekben
Besedilo pesmi je tudi rahlo nagajivo in ima nekoliko zapeljivega, erotičnega pridiha. ▸ A dal szövege enyhén pajzán, és van benne némi csábító, erotikus hangzás.

4. (o nevšečnosti) ▸ pajkos, rakoncátlanKo je jedel opečenec in slanino, mu je nagajivi vetrc skušal odpihniti prtiček. ▸ Amikor ette a pirítóst és a szalonnát, a rakocátlan szellő megpróbálta elfújni a szalvétáját.
Poletje je v vsem svojem zamahu, okus po morski soli in nagajivih sončnih žarkih še ni zbledel s spomina. ▸ A nyár még javában tart, de a tengeri só ízének és a pajkos napsugaraknak az emléke még nem fakult meg.
Čeprav je vreme precej nagajivo, izkoristite poletne dni in si pričarajte poletje kar sami. ▸ Annak ellenére, hogy az időjárás eléggé rakocátlan, használják ki ezeket a nyári napokat, és varázsoljanak nyarat saját maguknak!

naglušen pridevnik
(ki ima okvaro sluha) ▸ hallássérült, nagyothallóVčasih se mi celo zazdi, da sem postala malo naglušna. ▸ Néha úgy tűnik, hogy már enyhén nagyot hallok.

nagnit pridevnik
(gnil) ▸ rohadt, rothadt, poshadt, korhadtPri trgatvi si vzemite čas in ločujte zdravo od delno nagnitega grozdja. ▸ Szüreteléskor szakítson rá időt, és tegye külön a friss és a kissé rothadt szőlőt.
Vsake dva do tri dni jih malo preberemo in odstranimo plesnive ali nagnite jagode. ▸ Két-három naponta kicsit átválogatjuk az epret, és eltávolítjuk a penészes vagy megrohadt eperszemeket.
Zmotno je mišljenje, da so za sušenje sadja primerni poškodovani, nagniti plodovi. ▸ Helytelen az a feltételezés, hogy aszaláshoz megfelelnek a sérült, rothadt termések.
Če vložimo poškodovano ali nagnito sadje, bo v kozarcu začelo vreti. ▸ Ha sérült vagy rothadt gyümölcsöt főzünk be, akkor az felforr a befőttesüvegben.
Rjave, nagnite korenine ob presajanju odrežemo in čim temeljiteje odstranimo. ▸ Átültetéskor a megbarnult, korhadt gyökereket lemetsszük és minél alaposabban eltávolítjuk.
Sadje ne sme biti nagnito, zato poškodovane dele izrežemo, nagnite sadeže pa izločimo. ▸ A gyümölcs ne legyen poshadt, ezért a sérült részeket kivágjuk, a poshadt gyümölcsöket kiválogatjuk.

naj¹

1. v ukazih: [laß] lass/[laßt] lasst/lassen wir (naj vstopi! [laß] lass ihn eintreten!, naj kar joka! [laß] lass ihn/sie weinen!)

2. v naročilih: sollen (naj pride er soll kommen, naj ostane, kot je alles soll unverändert bleiben)
hudič naj ga pobere! der Teufel soll ihn holen!
v dovoljenjih: können (naj gre er kann gehen)

3. v vprašanjih po namenu: sollen (kaj naj s tem naredim? was soll damit geschehen?/wo soll ich damit hin?; ali naj prinesem X s seboj? soll ich X mitbringen?)
ali naj res …? soll ich wirklich …?
ali naj verjamem? soll ich das (wirklich) glauben?

4. v želelnih stavkih: mögen, sollen (naj malo pazi er soll sich in acht nehmen; naj zadošča ta namig dieser Hinweis mag/soll genügen)
naj gre ta kelih mimo mene mag dieser Kelch an mir vorübergehen
naj posebej podčrtam … ich möchte besonders … hervorheben
naj le tako ostane! möchte es so bleiben!
(se prevaja s konjunktivom :)
naj pride, kar hoče komme, was da wolle
naj stane, kar hoče es koste, was es wolle

5.
naj živi …! hoch lebe …!, es lebe …!

6.
naj bi obveznost: sollte, [müßte] müsste (naj bi šel danes tja ich sollte heute hingehen)

7.
naj bi domneva: sollen (naj bi bil bolan sedaj : er soll krank sein, prej : er soll krank gewesen sein; odkod naj bi ga poznal? woher sollte ich ihn kennen?)

nájsi (čeprav) although, though

nájsi je še tako reven however poor he may be, poor as he is
nájsi nas je še tako malo, branili bomo svojo zemljo few as we are we shall defend our country

naležáti se to have a good rest (ali pogovorno a good liedown)

malo razgibavanja ne škodi, naležali smo se že pogovorno a little exercise won't do us any harm, we've had a good kip

nalíti (-líjem) | nalívati (-am)

A) perf., imperf.

1. versare; scodellare; pren. infondere:
naliti malo vina versare un po' di vino
naliti nove odločnosti infondere una più ferma risolutezza
pren. naliti čistega vina dire la verità nuda e cruda, chiamare le cose col loro nome
naliti strupa propinare veleni

2. riempire (versando):
nalivati v sode imbottare

B) nalíti se (-líjem se) | nalívati se (-am se) perf., imperf. refl. ubriacarsi; bere smodatamente; trincare; bere a garganella:
nalivati se s slabim žganjem inzozzarsi

namesi|ti [é] (-m) (eine Menge) Teig machen
iz te moke se malo namesi dieses Mehl ist wenig ergiebig

naprávljen done; made (of); manufactured; worked out; brought about; accomplished; (oblečen) dressed, clad

prav malo naprávljen (oblečen) lightly clad

naredíti (-ím)

A) perf.

1. fare, eseguire; rendere:
narediti cesto fare, costruire una strada
narediti obleko fare, cucire un abito
narediti nalogo fare, scrivere il compito
narediti kosilo fare, preparare il pranzo
narediti si hišo farsi, costruirsi la casa
narediti črto fare, tirare la riga
narediti kodre arricciare i capelli
narediti ogenj fare, accendere il fuoco
bot. narediti popke fare gemme
narediti komu skrbi, veselje dare preoccupazioni, soddisfazioni a uno
narediti izpit fare, superare l'esame
narediti kaj dobro, temeljito fare, eseguire qcs. bene, perfettamente
narediti kaj javno, nalašč, naskrivaj fare qcs. apertamente, apposta, di nascosto
narediti gib, korak, kretnjo fare un movimento, un passo, un gesto
narediti malo potrebo fare la pipì, orinare
narediti požirek fare, bere un sorso
narediti dolg fare un debito, indebitarsi

2. (dokončati) fare, compiere, finire:
plačali boste, ko bom naredil pagherà a lavoro finito

3. (povzročiti kaj neprijetnega) fare; combinare:
kaj ti je naredil, da se jeziš nanj? ma che ti ha fatto che te la prendi con lui?
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
narediti kariero far carriera
narediti konec molku, smehu troncare il silenzio, il riso
narediti križ čez kaj metterci sopra una pietra
narediti kilometre fare tanti chilometri
narediti dolg obraz fare il broncio
pren. narediti piko na i mettere il puntino sulla i
narediti iz muhe slona fare d'una mosca un elefante
pog. narediti v hlače farsela addosso
obrt. naredi sam (sam svoj mojster) fai da te, bricolage
PREGOVORI:
obleka naredi človeka l'abito fa il monaco
ena lastovka ne naredi pomladi una rondine non fa primavera
sveti Matija led razbija, če ga ni, ga pa naredi San Mattia, se trova il ghiaccio lo porta via, se non lo trova, il ghiaccio si rinnova

B) naredíti se (-ím se) perf. refl.

1. formarsi, farsi:
na vratu se mu je naredila bula sul collo gli si è formata un'escrescenza
led se je naredil na ribniku nel vivaio si è formato il ghiaccio
fant se je naredil il ragazzo si è fatto grande, robusto

2. farsi, fingersi, fare finta:
narediti se bolnega fingersi malato
narediti se gluhega, veselega fingersi sordo, allegro
naredil se je, kakor da spi ha fatto finta di dormire
črno se mi je naredilo pred očmi mi sono sentito mancare
fant se je naredil po očetu il ragazzo è suo padre sputato
pog. iz vina se je naredil kis il vino si è fatto aceto
le kaj se bo iz tega naredilo?! cosa ne verrà fuori?!

natêči (-têčem)

A) perf. gonfiare, gonfiarsi

B) natêči se (-têčem se) perf. refl.

1. riempirsi (d'acqua), riversarsi

2. pren. affluire, confluire, pervenire:
v sklad se je nateklo malo denarja nel fondo sono confluiti pochi liquidi
iz okoliških vasi se je nateklo mnogo ljudi molta gente è affluita dai paesi vicini

ne (kot samostoina nikalnica) no; nay; (navadno pri glagolu) not (npr. nisem I am not)

ne malo not a little
nikakor ne not at all, by no means
gotovo ne! certainly not
še ne not yet
ne več no more, (časovno) no longer
jaz tudi ne (strinjajoč se z nikalnim stavkom) (that goes for) me too!
ne manj kot... no less than...
ne samó... temveč tudi... not only... but also...
kaj ne? isn't it?
mislim, da ne I think not
ne... ne... neither... nor...
če ne if not, unless
če ne vidim pisma, ne verjamem unless I see (ali if I don't see) the letter I shall not believe it
ne da bi jaz vedel not that I know of
odgovoriti da ali ne to answer yea or nay
ne, kaj takega! well I never
reči, odgovoriti ne to answer in the negative, to decline, to refuse
ne morem, da ne bi (rekel) I must (say), I can't help (saying)
Je oče bolan? - Upam, da ne. I Father ill? - I hope not.
on ne govori angleško, jaz tudi ne he does not speak English, nor do I

nè

A) adv.

I.

1. (zanika glagolsko dejanje) non:
nič ne pomaga tajiti negare non serve a niente
(v zanikanem stavku je predmet v rodilniku) tu ne prodajajo zelenjave qui non vendono la verdura
naj se ne prenagli (izraža omiljeno željo, prepoved) non agisca con precipitazione

2. (z drugim stavčnim členom izraža nasprotje) non:
ne meni, tebi bo žal non rincrescerà a me, ma a te

3. (poudarja nasprotni pomen) non:
ne dosti vredno blago merce di non grande valore

4. pren. (izraža popravek) non:
lahko prideš, samo ne jutri puoi venire ma non domani

5. (v vprašalnih stavkih izraža domnevo) non:
ga ne bi kozarček? (non) gradirebbe un bicchierino?
si zadovoljen? Kako, da ne sei contento? Come no

6. (izraža nejevoljo, presenečenje) non:
kaj še nisi napravil naloge? non hai ancora fatto il compito?
ravno sem hotel na sprehod, kaj ti ne pridejo obiski! stavo per andare a passeggio quand'ecco visite
pa ne, da iščeš mene? (non) è che cerchi me? è me che cerchi?

II. elipt.

1. (izraža zanikanje, zavrnitev) no, non:
si ti poklical? Ne hai chiamato tu? No
si že truden? Še ne sei stanco? Non ancora
pog. ali se kaj bojiš? Prav nič ne, nikakor ne, res ne, še malo ne hai paura? Nient'affatto, nemmeno per sogno
ne, nikakor ne! pog., žarg. signornò, nossignore (nossignori, nossignora)

2. (zanika trditev prejšnjega stavka) no:
še danes bo dež. Upam, da ne pioverà oggi stesso. Spero di no

III.

1. pog. (kot dodatna nikalnica krepi zanikanje) non... neanche:
ne popusti niti za las non cede neanche di un capello

2. (kot pleonastična nikalnica za izražanje osebne prizadetosti) non:
počakal bom, dokler ne pride attenderò finché non viene
razen če ne (izraža izvzemanje) non:
gremo na vrh, razen če se ne bojiš andiamo sulla cima, ammenocché tu non abbia paura

IV. (v vezniški rabi)

1. ne samo, ne le ... ampak tudi non solo... ma anche:
ni le svetoval, ampak je tudi pomagal non si limitò a dar consiglio ma fu anche prodigo di aiuti

2. ne da bi (izraža način, kako poteka dejanje nadrednega stavka) senza (neanche):
odšel je, ne da bi spregovoril besedo se ne andò senza (neanche) profferir parola

3. ne (drug) kakor; če ne (za izvzemanje) non... di, che; se non:
nič ni lepšega kakor zvestoba non c'è niente di più bello della fedeltà
kdo drug, če ne on, bi si to upal chi altri se non lui lo avrebbe osato

4. če ne (za izražanje grožnje) se no:
tiho, če ne ... zitti, se no...

V. (v medmetni rabi izraža začudenje) no, ma no:
ne, se je začudil ma no, disse meravigliato
lep ali ne, meni je všeč bello o no, a ma piace
fant, ne bodi len, zgrabi za palico in zamahne il giovane, senza pensarci su due volte, afferra un bastone e giù botte
pren. (izraža ogorčenje) da te ni sram! non ti vergogni!
hvala! Ni za kaj grazie! Non c'è di che
o tem ni, da bi govoril non è il caso di parlarne
(izraža prepoved) da mi ne hodiš po travi non calpestare l'erba
če se je vrnil? Ne da bi vedel mi chiedi se è tornato? No, che io sappia

B) nè konj. né:
nima ne očeta ne matere non ha né padre né madre
ne bo ga ne danes ne jutri non ci sarà né oggi né domani
ne reči ne bev ne mev non dir parola, non dir né ai né bai
pren. ne bati se ne biriča ne hudiča non aver paura né di diavoli né di verziere
ne marati za koga ne malo ne dosti non sopportare uno
ne moči ne naprej ne nazaj non potersi muovere, non avere chance alcuna
nadlog ni ne konca ne kraja le disgrazie sembrano non voler finire