Franja

plesalec samostalnik
(kdor pleše) ▸ táncosNa terasi pred kočo so se zavrteli prvi plesalci. ▸ A kunyhó előtt a teraszon elkezdtek táncolni az első táncosok.

počitnikar samostalnik
1. (dopustnik) ▸ nyaraló, üdülővendég
Med počitnikarji je največ domačih gostov, sledijo Italijani, Nemci in Avstrijci, za prvomajske praznike pa še gostje iz Rusije. ▸ A nyaralók közül a legtöbb hazai vendég, őket az olaszok, németek és osztrákok követik, a május elsejei ünnepek alatt pedig az orosz vendégek a leggyakoribbak.

2. (kdor ima šolske počitnice) ▸ vakációzó, vakációját töltőZaprta šolska vrata so dober razlog za razposajenost, ki je počitnikarjem v teh dneh zagotovo ne primanjkuje. ▸ A zárt iskolakapuk jó okot szolgáltatnak az ellazulásra, ebben a vakációzók ezekben a napokban minden bizonnyal nem szenvednek hiányt.

podpisnik samostalnik
(kdor kaj podpiše) ▸ aláíró

podpornik samostalnik
1. pogosto v množini, pogosto v političnem kontekstu (zagovornik) ▸ támogatóPred stavbo se je zbralo več sto njegovih podpornikov. ▸ Az épület előtt több száz támogatója gyűlt össze.
Sem velik podpornik ideje o generaciji brez tobaka. ▸ Nagy támogatója vagyok a dohányzás nélküli nemzedék ötletének.

2. (finančni pokrovitelj) ▸ támogatóMed podporniki muzeja sta režiserja Steven Spielberg in George Lucas. ▸ A múzeum támogatói között vannak Steven Spielberg és George Lucas rendezők.
Sam je predvsem skrbel za finančno plat, pridobival je podpornike in sponzorje. ▸ Elsősorban a pénzügyi oldalért, a támogatók és szponzorok toborzásáért voltam felelős.
Med športom in njegovimi podporniki je strog sponzorsko-komercialni odnos. ▸ A sport és a támogatói között szigorú szponzori-kereskedelmi kapcsolat áll fenn.

3. (kdor spodbuja ali navija) ▸ szurkoló, támogató
Vzeti šal podporniku tekmeca je bila že majhna navijaška zmaga. ▸ A sál elvétele a riválisok drukkerétől már apró szurkolói győzelmet jelentett számára.
Vse tekače in podpornike pa na Prešernovem trgu čaka tudi posebno presenečenje. ▸ A Prešeren téren különleges meglepetés vár minden futót és szurkolót.
Mama in oče sta moja največja podpornika. ▸ Anyukám és apukám a legnagyobb szurkolóim.
Strastna ljubezen mladih zaljubljencev ima številne podpornike in na koncu zmaga. ▸ A fiatal szerelmesek szenvedélyes szerelmének sok támogatója van, és végül győz.

4. (gradbeni element) ▸ támaszték, támasz, gyámKo so začeli rušiti zid, so se zrahljali leseni podporniki ostrešja, kar so delavci skušali utrditi. ▸ Amikor elkezdték bontani a falat, a tető fából készült gyámjai meglazultak, amit a munkások megpróbáltak kijavítani.Nevarne dele šole so za silo podprli s tramovi in jeklenimi podporniki. ▸ Az iskola veszélyes részeit egyelőre gerendákkal és acélgyámokkal támasztották meg.
Ko je z električnim vrtalnikom vrtal luknje, je popustil podpornik odra in se zazibal. ▸ Miközben elektromos fúróval fúrta a lyukakat, az állványzat tartószerkezete meglazult és megingott.

5. (kar ohranja določen položaj) ▸ merevítő, támasz
Ploščico s podpornikom za nos otrok nosi do operacije ustnice pri šestih mesecih starosti. ▸ Az orrlemezt és a merevítőt a gyermek a 6 hónapos korban elvégzett ajakműtétig viseli.
Iz kosti so dolgo časa izdelovali podpornike za nedrčke in krila. ▸ Sokáig csontokból készítették a melltartótartók és a szoknyák merevítőelemeit.
Naslonjalo za hrbet je bilo oblikovano kot srp, podpornik za noge pa kot kladivo. ▸ A háttámla sarló, a lábtámasz pedig kalapács alakú volt.

6. (o računalniškem sistemu) ▸ támogató
Med podpornike Linuxa se je nedavno uvrstil tudi Adobe. ▸ Az Adobe nemrég csatlakozott a Linux támogatóinak sorához.

podvodni ribolovec stalna zveza
(kdor lovi ribe s potapljanjem) ▸ búvárhalász

pohodnik samostalnik
(kdor hodi za rekreacijo) ▸ túrázóSopomenke: gornik

polentar samostalnik
1. sovražno (Italijan) ▸ puliszkaevő, približek prevedka ▸ digó
Italijani so bili za nas makaronarji, polentarji. ▸ Az olaszok számunkra csak taljánok, digók.

2. (kuhinjski pripomoček) ▸ puliszkakészítésre szolgáló fakanál
Večkrat ko boste vihteli polentar, boljša bo vaša polenta. ▸ Minél többször megkeveri fakanállal a puliszkát, annál finomabb lesz.

3. lahko izraža negativen odnos (kdor velikokrat je polento) ▸ puliszkaevő, puliszkazabáló
Tako imajo vzdevki kruhovec, krompirjevec, makaronar, polentar, sladkosned in podobno že negativni prizvok. ▸ Így az olyan kifejezéseknek, mint a kenyérevő, krumplievő, makarónievő, puliszkaevő, édesszájú és hasonlók már negatív konnotációjuk van.

politični zapornik stalna zveza
(kdor je zaprt zaradi kritiziranja oblasti) ▸ politikai fogoly

poročen pridevnik
(kdor je v zakonski zvezi) ▸ házas, nős [za moške] ▸ férjezett [za ženske]Med nami so bili poročeni pari, ki imajo otroke. ▸ Voltak közöttünk gyermekes házaspárok is.Zdaj sva skupaj že 13 let, od tega sva štiri leta poročena. ▸ Most már 13 éve vagyunk együtt, ebből négy éve vagyunk házasok.

postláti to make the bed

dobro, mehkó si postláti figurativno to feather one's nest
kakor si boš postlal, tako boš spal you've made your bed, now you must lie on it!
ni mi z rožicami postlano figurativno my life is not a bed of roses
kdor si dobro postelje, dobro spi arhaično do well and have well

pošt|a¹ [ó] ženski spol (-e …)

1. die Post, das Postgut (diplomatska Diplomatenpost, paketna Paketpost, pisemska Briefpost)
uradna pošta die Behördenpost, die Dienstsache
dospela pošta der Posteingang
(jutranja Morgeneingang)
pošta za oddajo der Postausgang
cenzura pošte die Postzensur
dostava pošte die Postzustellung
knjiga prispele pošte das Eingangsbuch
oddajanje pošte die Postaufgabe
prevzemanje pošte na poštnem uradu die Postabholung
pravo prepoved prejemanja in pošiljanja pošte die Postsperre
kdor dviguje pošto sam der Selbstabholer
mapa za pošto die Postmappe
pripravljen za oddajo na pošti postfertig
z isto pošto mit gleicher Post
z obratno pošto postwendend

2. služba: die Post, das Postwesen, der Postdienst (golobja Taubenpost, kurirska Kurierpost, letalska Flugpost, Luftpost, paketna Paketpostdienst, pisemska Briefpostdienst, pnevmatična Rohrpost, vojna Feldpost, Militärpost)

3.
po pošti auf dem Postweg
dostava časopisov po pošti der Postzeitungsdienst
volitve po pošti die Briefwahl
glasovnica za volitve po pošti der Wahlschein
prodaja po pošti der Versandhandel (knjig der Versandbuchhandel)
reklamiranje po pošti die Postwerbung

4.
figurativno prenašanje pošte die Zuträgerei, Zwischenträgerei
prenašalec pošte der Zuträger

potapljač samostalnik
(kdor se potaplja) ▸ búvárPovezane iztočnice: globinski potapljač, jamarski potapljač, jamski potapljač, potapljač na dah, potapljač na vdih, vojaški potapljač, športni potapljač

potápljati ➞ potopiti

potápljati se to dive, to sink, to drown, to go down; (podmornica) to submerge
potápljati se (le z masko in dihalnim aparatom) to skindive, to go skin-diving
kdor se potaplja (tone), se še bilke oprijemlje (figurativno) a drowning man clutches at a straw

potrpljênje (-a) n pazienza; sopportazione; calma:
izgubiti potrpljenje perdere la pazienza
malo potrpljenja! un po' di pazienza!, abbia(te) pazienza!
za to delo je treba dosti potrpljenja per questo lavoro occorre (avere) la pazienza di un certosino
pren. neizmerno potrpljenje, neskončno potrpljenje la pazienza di Giobbe
PREGOVORI:
potrpljenje je božja mast (samo revež je, kdor se z njo maže) campa, cavallo mio, che l'erba cresce
potrpljenje železna vrata prebije chi la dura la vince

povíšati (-am) | poviševáti (-újem)

A) perf., imperf.

1. innalzare, alzare, elevare:
povišati glas alzare la voce

2. aumentare, accrescere, rialzare:
povišati cene aumentare i prezzi
šport. povišati vodstvo accrescere il distacco

3. (povzdigniti, povzdigovati) avanzare; pren. promuovere, elevare; esaltare:
povišati koga avanzare qcn. di grado
povišati koga v generala promuovere qcn. a generale
poviševati koga do nebes levare qcn. alle stelle
PREGOVORI:
kdor sam sebe povišuje, prazno glavo oznanjuje chi si loda s'imbroda

B) povíšati se (-am se) | poviševáti se (-újem se) perf., imperf. refl.

1. pren. aumentare, crescere:
povišujejo se stroški zdravljenja crescono i costi delle cure mediche

2.
poviševati se s čim vantarsi, gloriarsi di qc.

pravíca (-e) f

1. giustizia; giusto:
iskati, najti pravico cercare, trovare giustizia
to, da eni dobijo vse, drugi pa nič, ni pravica non è giusto che alcuni abbiano tutto, altri niente
prepričan sem, da se bo pravica izkazala sono convinto che giustizia sarà fatta

2. diritto; facoltà:
imeti pravico do aver diritto a
odpovedati se kaki pravici rinunciare a un diritto
človekove, demokratične, pravne, ustavne pravice diritti dell'uomo, democratici, giuridici, costituzionali
dedna pravica diritto all'eredità
volilna pravica diritto di voto
pravica do pritožbe diritto al ricorso
pravica najmočnejšega il diritto del più forte
po vsej pravici a buon diritto

3. pren. (oblast, sodišče) giudici; giustizia:
pravica je bila mnenja, da osumljeni ni bil prišteven i giudici furono del parere che l'imputato non fosse sano di mente, capace di intendere e volere
priti v roke pravice cadere nelle mani della giustizia

4. jur. diritto; proprietà:
avtorska pravica proprietà artistica, letteraria
avtorske pravice diritti d'autore, copyright
angl. patentna pravica proprietà intellettuale

5. po pravici:
vse je šlo po pravici tutto fu fatto secondo giustizia
po pravici ga imajo za nasilnega è giustamente considerato un violento
da vam povem po pravici, sit sem že vsega a dire la verità, sono stufo di tutto
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pravici je zadoščeno giustizia è fatta
kdo ti je dal pravico tako govoriti con che diritto parli così?
deliti pravico giudicare, sentenziare
imeti vso pravico v zakupu avere il monopolio della verità
izročiti koga pravici consegnare uno nelle mani della giustizia
pravica pesti il diritto del più forte
domovinska pravica diritto di cittadinanza
lastninska pravica diritto di proprietà
predkupna pravica diritto di prelazione
politična pravica diritto politico
hist. pravica prve noči diritto della prima notte, ius primae noctis
hist. pravica do krvnega maščevanja faida
hist. pravica paše escatico
hist. pravica košnje erbatico
pren. varuh pravice il custode dell'ordine
jur. pravica miruje, zastara il diritto è sospeso, cade in prescrizione
PREGOVORI:
kdor ima moč, ima tudi pravico il diritto sta sempre dalla parte del più forte
kjer nič ni, še cesar pravico zgubi dove non ce n'è, non ne toglie neanche la piena

pravljičar samostalnik
1. (pisec pravljic) ▸ meseíró, mesemondóZnamenita pravljičarja brata Grimm sta svoje pravljice črpala iz ljudskega izročila. ▸ A híres meseírók, a Grimm fivérek a néphagyományból merítették meséiket.
2. (pripovedovalec pravljic) ▸ mesemondóZgodbo pripoveduje kot pravljico na isti način, kot so pravljičarji pripovedovali zgodbe v njenem afriškem otroštvu. ▸ A történetet meseszerűen mondja el, úgy, ahogyan a mesemondók meséltek az afrikai gyermekkorában.
Učitelj mora znati igrati in biti pravljičar, ki ustvari posebno ozračje v razredu in razume to starostno skupino. ▸ A tanárnak tudnia kell játszani és jó mesemondónak kell lennie, aki különleges légkört teremt az osztályteremben, és érti ezt a korosztályt.

3. (kdor pripoveduje laži ali zavaja) ▸ mesemondó
Zato se je prijela opazka, da danes v policiji najbolje uspevajo "pravljičarji", tisti torej, ki šefom povedo, kako je vse v najlepšem redu. ▸ Innen ered az a megfigyelés, hogy a rendőrségnél ma a „mesemondók” a legsikeresebbek, azok, akik elhantálják a főnökeiknek, hogy minden micsoda rendben van.

pravljičarka samostalnik
1. (avtorica pravljic) ▸ meseíró, mesemondóAvtorica se kot pesnica in pravljičarka navdihuje pri svoji veliki družini, saj so njeni štirje otroci zanjo nedvomno zakladnica idej in zamisli. ▸ Költőként és meseíróként a szerzőt inspirálja a nagy család, hiszen számára a négy gyermeke kétségkívül az ötletek és a gondolatok tárháza.

2. (pripovedovalka pravljic) ▸ mesemondó
Čaka nas večer s pevko in pravljičarko Ljobo Jenče, ki poje in pripoveduje zgodbe iz slovenskega ljudskega izročila. ▸ Ljoba Jenče énekesnő és mesemondó estje vár bennünket, aki szlovén népköltészeti történeteket énekel és mesél.

3. (kdor pripoveduje laži ali zavaja) ▸ mesemondó, hantás

prázen (-zna -o)

A) adj.

1. vuoto; vacante; deserto; bianco:
prazen kozarec bicchiere vuoto
prazen list foglio bianco
praznih rok a mani vuote
prazno mesto posto vacante

2. vuoto; nudo; scarico:
prazna dvorana sala vuota
prazna stena parete nuda
prazna puška fucile scarico

3. pren. vano, fatuo, frivolo, effimero, falso:
prazna slava gloria fatua, effimera
prazno govorjenje discorsi vani, vacui

4. vuoto, inespressivo, scialbo

5. pren. senza gusto; insipido, senza sapore:
sadje praznega okusa frutta senza sapore
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
njegove obljube so en sam prazen dim le sue promesse sono tutto fumo, sono promesse da marinaio
varati, zavajati s praznimi obljubami vendere fumo
žarg. igrati pred prazno dvorano fare forno
trg. vrniti prazne steklenice restituire i vuoti
prazne klatiti dire, raccontare ciance, frottole, balle
prazno slamo mlatiti pestare l'acqua nel mortaio
imeti prazno glavo avere una testa vuota
prepirati se s kom za prazen nič litigare per un nonnulla
piti na prazen želodec bere a stomaco vuoto
imeti prazen žep esser al verde, senza un soldo
ostati praznih rok rimanere a mani vuote
fiz. prazen prostor vuoto
avt. prazen tek marcia in folle, a vuoto
mat. prazna množica insieme vuoto
prazna glasovnica scheda bianca
prazna grožnja bravata
prazna marnja ciancia, diceria, vaniloquio
pren. prazni upi specchietto per le allodole
prazno govoričenje sproloquio
PREGOVORI:
prazna vreča ne stoji pokonci sacco vuoto non sta i piedi
prazen sod ima močan glas le teste di legno fan sempre del chiasso
kdor sam sebe povišuje, prazno glavo oznanjuje chi si loda s'imbroda

B) prázni (-a -o) m, f, n
tam je še nekaj praznega lì c'è ancora posto
ta pa je prazna questa è però grossa
prazne govoriti sballarle, spararle grosse
gledati v prazno guardare fissamente, fissare il vuoto
govoriti v prazno parlare ai muri
izzveneti v prazno restare senza esito, essere vano
ustreliti v prazno fare cilecca

préj

A) adv.

1. (v krajšem času, hitreje) prima:
priti prej na delo venire prima al lavoro
čim prej greš, tem bolje prima te ne vai, e meglio è
čim prej quanto prima
knjige je treba čim prej vrniti i libri devono essere, vanno restituiti quanto prima
vrni se prej ko mogoče torna quanto prima, al più presto
malo prej poc'anzi

2. (izraža predhodnost, preteklost dejanja) prima, dinanzi; sopra:
prej premisli, potem stori prima pensa e poi agisci
zdaj govoriš, prej si pa molčal adesso parli, prima invece sei stato zitto
prej bi bil premislil avresti dovuto pensarci prima
dan prej il giorno prima
moja mama se je prej pisala Slataper prima (di sposarsi), mia madre si chiamava Slataper

3. (izraža večjo verjetnost) prima (che, di), piuttosto che, anziché:
dal bi vse na svetu prej kot svojo svobodo darei tutto al mondo prima della mia libertà

4. (z 'vse' izraža močno zanikanje) tutt'altro, anzi:
nikoli si nista bila prijatelja, vse drugo prej non sono stati mai amici, anzi
prej ali slej pride streznjenje prima o poi viene il disinganno
prej imenovani il sopraddetto
prej navedeni il sopraindicato
prej omenjeni il sopraccennato, il soprammenzionato
PREGOVORI:
kdor prej pride, prej melje chi prima arriva meglio macina

B) préj ko konj.

1. (v časovnih stavkih) prima che, prima di:
vojne bo konec, prej ko mine leto la guerra finirà prima che passi un anno

2. (v primerjalnih odvisnikih) prima:
prej ko začnemo, prej bomo nehali prima si comincia e prima ci si sbriga