Franja

bardare

A) v. tr. (pres. bardo)

1. okomatati konja

2. pren. načičkati (s kričavimi oblačili), ohomotati:
come hanno bardato quel bambino! kako so načičkali ubogega otroka!

B) ➞ bardarsi v. rifl. (pres. mi bardo) šalj. načičkati se

basilicus 3, adv. -ē (izpos. βασιλικός) kraljévi, kraljevski = oblasten: edictiones, facinora Pl.; = prekrasen, sijajen: victus Pl., vitis Col., Plin. neka vrsta trte pri Dirahijcih, exornatus basilice, basilice se inferre, basilice agere eleutheria Pl.; šalj. pren.: ut ego interii basilice Pl. kako popolnoma. Od tod subst.

1. basilica -ae, f (βασιλική, sc. οἰκία ali στοά) bazilika, javna razkošna stavba s stebrišči (na rim. forumu ali v drugih mestih), namenjena sodnim sejam, opravljanju trgovskih poslov in raznim zborovanjem: Ci., Ap. Rim. bazilike so bile zgrajene po vzoru atenske sodilnice, ki se je imenovala βασιλική po „arhontu kralju“ (ἄρχων βασιλεύς), ki je predsedoval sodnim sejam. Prvo baziliko v Rimu je zgradil M. Porcij Katon (basilica Porcia) kot cenzor l. 185: L. Pozneje so v Rimu zgradili še več drugih bazilik, npr. basilica Opimia Varr., Iulia, Aemilia, Pauli Plin.; oznaka za kraj, ki se mnogo obiskuje: basilicam habeo, non villam, frequentia Formianorum Ci. ep.

2. basilicus -ī, m (sc. iactus) kraljevski met, najboljši met pri kockanju (talī): Pl.

3. basilicum -ī, n
a) (pre)krasno oblačilo: Pl.
b) v gr. obl. basilicon -ī, n kraljevi oreh, najboljša vrsta orehov: Plin. (= basilica nux Macr.).

be [bi:] neprehodni glagol & pomožni
biti, obstati, obstajati; eksistirati; nahajati se; veljati, stati; počutiti se; obiskati; morati; bodi

I am better bolje se počutim
I am cold (warm, hot) zebe me (toplo, vroče mi je)
to be hard up biti v stiski
here you are izvoli(te), na(te), tu imaš (imate)
to be from the purpose biti neprimeren, zgrešiti namen
to be right prav imeti
to be wrong ne imeti prav, motiti se
how are you? kako se imaš (imate)?; kako se ti (vam) godi?
how much is this? koliko stane?
if it were not for him če bi njega ne bilo
it is going to rain gotovo bo deževalo, na dež kaže
what is that to you? kaj vam to mar?
it is not in me to ni v mojem značaju, nisem tak
he lived to be 80 doživel je 80 let

bebček samostalnik
1. (umsko manj razvit človek) ▸ értelmi fogyatékos, kelekótya
So ravnali z njimi, kot da so neumni bebčki, ki ne znajo brati in jim je treba vsako stvar razložiti dvakrat? ▸ Úgy kezelték őket, mintha ostoba gyerekek lennének, akik nem tudnak olvasni és akiknek mindent kétszer kell elmondani?
"Lej," je rekel počasi, kot bi razlagal bebčku. ▸ „Nézd...” – mondta lassan, mintha egy kelekótyához beszélne
Enega otroka, ki je za vedno ostal bebček, so rešili, za ostale tri pa je bilo prepozno. ▸ Az egyik csecsemőt, aki szellemileg mindig visszamaradott lesz, sikerült megmenteni, de a másik háromnak már túl késő volt.

2. izraža negativen odnos (neumen ali nespameten človek) ▸ tökkelütött, féleszű, gyengeelméjű
Vsi pravijo, da tisti, ki pride na tekmo dopingiran, je res bebček. ▸ Mindenki azt mondja, hogy aki bedoppingolva érkezik egy versenyre, az valóban féleszű.
Seveda natančno veste, kako ste najeli kredit, vendar ste upali, da v komisiji sedijo sami bebčki. ▸ Ön persze pontosan tudja, hogyan vette fel a hitelt, de remélte, hogy a bizottságban csak tökkelütöttek ülnek.

bedak samostalnik
(neumen človek) ▸ hülye, ostoba, féleszűPodatke zna zmetati na velik disk vsak bedak. ▸ Az adatokat bármelyik hülye rá tudja rakni a merevlemezre.
Bedak sem, ki je tvegal vse, da bi lahko ona živela kot grofica! ▸ Idióta vagyok, aki mindent kockára tett azért, hogy ő grófnőként élhessen!
Bil sem bedak, da sem ji verjel! ▸ Ostoba voltam, hogy hittem neki!
"Še bedak bi videl, da so umori povezani." ▸ Azt még egy féleszű is látja, hogy a gyilkosságok összefüggenek egymással.
Zdaj sem vedel, kako je, ko se počutiš kot popoln bedak. ▸ Most megtudtam, milyen az, amikor totál hülyének érzed magad.
Tako se ne moreš pogovarjati z mano, bedak. ▸ Így nem beszélhetsz velem, te idióta.

beschaffen² gut/schlecht beschaffen dobre/slabe kakovosti; wie beschaffen kakšen, kako; so beschaffen takšen, tako

bežáti to flee; to run away, to fly; to take to flight, to make one's escape

bežáti pred (izogibati se) to avoid, to shun, (knjižno) to flee from
kako čas beži! how time flies!
bežal je, kar so ga noge nesle he ran as fast as his legs could carry him
sovražnik je bežal v popolnem neredu the enemy was fleeing in a panic
Beži(te) (pojdite no!) be off with you!

bīduum -ī, n (iz *bi in *divum = dies) rok ali doba dveh dni, dva dneva: Ca., Ter., N. idr., uno die longior mensis aut biduo Ci., biduum comitiale C. volilna dneva (3. in 4. januar), ko senat ni imel seje, in iis operibus... biduum consumitur C., certamine consulum biduum absumptum L., inter has cogitationes biduo absumpto Cu., biduum criminibus abiciendis statuitur T., biduo ante, post Ci. dva dni prej, pozneje; za izražanje prostorske razdalje: bidui iter progressus Ci. ali ab eo non longius bidui viā abesse C. ali castra, quae aberant bidui Ci. ep. dva dni hoda. Adv. (koliko časa, kako dolgo)

1. acc. biduum dva dni: Ca., Ter., S. idr., biduum in his locis morari C., aliquem biduum cibo tectoque prohibere Ci., cum biduum cibo se abstinuisset N.; prim.: per biduum Ci., C., Cels., Vell. cela dva dneva, per insequens biduum L., per continuum biduum Vulg., in biduum L., Cels., Cu. za dva dni, na dva dni, non ultra biduum T. ne nad dva dni, ne več kot dva dni.

2. abl. biduo v dveh dneh, za dva dni: Ci., Cu., T. idr., hanc (manum Germanorum) affore biduo C., biduo et duabus noctibus Hadrumetum pervenit N., eo biduo Ci. ep., C., Auct. b. Alx., hoc (illo) biduo Ci., biduo illo Cu.; biduo, quo haec gesta sunt C. ali biduo, quo senatum legerunt censores L. dva dni potem, ko...

biennium -iī, n (bi in annus) doba ali rok dveh let, dve leti, dveletno obdobje, dveletje: unius anni aut biennii ratio Ci., debita biennii pecunia C., biennio minor Xenophilus Val. Max., biennio maior natu Domitius T., biennio ante Ci., L., T. dve leti poprej, biennio post Ca. ap. Plin., Suet., Eutr., Aur. dve leti pozneje. Pogosto adv. (koliko časa, kako dolgo)

1. acc. biennium dve leti: Pl., Plin. iun., Aur., biennium provinciam obtinere Ci.; prim.: per biennium Ci., L., Cu. idr. = celi dve leti, per biennium continuum Vell., ultra biennium T. nad dve leti.

2. abl. biennio v dveh letih, skozi dve leti: Vell., Plin., Suet., Aur., appellare biennio Ci., biennio prope Ci., eo biennio C., biennio proximo T.; quam ego biennio, postquam hinc in Ephesum abii, conspicio lubens Pl. po dveh letih.

bíti (sem) to be; to exist; to live; to take place

je (= se nahaja) there is
so (= se nahajajo) there are; (bivati) to stay
bíti lačen, žejen to be hungry, thirsty
bíti ves iz sebe to be beside oneself, to be overwrought
3 x 5 = 15 three times five equals fifteen
kaj je, kakó je (kaj) z njim? how is he?, how is he getting on?; how are things with him?
kaj je s teboj? what is the matter with you?
toplo (mraz) mi je I am warm (cold)
ne morem bíti brez (cigaret) I cannot do without (cigarettes)
bíti brez denarja to be short of money
bíti brez premoga to be short of coal
po čem je kruh? how much is (the) bread?
koliko je do postaje? how long does it take to the station?
bodi previden! be careful!
on je iz Londona he is (ali comes) from London
kdo je? who is there?
kdo je tam? (vojak na straži) who goes there?
po meni je, z menoj je konec I am done for, pogovorno I've had it
kaj Vam je? what is the matter with you?
nič mi ni there is nothing the matter with me
slabó mi je I feel sick
jaz sem (to) it is I, pogovorno it's me
če bi jaz bil Vi (bil na Vašem mestu), bi ostal doma if I were you, I would stay at home
če je (to) takó if it is so, if that be so, if that be the case
naj bo takó! arhaično let it be so!
naj bo (to), kot hoče! be that as it may
naj bo tako ali tako in either case
to bo dovolj this will do
kar je bilo, je bilo let bygones be bygones
bíti v napoto to be in the way, to inconvenience, to hinder
ni mi za... I don't care for...
za to mu ni he does not care about it
nič mi ni zanj pogovorno I couldn't care less about him, I don't care a fig for him
ni mi do šal I am in no mood for joking
to ni (nič) zame that is not in my line
nič ni bilo iz tega nothing came of it
ni mi do poezije I have no time for poetry
mnogo mi je do tega, da... I am very anxious to...
vem, pri čem sem I know where I stand
on je proti meni he has set his face against me
hiša je v gradnji the house is being built
bilo mi je, da bi jokal I felt like crying
on bi bil dober učitelj he would make a good teacher
tu gre za bíti ali ne bíti this is a matter of life or death
šlo je za bíti ali ne bíti it was touch and go
pri tem sem ob 50.000 SIT I am fifty thousand tolars out of pocket over it

bíti (sem) être, exister, subsister, se trouver

nekoč je bilo il y avait une fois
v vodi je kisik il y a de l'oxygène dans l'eau
travnik je za gozdom le pré se trouve derrière le bois
so ljudje, ki se ne boje zaprek il est des gens qui n'ont pas peur des difficultés (ali qui ne reculent pas devant l'obstacle)
take rože so samo na jugu ces fleurs ne se rencontrent que dans le midi
bil je v gledališču il est allé au théâtre
bil je pri nas il est venu à la maison
biti tu, navzoč être là, présent
seja bo v četrtek la séance aura lieu jeudi
biti v skladu s'accorder avec, être en accord avec
hladno je il fait frais
biti lačen avoir faim
biti žejen avoir soif
biti ob službo perdre son emploi
biti istih let avoir le même âge
dvakrat dve je štiri deux fois deux font quatre
očeta še ni le père n'est pas encore arrivé
kaj bo s teboj? que vas-tu devenir?
na tebi je, da spregovoriš c'est à toi de parler
po njem je il est perdu, c'en est fait de lui
ne vemo, pri čem smo nous ne savons pas à quoi nous en tenir
dež ni in ni nehal il pleuvait sans cesse
boj za biti ali ne biti une lutte sans merci
kako ti je? comment vas-tu? comment va ta santé?
kar je, je ce qui est fait, est fait
po čem je to? combien cela coûte-t-il?

biti za v muzej frazem
(biti zelo star; biti neuporaben) ▸ múzeumba való, múzeumba illő, kiöregedett
Podobno kot kateri od mestnih avtobusov, so tudi nekatere pohorske žičnice že za v muzej. ▸ A város néhány buszához hasonlóan Pohorje drótkötélpályái is múzeumba illő darabok.
Sobe na oddelku so prastare, postelje skoraj za v muzej. ▸ A kórházi osztály szobái ősrégiek, az ágyak szinte múzeumba való példányok.
Polne Križanke so pričale, da fantje še niso za v muzej in znajo še kako dvigniti temperaturo na prizorišču. ▸ A Križanke teltházas szabadtéri színpada megmutatta, hogy a fiúk még nem öregedtek ki, és tudják, hogyan kell a felpörgetni a hangulatot a nézőtéren.

bo [ó] ➞ → biti (wird sein)
zdaj pa, kar bo, bo (jetzt) wird sich zeigen, woran wir sind
kar bo, pa bo wie's kommt, so wird's genommen
bo že kako es wird schon (irgendwie) gehen

bochorno moški spol soparica, soparna vročina

¡qué bochorno! kako mučno, kakšna blamaža!

bógve God knows; goodness knows; arhaično God wot

bógve kdaj bo prišel God knows when he will come
bógve kdo je to rekel I wonder who said it
Je to res? - Bogve. Is that true? - I wonder.
ne bógve kako dobra kakovost second-rate quality
bógve zakaj goodness (ali God) knows why
do bógve kdaj (figurativno) till the cows come home

bógvé qui sait, on ne sait

to ni bogve kaj ce n'est pas grand-chose
ni bogve kako pameten il n'est pas bien intelligent

bôgznā prisl. bogve: nije on bogzna kakav junak; bogzna gdje, gde bogve kje; bogzna kako bogve kako; toda: sam bog zna gdje je on

bojevati glagol
1. (o vojaškem spopadu) ▸ harcol, csatázik, csatározik, háborúzikBush in Blair pravita, da bojujeta vojno proti terorizmu, da bi bil svet bolj varen. ▸ Bush és Blair azt állítják, hogy azért harcolnak a terrorizmus ellen, hogy a világ biztonságosabb legyen.
Devet let sta sprti strani bojevali vojno. ▸ A hadban álló felek kilenc évig háborúztak.
Danes velja, da bodo brezpilotna letala v prihodnosti bojevala vojne, ne da bi bilo komu treba tvegati glavo. ▸ Mai nézetek szerint a jövőben drónok fognak majd háborúzni, így senkinek nem kell vásárra vinnie a bőrét.
Vojno se je bojevalo tudi na morju. ▸ A háború a tengeren is zajlott.

2. (o prizadevanju) ▸ küzd, harcot vívSlovenija je dejansko v tem času bojevala boj na dveh frontah: mednarodni in notranjepolitični. ▸ Szlovénia ebben az időben ténylegesen két hadszíntéren küzdött, a nemzetközin és a belpolitikain.
Zanimalo nas bo, kako bojujejo boj s hrupom strokovnjaki, ki v naše avtomobile vgrajujejo akustične sisteme, ki obljubljajo užitke koncertnih dvoran. ▸ Arra leszünk kíváncsiak, hogyan küzdenek a zaj ellen azok a szakemberek, akik koncertcsarnokok élményét ígérő akusztikai rendszereket építenek be autóinkba.
Preden mu je uspelo s svojimi dietetičnimi krožniki, je bojeval boje z zdravniki, ki so bili nezaupljivi ob njegovih vabljivih jedeh. ▸ Mielőtt sikerrel járt volna diétás fogásaival, sokat küzdött az orvosokkal, akik bizalmatlanok voltak a csábító étkeivel szemben.Vsak dan se moraš za nekaj boriti, vsak dan moraš bojevati bitke. ▸ Minden nap küzdeni kell valamiért, minden nap csatákat kell vívni.
Tokrat bojuje bitko z omejitvami lastnega ostarelega telesa. ▸ Ezúttal saját megöregedett teste korlátaival kell megküzdenie.
Štiriintridesetletni igralec je v preteklih letih že kar nekajkrat bojeval bitke z alkoholom, mamili in odvečnimi kilogrami. ▸ A harmincnégy éves színész az utóbbi években többször küzdött az alkohollal, drogokkal és a súlyfelesleggel.
Pogosto sem na zunaj delovala čisto običajno, ljudje niso prepoznali, da sem v sebi bojevala bitke s črnimi mislimi. ▸ Kifelé gyakran teljesen normálisnak tűntem, az emberek nem vették észre, hogy belül sötét gondolatok ellen küzdöttem.
Z neredom bojuje bitko, v kateri nikoli ne zmaga. ▸ Harcot vív a rendetlenséggel, amelyben soha nem győz.

bout [bu] masculin kraj, konec; kos; kapica (čevlja); ustnik (cigarete); (prsna) bradavica; marine konec vrvi; marine ladijski nos; ogorek (cigare)

haut, bas bout de table gornji, spodnji kraj, konec mize
bout du doigt, du nez konica prsta, nosu
un bout de papier, de lettre kos papirja, kratko pisemce
bout filtrant ustnik s filtrom (pri cigareti)
bout d'homme, de chou pritlikavec, majhen otrok
bout d'oreille ušesna mečica
un bon bout de temps dolgo časa
à bout na koncu, na kraju
ma patience est à bout moje potrpežljivosti je konec
bout à bout drugo k drugemu, skupaj
au bout de po preteku, po
au bout de deux ans po dveh letih
tout au bout čisto na koncu, na skrajnem koncu
à bout portant iz neposredne bližine, čisto od blizu
à tout bout de champ pri vsaki priložnosti
au bout du compte konec koncev, končno, navsezadnje
d'un bout à l'autre, de bout en bout od začetka do konca, od vrha do tal, skoz in skoz, od enega konca do drugega
aller jusqu'au bout iti do kraja, seči po skrajnih sredstvih, po skrajnostih
avoir de l'esprit jusqu'au bout des ongles biti zelo duhovit
avoir le mot sur le bout de la langue, des lèvres imeti besedo na jeziku
avoir vent de bout imeti nasproten veter
arriver au bout de ses peines priti na kraj svojih težav
brûler la chandelle par les deux bouts zapraviti vse svoje imetje
en connaître un bout (familier) biti zelo kompetenten
être au bout de, à bout de biti pti kraju
être à bout de ses forces biti na koncu svojih moči
être au bout de son rouleau biti izčrpan, porabljen; že prinesti vse svoje argumente v diskusijo
ce n'est pas le bout du monde que d'apprendre cette leçon to vendar ni tako težko naučiti se to lekcijo
faire un bout de conduite à quelqu'un koga spremiti kos poti
faire un bout de lecture nekoliko, malo čitati
joindre les deux bouts shajati s svojim denarjem
jouer un bout de rôle (figuré) drugo violino igrati
manger un bout malce, nekaj (po)jesti
manger du bout des dents brez teka, nerad jesti, siliti se pri jedi
mener quelqu'un par le bout du nez koga za nos voditi
mettre les bouts (populaire) oditi, odkuriti jo
mettre bout à bout stakniti skupaj, spojiti
montrer le bout de l'oreille odkriti svoje namere
prendre quelque chose par (le) bon bout nečesa se pri pravem koncu lotiti, začeti
pousser quelqu'un à bout razjeziti koga, spraviti ga ob potrpljenje
ne pas remuer le bout du petit doigt z mezincem ne migniti
répondre du bout des lèvres zviška, prezirljivo odgovoriti
c'est resté au bout de ma plume pri pisanju sem pozabil na to
rire du bout des dents prisiljeno se smejati
on ne sait par quel bout le prendre človek ne ve, kako bi mu prišel do živega, kako bi se ga lotil
savoir quelque chose sur le bout du doigt izvrstno nekaj znati, razumeti, na pamet znati
tenir le bon bout biti v dobrem položaju, na boljšem, imeti prednost
tirer à bout portant streljati čisto od blizu
venir à bout de quelque chose opraviti s čim, izvesti, izpeljati kaj
venir à bout d'un adversaire premagati nasprotnika
il n'en verra pas le bout ne bo doživel konca; tega ne bo dokončal
voir les choses par le petit bout de la lorgnette videti stvari iz malega zornega kota

brevettato agg.

1. patentiran

2. pren. šalj. preizkušen, preverjen:
questo è un sistema brevettato per far quattrini to je preizkušen sistem, kako priti do denarja