Franja

jéd (-í) f

1. pietanza, piatto, cibo:
kuhati, pripravljati, servirati jedi cuocere, preparare, servire le pietanze
neslana, okusna, dobro zabeljena jed piatto non salato, saporito, ben condito
mesne, zelenjavne, mlečne jedi piatti di carne, di verdura, a base di latte
prva, druga jed primo (piatto), secondo (piatto)
gastr. glavna jed piatto forte
gotova jed piatto del giorno
hladna jed piatto freddo
jed po naročilu piatto su ordinazione
mesnata jed pietanza di carne
narodna jed specialità del luogo
rel. postna jed cibo magro
začetna jed (predjed) antipasto

2. (uživanje hrane) il mangiare:
biti zmeren v jedi, nazaj držati se pri jedi mangiare con moderazione, sobriamente

jemati¹ (jêmljem) vzeti

1. nehmen, -nehmen (dol hinunternehmen/herunternehmen, gor hinaufnehmen/heraufnehmen, iz hinausnehmen/herausnehmen, einer Sache entnehmen, iz rok abnehmen, narazen [auseinandernehmen] auseinander nehmen, nazaj zurücknehmen, s seboj mitnehmen, proč wegnehmen)

2. zdravila: einnehmen; prstne odtise: abnehmen, za preiskavo: nehmen, entnehmen
jemati kri Blutproben entnehmen
jemati vzorce Proben nehmen/entnehmen, Muster nehmen/entnehmen

3.
jemati podkupnino Schmiergelder einstecken, sich bestechen lassen

4. figurativno rauben (mir die Ruhe, spanec den Schlaf)
jemati čas Zeit rauben, veliko časa: zeitraubend sein
jemati čast in dobro ime pravo die Ehre abschneiden
jemati moči bolezen: an den Kräften zehren

5.
figurativno jemati v misel in Betracht ziehen
jemati v poštev berücksichtigen, in Rücksicht nehmen
jemati resno ernst/wichtig nehmen
ne jemati resno česa: nicht ernst nehmen, [leichtnehmen] leicht nehmen, auf die leichte Achsel/Schulter nehmen
koga: nicht ernst nehmen, nicht für voll nehmen
jemati si k srcu sich (etwas) zum Herzen nehmen
jemati kot (sprejemati) nehmen als
jemati si za zgled koga: (jemandem) nachstreben/nacheifern

6.
jemati nedovoljena poživila dopen
jemati mamila fixen
jemati kokain koksen

7. za moža/ženo: (im Begriff sein zu) heiraten
|
dajati je bolje kot jemati geben ist seliger denn/als nehmen
| ➞ → vzeti¹

jésti to eat; to take food; to take one's meal(s); to have one's dinner (oziroma lunch oziroma supper oziroma breakfast); (hraniti se) to feed

dietično jésti to keep to a diet
dobro jésti (gostiti se) to enjoy sumptuous fare, to be regaled
glasno jésti to munch
jésti pri kom (biti na hrani) to board with someone
jésti s krožnika to eat from a plate
pohlepno, požrešno jésti to eat greedily, to eat like a wolf, to wolf one's food, to be a gourmandizer
naglo jésti to bolt down, to devour, to gulp down
rad jésti (svinino) to be partial to (pork)
rad jém sladice I have a sweet tooth, I like sweets
jésti na tuj račun to sponge, to be a sponger
jésti skupaj z (npr. v menzi) to mess with
jésti s tekom to relish one's food
jésti brez teka to eat without appetite
dati komu kaj jésti to give someone something to eat, to feed someone, (živalim) to feed (animals)
on ima komaj kaj jésti he lives from hand to mouth
ona malo (veliko) jé she is a poor (a hearty ali a great) eater
on obilno jé he is a great trencherman, he plies a good knife and fork
preveč jém I overeat
on jé samo ribe he eats nothing but fish
pri njih se dobro jé they keep a good table
jaz vse jém I eat anything
rajši jém teletino I prefer veal
mi jémo v restavraciji we take our meals in a restaurant
ves dan nisem ne jedel ne pil I've had nothing to eat or drink all day long
on mi jé iz roke (figurativno) he eats out of my hand, I've got him eating out of my hand
jedel sem do sitega I have eaten (ali I have had) my fill, pogovorno I'm full up
kdor ne dela, naj ne jé no work, no food
jésti kolikor kdo zmore to eat as much as one can

jésti manger, prendre son repas, faire un repas ; (razjedati) ronger

dobro jesti in piti bien manger et bien boire, faire bonne chère
rad jesti aimer manger
jesti za štiri manger comme quatre
nerad jesti manger à contrecœur

jésti comer

rad jesti gustar
rad jém ribe me gusta el pescado
jesti juho tomar sopa
jesti doma (zunaj) comer de casa (fuera)
jesti brez teka comer por comer
jesti z velikim tekom comer con buen apetito
preveč jesti comer demasiado; comer con exceso
jesti za štiri comer por cuatro
jesti kot volk comer como un buitre
dati komu jesti dar de comer a alg
tam se dobro je allí se come muy bien; allí dan muy buenas comidas
ravno (sedaj) jém estoy comiendo

jézditi chevaucher, monter à cheval, aller à cheval, faire du cheval

jezditi v diru (v koraku) aller au galop (au pas)
dobro (slabo) jezditi être bon (mauvais) cavalier
jezditi komu na hrbtu être à califourchon sur le dos de quelqu'un

jézditi montar a caballo; cabalgat; ir a caballo

dobro (slabo) jezditi montar bien (mal), ser buen (mal) jinete
jezditi v koraku (v drncu, v galopu) ir (montar) al paso (al trote, al galope)
jezditi komu na hrbtu ir a horcajadas sobre alg

jézik anatomija tongue; (govor) tongue, speech, language; idiom; (pri pihalu) mouthpiece; humoristično clapper

materinski jézik native language, mother tongue
mrtev (živ, tuj) jézik dead (living, foreign) language
občevalni jézik colloquial language, vernacular
knjižni jézik literary language
diplomatski jézik diplomatic language
Cankarjev jézik Cankar's language
lahek, težak jézik easy, difficult language
goveji, volovski jézik neat's tongue, ox-tongue
obložen jézik medicina a coated (ali dirty, furred) tongue
prekajen jézik smoked tongue
zemeljski jézik neck, spit, tongue (of land)
učitelj jézikov (foreign) language teacher
dar za jézike gift of tongues
morski jézik (riba) sole
dolg, nebrzdan jézik unbridled tongue
zloben jézik wicked (ali malicious) tongue
moderni (stari) jézik modern (ancient) language
strokoven jézik technical language
uradni, službeni jézik official style
zastarel jézik obsolete (ali archaic) language
duh jézika genius of a language
jézik posrednik interlingua
na jéziku mi je, na jéziku imam (a se ne morem spomniti) it's on the tip of my tongue
to je proti duhu jézika this is against the spirit of the language
on je junak z jézikom (figurativno) he is a braggart (ali blusterer, swaggerer)
ona ima oster (strupen) jézik she has a sharp (a venomous) tongue
imeti dobro namazan jézik to have a glib (ali a well-oiled) tongue, to have the gift of the gab
brzdati svoj jézik to keep one's tongue in check; to bridle, to curb one's tongue
kar ima na srcu, ima tudi na jéziku he wears his heart on his sleeve
imeti dolg jézik to have a long tongue
ona je vsem ljudem na jéziku everyone is (ali pogovorno they're all) talking about her
držati jézik to hold one's tongue
drži jézik!, jézik za zobe! hold your tongue!, shut your mouth!, shut up!, keep your mouth shut!
jézik si izbrusiti z govorjenjem to talk one's head off
imeti besedo na jéziku to have the word on the tip of one's tongue
jézik mu je odpovedal his tongue failed him
pokazati komu jézik to put one's tongue out at someone
pokaži jézik! put out your tongue!
sneti komu besedo z jézika to take the words out of someone's mouth
pazi na svoj jézik! mind your tongue!
lomiti jézik to murder a language
jézik se mu je razvezal he is no longer tongue-tied, he has found his tongue, he has become talkative
zlobni jéziki trdijo malicious tongues assert
jézik ji dobro teče, ji je dobro namazan her tongue is well-oiled, pogovorno her tongue's no cripple
jézik mu teče kot mlin he's a nonstop chatterbox, he could talk the hind leg off a donkey
zavezati komu jézik to silence someone, pogovorno to make someone pipe down
(on) ima zavezan jézik he is tongue-tied
ušlo mi je z jézika I let it slip out
on zna mnogo jézikov he is a polyglot
tolči (kak) jézik (figurativno) to mangle a language

jêzik anat lengua f ; (govor) lengua f , idioma m , lenguaje m ; habla f ; (pri čevlju) lengüeta f ; (na tehtnici) lengüeta f

goveji jezik lengua de vaca
obložèn jezik lengua saburrosa (ali sucia, cargada, blanca)
zemeljski jezik lengua de tierra
uradni (državni) jezik idioma m oficial (nacional)
pouk jezikov enseñanza f de idiomas
učitelj jezikov profesor m de idiomas
šola za jezike escuela f (ali academia f) de idiomas
materni jezik lengua materna (ali nativa)
bratsk jezik lengua hermana
ljudski jezik lengua popular
knjižni (pisani) jezik lengua literaria (escrita)
lovski jezik lenguaje m de (los) cazadores
pomožni univerzalni jezik idioma m auxiliar universal
star (moderen, živ, mrtev, tuj) jezik lengua antigua (moderna, viva, muerta, extranjera)
obvladati (znati) (kak) jezik poseer (dominar) un idioma
imeti dobro namazan jezik tener mucha labia
dolg jezik imeti (fig) ser una mala lengua
imeti oster (zloben) jezik ser mordaz (ali maldiciente)
imeti strupen jezik tener una lengua viperina (ali de escorpion ali de hacha)
beseda mi je na jeziku tengo la palabra en la punta de la lengua
brzdati jezik tener la lengua; fam mirarse para hablar
pokazati komu jezik sacar la lengua a alg
priti ljudem v jezike andar (ali ir) en lenguas
razvezati komu jezik desatar la lengua a alg
jezik se mu je razvezal se le va la lengua
ne imeti dlake na jeziku no tener pelos en la lengua
tleskniti z jezikom chascar la lengua
ugrizniti se v jezik (tudi fig) morderse la lengua
vzeli ste mi besedo z jezika me ha quitado de la lengua la palabra

jezikoven pridevnik
(o načinu izražanja) ▸ nyelvi, nyelv-Dobro jezikovno znanje je temelj dobrega učenja. ▸ A jó nyelvtudás a jó tanulás alapja.Njihovo pisanje je premočno odstopalo od siceršnje jezikovne norme. ▸ Az írásmódjuk túlságosan eltért a megszokott nyelvi normától.Povezane iztočnice: jezikovna manjšina, jezikovna skupnost, jezikovna zmožnost, jezikovna šola, jezikovni pouk, jezikovna politika, jezikovna družina

jutr|o¹ srednji spol (-a …) der Morgen
Dobro jutro! Guten Morgen!
drugo jutro am nächsten Morgen
do jutra bis zum Morgen, bis in die Morgenstunden hinein
od jutra do večera von früh bis spät
pomladno jutro der Frühlingsmorgen
vsako jutro jeden Morgen

jútro¹ morning; pesniško morn, morningtide

dobro jútro! good morning!
rano jútro dawn, daybreak, peep of day
od ranega, zgodnjega jútra do pozne noči from early morning till late at night
od jútra do noči pogovorno morning till night
drugo (naslednje) jútro next morning
voščiti komu dobro jútro to bid someone good morning
ostali smo do zgodnjega jútra we stayed till the small hours

jútro matin moški spol , matinée ženski spol ; (ploščinska mera) arpent moški spol (de terre)

drugo, naslednje jutro le lendemain matin
rano, zgodnje jutro le petit matin (ali jour)
dobro jutro bonjour; (vzhod) orient moški spol, est moški spol, levant moški spol

jútro¹ (-a) n

1. mattino, mattina, mattinata:
deževno, hladno, megleno, sončno jutro mattino piovoso, freddo, nuvoloso, soleggiato
nedeljsko jutro mattino domenicale
pomladansko, zimsko jutro mattino primaverile, invernale
od jutra do večera da mattino a sera
dobro jutro! buon giorno!
rel. zvoniti jutro suonare il mattutino

2. pren. (začetek) albori:
jutro človeštva gli albori della civiltà

3. star. (vzhod) mattino, Levante

jútro mañana f

rano, zgodnje jutro madrugada f; (ploščinska mera) yugada f
dobro jutro! ¡buenos días!
drugo, naslednje jutro a la mañana siguiente
voščiti komu dobro jutro dar los buenos días a alg

kadíti to smoke, to have a smoke; (v cerkvi s kadilnico) to incense

kadíti se to smoke
kadíti prepovedano! no smoking!, no smoking allowed here!, don't smoke!
kadíti cigareto za cigareto to chain-smoke
kadíti kot Turek to smoke like a chimney
že dve leti ne kadim I have not smoked for two years
toliko je kadil, da mu je postalo slabo he has smoked himself sick
včasih kadim pipo I sometimes smoke a pipe
ta cigara se ne kadi dobro this cigar does not smoke well
kadi se it's smoky
od konj se je kar kadilo the horses were steaming
kadíti komu (figurativno) to matter someone
kadíti se (dimiti se) to smoulder
peč se kadi the stove is smoking

kahla samostalnik
1. (straniščna posoda) ▸ bili, serbli
Otrok sedi na kahli. ▸ A gyerek a bilin ül.

2. neformalno (pečnica) ▸ kályhacsempe
3. neformalno (čelada) ▸ bukósisak, bukó
S čeladami je tako: ko se enkrat na glavi znajde kakovostna čelada, ki se lepo prilega lobanji, ne boste več mogli razumeti, kako ste se sploh lahko vozili s prejšnjo kahlo. ▸ A sisakok ilyenek: ha egyszer egy jó minőségű sisak kerül a fejedre, amely jól illeszkedik a koponyádhoz, soha nem fogod megérteni, hogyan voltál képes az előző bukóddal motorozni.
Motoristki sta v glavah imeli dve nesramno veliki "kahli", ki sta jima opletali že med samim pogledom vstran. ▸ A motoros lányok fején két elképesztő nagy „bukó” volt, amelyek már attól is himbálózni kezdtek, ha oldalra néztek.

4. neformalno (o frizuri) ▸ gombafrizura
Vedno dobro rapoloženi frontman si je namreč omislil hipsterske brke in pričesko "na kahlo". ▸ A mindig jókedélyű frontember ugyanis kitalálta magának a hipszterbajuszt és a gombafrizurát.

kaj niso mačje solze frazem
(težko izvedljiva stvar) ▸ nem gyerekjáték, nem piskóta, nem kismiska
Shujšati za težo enega človeka, to niso mačje solze. ▸ Egy túlsúlyos embernek az átlagos ember testsúlyával azonos súlyt leadni nem gyerekjáték.
Narediti tako velik zaslon LCD, ki bo še dobro in enakomerno osvetljen, pač niso mačje solze. ▸ Ilyen hatalmas, ráadásul jó és egyenletes fényerejű LCD képernyőt csinálni nem semmi.
Uvesti tak sistem niso mačje solze. To je velik zalogaj za vlado. ▸ Egy ilyen rendszert bevezetni nem kismiska. Nagy feladat a kormánynak.
Napori na turnirjih so hudi. Partija traja pet ur. Toliko časa sedeti za šahovnico niso mačje solze. ▸ A versenyzőknek hatalmas erőfeszítéseket kell tenniük a versenyeken. Egy játszma akár öt óráig is eltarthat. Ennyi ideig ülni a sakktábla mögött embert próbáló feladat.
Vsaka taka tovarna, ki bi klavnične odpadke predelala v kostno moko in v razna maziva, pa stane 20 milijonov kun, kar niso mačje solze! ▸ Az összes ilyen gyár, ahol a vágóhídi hulladékot csontlisztté és különböző kenőanyagokká dolgoznák fel, 20 millió kunába kerül, ami nem piskóta összeg!

kaljèn (-êna -o) adj. metal. temprato:
dobro kaljeno jeklo acciaio di buona tempra

kápljica gotita f

dobra kapljica (fig) un vino exquisito (ali de excelente calidad)
on ima rad dobro kapljico (fam) le gusta echar un trago