Franja

prō-vīvō -ere -vīxī (prō in vīvere) naprej (dalje) živeti, životariti: nondum is dolor exoleverat, cum de Agrippina auditum, quam interfecto Seiano spe sustentatam provixisse reor et, postquam nihil de saevitia remittebatur, voluntate exstinctam T.

provizoričen pridevnik
(začasen; zasilen) ▸ átmeneti, rögtönzött, provizórikusGospod je bil tudi ljubiteljski fotograf in je imel v ozadju prodajalne provizorično temnico. ▸ Az úriember amatőr fotós is volt, és volt egy rögtönzött sötétkamrája a boltja hátsó részében.
Stene ordinacije so provizorične, iz ivernih plošč, sliši se vsaka beseda. ▸ A rendelő falai rögtönzöttek, farostlemezből készültek és minden szó áthallatszik rajtuk.
Prejšnji torek je komisija objavila provizorično različico končnega predloga direktive. ▸ Múlt kedden a Bizottság közzétette az irányelvre vonatkozó végleges javaslat előzetes változatát.

provizórij provisional arrangement; temporary measure; makeshift

to je le provizórij that is only temporary (ali for the time being)

provoking [prəvóukiŋ] pridevnik (provokingly prislov)
izzivalen, dražeč; neznosen

this is most provoking to človeka spravi v bes

pŕst¹ -a finger; (živali) toe, digit

mali pŕst little finger
nožni pŕst toe
srednji pŕst middle finger
blazinica pŕsta fingertip
po, na pŕstih on tiptoe
od kajenja rjavi pŕsti nicotine-stained fingers pl
umazani pŕsti dirty fingers
pŕst rokavice finger of a glove
dati jih komu po pŕstih to rap someone's fingers
imeti dolge pŕste (figurativno, krasti) to steal, to be one of the light-fingered gentry
imeti svoje pŕste zraven (pri kaki zadevi) to have a finger in the pie, to have a hand in something
za dva pŕsta je imela rdečila na licih she had a layer of rouge two fingers deep on her cheeks
on ima več pameti v malem pŕstu kot ti v glavi he has more wit in his little finger than you in your whole body
imeti v malem pŕstu (figurativno) to have at one's finger's end
daj, pomôli mu pŕst, pa bo zgrabil vso roko (figurativno) give him an inch, and he will take an ell!
daj pŕste proč od teh stvari! don't tamper with these things!
gledati komu na pŕste to keep a close eye upon someone, to watch someone closely
krcniti koga po pŕstih to tap someone's fingers
dati komu znak s pŕstom to beckon to someone
hoditi po pŕstih to tiptoe
s pŕstom ne migniti (komu v pomoč) not to stir a finger (to help someone), not to lift a finger, not to turn a hand (to help someone)
pŕste si oblizniti (figurativno) to lick one's fingers
opeči si pŕste (figurativno) to burn one's fingers, to singe one's feathers
pokazati s pŕstom na to point one's finger at
požugati s pŕstom to wag one's finger
okoli pŕstov oviti (figurativno) to twist (ali to wind, to wrap) someone round one's little finger
komu na pŕste stopiti to tread on someone's toes
iti po pŕstih po stopnicah navzgor to tiptoe upstairs
pogledati skozi pŕste ob... (figurativno) to connive at, to turn a blind eye to
pogledati komu skozi pŕste (figurativno) to condone someone's shortcomings
na pŕste šteti to count on one's fingers' ends (ali on the fingers)
urezati se v pŕst to cut one's finger
pŕsti me srbijo (da bi to storil) my fingers are itching (to do it)
temno je, da ne vidiš pŕsta pred nosom it is pitch-dark
znati svojo lekcijo iz malega pŕsta to have one's lesson at one's fingertips

psihologija samostalnik
1. (veda) ▸ pszichológiaTudi na študij psihologije se je vpisala, a ga ni končala. ▸ Pszichológia szakra is beiratkozott, de nem fejezte be.Na srečo sem izpit iz psihologije opravil z odliko. ▸ Szerencsére a pszichológiavizsgát kitűnő eredménnyel végeztem el.
Vsakdo z nekaj znanja o psihologiji ve, da lahko pohvala veliko naredi. ▸ Minden némi pszichológiai tudással rendelkező ember tudja, hogy a dicséret nagyon hatásos.
Na polici s knjigami o psihologiji je našel kup naslovov, ki so ga pritegnili. ▸ A pszichológiakönyvek polcán egy sor olyan címet talált, amelyek vonzották.
Povezane iztočnice: psihologija dela

2. (izobraževalni program) ▸ pszichológiaOna se je vpisala na psihologijo, on na elektrotehniko. ▸ A lány pszichológiára, a fiú elektrotechnikára iratkozott be.
Zaupal nam je, da bo jeseni postal študent prvega letnika psihologije. ▸ Elárulta, hogy ősztől elsőéves pszichológiahallgató lesz.

3. (o delovanju uma) ▸ pszichológia, lélektanIgralsko mu najbolj ležijo težke značajske vloge, pri katerih je poudarek na zapleteni psihologiji lika. ▸ Színészi szempontból a nehéz természetű szerepek fekszenek neki, melyekben a szereplő bonyolult pszichológiáján van a hangsúly.Videti je, da vas bolj kot sama kriminalna dejanja zanima psihologija teh dejanj in njihovih storilcev. ▸ Úgy tűnik, hogy maguknál a bűntetteknél jobban érdekli önt ezeknek a cselekedeteknek és az elkövetőknek a lélektana.

psihopatka samostalnik
1. lahko izraža negativen odnos (o osebnostni motnji) ▸ pszichopata
Sprva so jo označili kot psihopatko, ki bi bila s svojo obsedenostjo morda lahko celo nevarna vojvodinji, če bi živela v njeni bližini. ▸ Először pszichopatának titulálták, aki megszállottsága miatt akár veszélyt is jelenthetett volna a hercegnőre, ha a közelében él.

2. izraža negativen odnos (čudaška ali nevarna ženska) ▸ pszichopata
Njeni starši pa so pozneje pojasnili, da to sploh ni res, in jo označili za psihopatko in lažnivko, s čimer se je strinjala tudi njena sestra. ▸ A szülei később megmagyarázták, hogy ez egyáltalán nem igaz, és pszichopatának és hazugnak nevezték, amivel a nővére is egyetértett.

ptíca ptič bird; (samec) cock bird, (samica) hen bird

divja ptíca, ptič wild fowl
ptíca, ptič pevka singing bird
rajska ptíca, ptič bird of paradise
ptíca, ptič roparica bird of prey
ptíca, ptič selivka bird of passage, migratory bird
vodna ptíca, ptič water bird, water fowl
lov na ptíce birdcatching, fowling
ptíca, ptič znanilka nesreče bird of ill omen
reja ptíc breeding of birds
nauk o ptícah ornithology
puška za lov na ptíce fowling piece
to (ti) je čuden ptíc! (figurativno) he's a bad lot! (ali a queer lot!)
ptič je odletel the bird is flown
živeti kot ptič na veji (figurativno) to live in clover, pogovorno to live the life of Riley
ptiči istega perja skupaj letijo (figurativno) birds of a feather flock together
stalna pot ptíc selilk flyway

publikacija samostalnik
1. (objavljeno besedilo) ▸ kiadvány, publikáció Publikacija je natisnjena v nakladi 5.000 izvodov. ▸ 5.000 példányban kinyomtatott publikáció.

2. (objava besedila) ▸ publikáció, publikálás, megjelentetésMinistrstvo tudi finančno podpira publikacijo številnih didaktičnih gradiv. ▸ A minisztérium pénzügyileg is támogatja számos módszertani anyag publikálását.Rowlingova bo namreč pričala na sodišču, da bi preprečila publikacijo neuradne enciklopedije. ▸ Rowling ugyanis majd bíróság előtt tanúskodik, hogy megakadályozza a nem hivatalos enciklopédia megjelentetését.

pudding [púdiŋ] samostalnik
puding, kipnik; klobasa
navtika bokobran
sleng zastrupljeno meso (ki ga vlomilec vrže psu)

black pudding krvavica
white pudding jetrna klobasa
more praise than pudding več hvale ko nagrade
the proof of the pudding is in the eating kakovost spoznamo šele, ko se sami o njej prepričamo
pudding time odločilen trenutek

pūgnātor -ōris, m (pūgnāre) bor(il)ec, voj(šč)ak, bojevnik, bojevalec, bojník: Veg., Amm. idr., equo venator Iapyge fertur, cui pellis latos umeros erepta iuvenco pugnatori operit V., deinde occupata dextra tenendo caput fortissimus quisque pugnator esse desierat L., belliger is quondam scitusque accendere Martem floruerat primo clarus pugnator in aevo Sil., perditus Ps.-Q., biremes ac triremes quadriremesque Tyriae et Aegyptiae classis magno pugnatorum numero conflixerunt Suet., Aemilius consul centum et quattuor naves hostium demersit, triginta cum pugnatoribus cepit Eutr., nam ex ducentis et viginti navibus cum triginta fugit, nonaginta cum pugnatoribus captae sunt Eutr.; atrib.: pugnator gallus Plin. bojni petelin, petelin za (petelinje) boje, petelin pretepač.

púliti to pull, to pluck

púliti se za kaj to care for something, to be concerned about something, to be keen on something
za to se ne pulim I don't care for it
kar pulijo se za to blago there is a great demand for these goods

pull¹ [pul] samostalnik
potegljaj, poteg, vlečenje, vlek
tehnično vlečna sila; privlačnost, sila privlačnosti; požirek, dušek; ročaj, držaj (zvonca); veslanje, zavesljaj
šport (golf, kriket) udarec, zamah (poševno, zlasti na levo); zadrževanje (konja z vajetmi); utrjujajoč vzpon, velik napor (long pull)
prednost (of, on, over pred)
sleng vpliv, zveze, protekcija (with)
tisk (poskusni) odtis

a long pull uphill težek vzpon
the long pull presežek, dodatek k plači
a heavy pull on s.o.'s purse draga stvar
to go for a pull iti veslat
it is a hard pull to je naporna stvar
to have the pull of s.o. imeti prednost pred kom
to have a pull with s.o. imeti vpliv na koga, imeti protekcijo pri kom
tisk to take a pull napraviti odtis
to take a pull at the bottle cukniti ga iz steklenice
to give a pull at povleči, potegniti kaj

pulvīllus -ī, m (demin. k pulvīnus) blazinica: quid quod libelli Stoici inter Sericos iacere pulvillos amant? H., ab inferiore autem pulvilli altiores excitentur Col., effultus ostro Sericisque pulvillis Mart., molis Fest., adeo ut vir gravis … equos pulvillis instratos animadverteret Fr., quattuor eunuchi confestim pulvillis compluribus ventose tumentibus pluma delicata terrestrem nobis cubitum praestruunt Ap., satis copiosis pulvillis aliis nimis medic[at]is Ap.

pungō -ere, pupugī, punctum

1. bosti, zbosti (zbadati), vbosti (vbadati), pičiti (pikati): Naev. ap. Prisc., Plin. idr., acu comatoriā mālas Petr., per se pungere neminem unquam potuisset Ci., manu aliquem pungere Petr. dregniti koga v rebra; occ.
a) (z vbodom) zada(ja)ti: Aug. idr., volnus acu punctum Ci.
b) prodreti (prodirati) v kaj: corpus Lucr.
c) povzročiti (povzročati), vzbuditi (vzbujati) neprijeten občutek, (za)boleti: adulteratum (sc. nitrum) pungit Plin. je ostrega (pekočega) okusa, pungunt sensum Lucr.
d) tako rekoč (na)pikati, opikati: stigmate puncti Petr. ožigosanci, puncto (in) tempore Lucr. v trenutku, v hipu, kot bi mignil, kot bi trenil.

2. metaf. v živo (z)bosti, v živo zade(va)ti, (s)peči, neprijetno ganiti, neprijetno pretres(a)ti, vznemiriti (vznemirjati), (raz)žaliti, užaliti, mučiti, (za)moriti, pekliti, prizade(va)ti: Pl., Pr., Prud. idr., intellexi, quid eum pupugisset Ci., si paupertas momordit, si ignominia pupugit Ci., hunc sibi ex animo scrupulum, qui se dies noctesque stimulat ac pungit Ci., pungit dolor Ci.; impers.: pungit (boli me) rursus, quod scribis esse te illic libenter Ci. ep. — Kot subst. pt. pf. punctum -ī, n (v)bod, zbodljaj (= gr. στιγμή)

I. (kot dovršeno dejanje) zbodljaj, (v)bod, (v)bodljaj, pik: Cels. idr., fimum acūs aereae punctis tollere iubent Plin., punctum parvae volucris morte ulcisci Ph. pik majhne muhe; occ. vžig(anje) (sramotnega) znamenja, (o)žigosanje: frontem convulnerandam praebere punctis (v žigosanje) et notas suas (= stigmata, vžgana znamenja) ridere Plin. iun. —

II. (kot učinek dejanja)

1. vbod, z vbodom narejena luknjica: angustissimus Vitr., puncta lasciva, quae terebrantur acu Mart.; occ. (kot vodovodni t.t.) v cev narejena odprtina, izpust, odtok in meton. skozi ta izpust odtekajoča mera vode: Front. idr., is, qui appellabatur a punctis Front. vbadalec, vbadar.

2. pika: ova punctis distincta Plin., gemma sanguineis punctis Plin.; pika (oko) na kocki: quadringenis in punctum sestertiis lusit Suet., per singula puncta Aus.; kot pismenka ali ločilo: Aus.; pika na gredeljnici enotorilne tehtnice, ki kaže težno razmerje: diluis helleborum, certo compescere puncto nescius examen Pers. ki ne zna držati jezička na pravi piki = ki ne zna prav tehtati; occ.
a) pika = pri volitvah oddani glas, volilni glas; vsak glas so namreč zaznamovali s piko pod kandidatovim imenom v imeniku kandidatov, napisanem na voščeni tabli: quot in eā tribu puncta tuleris Ci., recordor, quantum hae quaestiones … punctorum nobis detraxerint Ci.; od tod pesn. metaf. mnenje, sodba, ocena, ovrednotenje, (po)hvala: discedo Alcaeus puncto illius H., omne tulit punctum H. splošno pohvalo si pridobi, splošno hvalo žanje, vsem ugodi.
b) matematična točka, najmanjša (nedeljiva) količina (enota), pikica, pičica: illa initia mathematicorum: punctum esse, quod magnitudinem nullam habeat Ci., imperio nostro quasi punctum terrae attigimus Ci., punctum est istud … in quo regna dis ponitis Sen. ph., adusque puncti tenuis instar quaerere Aus. do pičice.

3. metaf.
a) trenutek, hip (prim. zgoraj puncto (in) tempore): temporis puncto C. v trenutku (hipu), kakor bi trenil, puncto temporis eodem Ci., ad punctum temporis Ci. (= temporis puncto), puncto mobilis horae H., in puncto horae Hier., omnibus minimis temporum punctis Ci.; abs: puncto, puncto exiguo, puncto brevissimo Ap., punctum est, quod vivimus, et adhuc puncto minus Sen. ph., nec punctum gaudere vitiosum est Lact., in puncti spatio Arn., quod momentum (minuto), quod immo temporis punctum (sekundo) beneficio sterile Plin. iun.
b) kratek del, odlomek ali odstavek (govora), točka: puncta argumentorum Ci., minutis interrogatiunculis quasi punctis Ci., puncta sermonum Aus. — Pozna soobl. punctus -ī, m: Isid.

Opomba: Prud. meri pupūgerat.

puran samostalnik
1. (v kulinariki) ▸ pulyka Purana vam pripravijo po dunajsko ali na žaru. ▸ A pulyka bécsi módra vagy grillezve készül.

2. (ptica) ▸ pulykaPoleg krav smo imeli tudi prašiče, gosi, kokoši, purane in konje. ▸ A tehenek mellett voltak sertéseink, libáink, tyúkjaink, pulykáink és lovaink is.

purchase¹ [pə́:čəs] samostalnik
nakup, nakupovanje, kupovanje, kupčija; iztržek, (letni) dohodek
pravno pridobljeno premoženje z nakupom (ne z dediščino)
navtika priprava za dviganje, vzvod, škripec, vrv, dvigalo
figurativno vpliv, vpliven položaj, prednost, moč

to make a purchase of kupiti kaj
to make purchases nakupovati
his life is not worth an hour's purchase nima več ure življenja

pushover [púšouvə] samostalnik
pogovorno lahko premagljiv nasprotnik, slabič; tepec

he is a pushover for that temu vedno nasede

pūstula -ae, f (indoev. onomatop. kor. *pu-, *phū- puhati, pihati; prim. skr. phutkarōti (on) piha, pupphusaḥ pljuča, pupphulaḥ napihovanje, lit. pūčiù, pũtsti, let. pūslis, sl. pihati, lit. pūkščiù, pūkšti puhati, sopsti, nem. fauchen, sl. pihati, gr. φυσάω piham, puham, φυσαλ(λ)ίς mehur(ec), φῦσα meh, mehur)

1. mehur, mehurček, mehurec: calx pustulas emittit Vitr.

2. occ.
a) kot medic. t.t. mehur na koži, mozolj, prišč, izpuščaj, brbunec, brbunček, pústula: Cels., Mart., nec quererer, quod sol graciles exureret artus, laederet aut teneras pustula rupta manus Tib., eruptiones quaedam pustularum Sen. ph.
b) mehurček na raztopljenem, čistem srebru, meton. = čisto srebro: vera minus flavo radiant electra metallo et niveum felix pustula vincit ebur Mart. — Soobl. pūssula in pūsula (gl. pūsula).

púščati ➞ pustiti; (streha, cev) to leak

sod pušča the barrel is leaking
púščati kri komu to bleed someone
ladja pušča vodo the ship is letting in water
krzno pušča dlako the fur is losing hair
púščati vodo (urinirati) to urinate, to pass water, to make water, vulgarno to piss