Franja

avidus 3, adv. -ē, redko in neklas. aviditer (aveō1)

1. poželevajoč česa, željan česa, poželjiv, pohlepen česa, na kaj, po čem, za čim, hlepeč po čem, hlastajoč za čim, pohoten: omnes avidi spectant ad carceris oras Enn., aures avidae Ci., O., amplexus, cor, pectus O., amor Cat., spiritus H., fas atque nefas exiguo fine libidinum (parum) discernunt avidi H., avida spes regni Cu., oculi Plin., sitis Mart.; adv.: avide prandere H., edere O., cibo se replere Petr., avide haurire humorem Cu., esurire Plin., bibere Suet., avidius vino ciboque corpus onerare L., avidius vesci Suet., aviditer merum ventri ingurgitare Ap., avide affigere corpus Lucr., avide credere aliquid L., avidissime credere aliquid Plin. ali alicui Plin. iun., avide exspectare nuntium Enn. ap. Varr. ali alicuius litteras, epistulam ab aliquo Ci. ep., avidissime exspectare aliquid Ci., avide liquid appetere, expetere Ci., avide arripere Graecas litteras Ci., avidius se in voluptates mergere L., monumenta avide perlustrare Cu. z velikim zanimanjem, avidius intueri aliquem Cu.; z objektnim gen.: avidus cibi Ter., vini L., divitiarum S., pecuniae Cu., aeris Gell., uvarum Fr. pohlepen po grozdju, laudis Ci. hvale željan, gloriae Cu. slavohlepen, avidior gloriae Ci. ep. ali avidissimus gloriae Ci., avidus pugnae V. bojaželjen, belli L., O., belli gerundi S., avidior caedis O., avidissimus humani sanguinis Sen. ph., avidus humani cruoris Amm., cognoscendi regem Cu., tam virorum quam feminarum Sen. ph. pohoten tako do moških, kakor do žensk, novarum rerum S. novotarij (prevrata) željan, novae libertatis L., futuri H., sermonum T. zgovoren, besedljiv, fluit tempus et avidissimos sui deserit Sen. ph. ki po njem najbolj hlepijo, ki so najbolj lakomni nanj; objektni gen. se nadomešča s prepozicionalnimi izrazi: gens... ingenii avidi ad pugnam L. po svojem značaju bojaželjen, avidus ad mercedem Aug., aliquantum ad rem est avidior Ter. kar drhti po pomnožitvi svojega imetja, avida in novas res ingenia L. prevrata željni, avidae in direptiones manus L. ropanja željne, in instrumenta eius avidi Sen. ph., in omne fas nefasque avidi T., avidus in pecuniis locupletium Ci.; pesn. in poklas. z inf.: Plin., Amm., avidi coniungere dextras V., avidi committere pugnam O., Chaos innumeros avidum confundere mundos Lucan.

2. occ. abs.
a) (denarja) lakomen, skop: hospes Pl., pater Ter., iudex Varr. fr., divitias conduplicant avidi Lucr., avidi heres, nautae H., gens avidissima Cu., avidi mores Pl., ingenium Pl., S., animus gratus, non appetens, non avidus Ci.; enalaga: manus avidae heredis H., servorum manus subitis avidae T.; pesn.: avida manus mortis Tib.; subst. avidus -ī, m skopuh, stiskač: considera,... quis quem fraudasse dicatur?... liberalis avidum Ci.
b) ješč, požrešen, nenasiten, nezmeren: pascuntur oves avidaeque iuvencae V., avida porca, avidi aegri, convivae H., avido dente convellere dapes O., avidi morsus O. hlastni; o zvereh (z)grabljiv, popadljiv, krvoločen: lupus, canes, leones O., tigris Lucan.; pren.: Charybdis O. ali mare Lucr., H., flammae O., ignis H., O., morbus Lucr. po žrtvah lakomna bolezen.
c) strasten, hud, divji: duces S. fr. ali Volcanus H. ali legiones T. bojaželjni -e, rex avidior quam patientior fuit O., libido Varr. fr., libidines Ci., cursus V. divji, nagel.

3. met. obsežen, obširen: pars, complexus Lucr.

avis [avi] masculin obvestilo, naznanilo, objava, sporočilo, opozorilo; mnenje, nasvet; (volilni) glas, glasovanje

avis au lecteur predgovor (opozorilo) bralcu
à mon avis po mojem mnenju, po moji sodbi
pour avis prošnjo za mnenje
sans avis préalable brez predhodnega obvestila
sans autre avis brez drugega sporočila, obvestila
sauf avis contraire če ne bo nasprotnega obvestila
suivant avis po sporočilu
de l'avis de tous, de tout le monde po splošnem mnenju
jusqu'à nouvel avis do nadaljnjega (obvestila)
avis consultatif strokovno mnenje
avis de droit pravno mnenje
avis par écrit pismeno obvestilo
avis des experts mnenje izvedencev
avis mortuaire naznanilo o smrti
avis au public javna objava, naznanilo
avis de réception d'une lettre recommandée sporočilo o prejemu priporočenega pisma
avis télégraphique brzojavka
avis du temps vremensko poročilo
changer d'avis spremeniti svoje mnenje, premisliti si
dire, donner, exprimer, faire connaître son avis povedati, dati, izraziti, dati na znanje svoje mnenje
donner avis de quelque chose objaviti, naznaniti kaj
être d'avis que ... biti mnenja, misliti, soditi, da ...
(il) m'est avis que ... zdi se mi, da ..., rekel bi, da ...
être du même avis que biti istega mnenja kot
être d'un avis contraire biti nasprotnega mnenja
les avis sont partagés mnenja so deljena
prendre l'avis de quelqu'un posvetovati se s kom
recueillir l'avis de quelqu'un dobiti (strokovno) mnenje od koga
mon avis l'a emporté, a prévalu moje mnenje je prodrlo, je prevladalo
autant de têtes, autant d'avis (proverbe) kolikor glav, toliko mnenj

avis -is, abl. ave, redko avī, f (prim. gr. αἰετός, ἀετός orel, οἰωνός ptič, lat. auca)

1. (splošno ime nesne (= ki nosi jajca) perjadi, le redko označuje tudi čebele, ki so pravzaprav volucres leteče živali, med katere spadajo ptice in žuželke, alites pa so le leteče ptice) ptica, ptič: examina avium L., aves aestivae L. ptice selivke, istā avi (aquilā) volat nulla vehementius Ci., aves quasdam et alites et oscines... rerum augurandarum causā esse natas putamus Ci., cantus avium, concentus avium Ci., queruntur in silvis aves H., avium plumae Ap.; o čebelah: Varr.; preg.: avis alba Ci. ep. „bela vrana“ = nekaj redkega; kolekt. = perjad: candida venit avis longis invisa colubris V. štorklje.

2. occ. preroška ptica: magna fides avium est. experiamur aves O., „Iuppiter, tuis“, inquit, „iussus avibus hic... prima urbi fundamenta ieci“ L.

3. met. (ptičje) znamenje, predznamenje, rok, pomenek: bonis avibus O. ali secundis avibus L. ob ugodnih, dobrih, t.j. srečo obetajočih znamenjih, ob srečni uri, naspr. malā avi H. ali adversā avi Poeta ap. Ci. ali sinistrā avi Pl. ob neugodnem znamenju, ob nesrečni uri; ave deceptus falsā O., hac avi Tib.

4. pren. ozvezdje Labod (= Severni križ): praepes laeva volavit avis, simul exoritur sol Enn., ales Avis lato sub tegmine caeli Ci. poet.

avītus 3 (avus)

1. dedovski (= od deda ali prednikov prejet), pogosto = prastar: meus paternus avitusque fundus, bona paterna et avita, paternae et avitae possessiones, res patrita et avita Ci., avitus fundus H., ager Sen. ph., avitum regnum Ci., L., avitus ac patritus mos Varr. ap. Non., patrita atque avita philosophia Ci.; occ. babičin (= od babice prejet): Troia H., ager Suet. babičino, dedno zemljišče.

2. pren. podedovan, deden: solium V., O., divitiae Cat., malum L., virtus V., sanguis Pr., nobilitas T., spes Plin.; o živalih: fortitudo (oslov) Col., color (oslov in ovac) Col. — Kot priimek Avitus -i, m Avit, npr. A. Cluentius Avitus Avel Kluencij Avit: Ci.

āvius 3 (ā in via) spoten, odpoten, (po)stranski, neobhojen, samoten, pust: lucus Pl., loca Lucr., avia commeatibus loca L., saltus L., avii saltus montesque L., virgulta V., nemora V. gozdna samota, montes H., Cu., solitudines Vell., Ap., valles Stat.; enalaga: nocturna et avia itinera S. nočni pohodi po stranpoteh; pesn. (enalaga) o osebah = oddaljivši se od..., krenivši s poti, spoti: volat avia longe (Iuturna) V., in montes esse avius abdidit altos V.; pren. odstopivši, krenivši s prave poti, odstopivši od, oddaljen od kakega smotra, odmikavši (odmikajoč) se, tuj: avius errat animus Lucr., avius a vera longe ratione vagaris Lucr., avia coepto consilia Sil., disciplina avia veri Ter. Od tod subst. āvium -iī, n neprehoden kraj, pustinja, divjina, samota: hunc ăvium dulcedo ducit in āvium Corn.; pogosteje v pl. āvia -ōrum, n: avia nemorum O., saltuum, Belgarum, Armeniae, Oceani T., montium Ap., avia cursu dum sequor V., horrenda avia Val. Fl., latebrosa Sil., fugisse per avia O., per avia itinerum vitare militum gladios Vell., per avia ac derupta praeire T.

avoir*¹ [avwar] verbe transitif imeti (v posesti); dobiti

j'ai faim, soif lačen, žejen sem
j'ai froid zebe me
j'ai chaud toplo, vroče mi je
n'avoir pas le sou, pas un centime, (populaire) pas un radis prebite pare ne imeti
j'ai à écrire une lettre moram pisati pismo
avoir de quoi biti premožen
avoir de quoi vivre imeti dovolj sredstev za življenje
avoir l'oreille fine dobro slišati, imeti dober (po)sluh
le mur a trois mètres de haut zid je tri metre visok
avoir du courage imeti pogum, biti pogumen
avoir le cœur sur la main biti odkritosrčen
avoir qualité pour biti upravičen do, pooblaščen za
avoir besoin de quelque chose potrebovati kaj
avoir un grand besoin de quelque chose nujno kaj potrebovati
j'ai envie (de quelque chose) hoče se mi (česa), ljubi se mi (kaj)
j'ai mal à la tête glava me boli
avoir l'estomac, le ventre creux biti lačen ko volk; imeti prazen želodec
avoir commerce avec quelqu'un občevati s kom
vous n'avez qu'à sonner treba vam je samo pozvoniti, samo pozvonite
je n'ai que faire de ce livre nimam kaj početi s to knjigo
il a eu son bachot naredil je svoj bakalavreat (maturo)
quel âge avez-vous? koliko ste stari?
il a 20 ans star je 20 let
avoir lieu vršiti se
avoir le prix dobiti nagrado
avoir quelqu'un zalotiti koga; prevarati, premagati koga; prepričati koga
il nous aura (figuré) v žep nas bo vtaknil
se faire, se laisser avoir pustiti se premagati ali prevarati
qu'est-ce qu'il a? kaj ima? kaj mu je?
j'en ai assez, (familier) marre, j'en ai plein le dos dovolj mi je tega, naveličan sem tega
en avoir à, après, contre quelqu'un biti jezen na koga, hudovati se na koga
contre qui, à qui en a-t-il kdo mu je kaj naredil? na koga se jezi?
en avoir dans l'aile biti zadet (tudi figuré); biti zaljubljen
il en a pour 100 dinars plačal je 100 din
il en a eu pour son argent dobro je kupil
j'en ai par-dessus la tête tega mi je čez glavo dovolj
j'en ai pour cinq minutes pet minut bom rabil za to
il y a (tu) je, sta, so
il y a beaucoup de monde veliko ljudi je (tu)
il n'y a pas de quoi prosim! ni za kaj!
qu'est-ce qu'il y a? kaj pa je?
y a-t-il loin d'ici? je daleč od tod?
combien de temps y a-t-il qu'il est arrivé? koliko časa je (že), kar je prišel?
il y a trois mois pred tremi meseci
il n'y en a que pour lui on zavzema mnogo mesta, govori se le o njem, ukvarjajo se le z njim

avokadov pridevnik
1. (v kulinariki) ▸ avokádóPripravimo avokadovo kremo, ki jo ponudimo s prepečencem ali polnozrnatim kruhom. ▸ Avokádókrémet készítünk, amit kétszersülttel vagy teljes kiőrlésű kenyérrel szolgálunk fel.

2. (o plodu) ▸ avokádó
3. (o kozmetičnem izdelku) ▸ avokádó

avstralski pridevnik
(o Avstraliji in Avstralcih) ▸ ausztrálPovezane iztočnice: avstralski dolar, avstralska angleščina

avstrijski pridevnik
(o Avstriji in Avstrijcih) ▸ osztrákPovezane iztočnice: avstrijski šiling

avtentična kadenca stalna zveza
glasba (o vezavi akordov) ▸ autentikus kadencia, autentikus zárlat

avtomatičen pridevnik
1. (o napravah) ▸ automata, automatikusSkozi postopek ga vodi avtomatični odzivnik, ki bo na koncu poslal sporočilo SMS o uspešno opravljenem nakupu. ▸ A folyamatot interaktív automata vezényli, amely annak végén SMS-t küld a sikeres vásárlásról.

2. (vnaprej določen) ▸ automata, automatikusZavarovanje bo sklenjeno za 2 leti z možnostjo avtomatičnega podaljšanja. ▸ A biztosítás két évre szól, az automatikus meghosszabbítás lehetőségével.

3. (nezaveden; refleksen) ▸ önkéntelenOdrasle samice imajo avtomatično zaščitno reakcijo zoper pomanjkanje kisika. ▸ A felnőtt nőstényeknél oxigénhiány esetében automatikusan beindul a védelmi reakció.

avtomobilski pridevnik
(o avtomobilih) ▸ gépkocsi, autóPovezane iztočnice: avtomobilski kasko, avtomobilsko zavarovanje, zavarovanje avtomobilske odgovornosti, avtomobilski plašč, avtomobilski šport

avtomobilski plašč stalna zveza
avtomobilizem (o kolesu) ▸ autóabroncs
V programu letnih avtomobilskih plaščev lahko kupci izbirajo med tremi modeli. ▸ A nyári gumiabroncsok kínálatában az ügyfelek három modell közül választhatnak.

avtonomen pridevnik
1. (ki ima politično samoupravo) ▸ autonóm, önrendelkezésű
2. (samostojen; neodvisen) ▸ autonómNa drugi strani pa imamo neka povsem avtonomna gibanja pri domači inflaciji. ▸ Másrészt a hazai infláció esetében bizonyos teljesen önjáró folyamatok érvényesülnek.

3. (o stroju ali napravi) ▸ önjáró, autonóm

avtonomija samostalnik
1. (samouprava) ▸ autonómiaPovezane iztočnice: delna avtonomija, popolna avtonomija, široka avtonomija

2. (ozemlje s samoupravo) ▸ autonómiaKatalonija ima od leta 2006 status avtonomije, ki ji omogoča organizacijo posvetovanja. ▸ Katalónia 2006 óta autonóm státusszal rendelkezik, ami lehetővé teszi a konzultációk megszervezését.

3. (neodvisnost pri odločanju) ▸ autonómia
4. elektronika (o delovanju naprav) ▸ autonómiaKer tovrstne naprave napajajo baterije, je avtonomija delovanja pri njih ključnega pomena. ▸ Mivel ezeket a berendezéseket elemek táplálják, a működési autonómiájuk nem kulcsfontosságú.
Mobilni telefon zagotavlja do 80-urno avtonomijo v pripravljenosti in do 3 ure pogovorov. ▸ kontrastivno zanimivo A mobiltelefon 80 órás készenléti időt és 3 órányi beszélgetési időt garantál.

avtoritatíven authoritative

avtoritatívno mnenje an authoritative opinion
to je edino avtoritatívno delo o tem vprašanju it is the only authoritative work on the question
njegovo mnenje je avtoritatívno his opinion is regarded as conclusive
avtoritativno prislov masterfully, without paying heed to protests

avtoriteta samostalnik
1. (vpliv; moč) ▸ tekintély, autoritásMati Tereza je zaradi svojega humanitarnega dela postala oseba z veliko moralno avtoriteto. ▸ Teréz anya a humanitárius munkája miatt nagy erkölcsi tekintélynek örvendő személy lett.

2. (priznan strokovnjak) ▸ tekintélyToda čeprav je predsednik države, ni najvišja politična avtoriteta v državi. ▸ Bár államfő, mégsem a ország legnagyobb politikai tekintélye.
V strokovni javnosti pa velja za nesporno avtoriteto na civilnem področju. ▸ A szakmában megkérdőjelezhetetlen tekintélynek számít a polgári területen.
Zdravnik ni več absolutna avtoriteta, ki odloča o vsem. ▸ Az orvos már nem a mindenről döntő, megkérdőjelezhetetlen tekintély.

3. (oblast; vodstvo) ▸ tekintély, hatalom

avtoritéta autorité ženski spol , prestige moški spol ; ascendant moški spol

imeti, uživati avtoriteto avoir de l'autorité, faire autorité; (o človeku) sommité ženski spol
znanstvenik z veliko avtoriteto une haute compétence ženski spol (ali autorité) scientifique

avtorske pravice ženski spol množina, pravo Urheberrechte množina
zakon o avtorskih pravicah das Urheberrechtsgesetz
varstvo avtorskih pravic der Urheberschutz
kršitev avtorskih pravic die Urheberrechtsverletzung

avtorsko pravo stalna zveza
pravo (o pravicah avtorjev) ▸ szerzői jog