Franja

pljuča samostalnik
1. (organ) ▸ tüdőPri napadu astme se vnete dihalne cevke v pljučih zožijo. ▸ Asztmás roham esetén a tüdő gyulladt légcsövei beszűkülnek.
Tuberkuloza lahko postane kronična bolezen in povzroči obsežno brazgotinjenje v zgornjih predelih pljuč. ▸ A tuberkulózis krónikus betegséggé válhat és kiterjedt hegesedést okozhat a tüdő felső lebenyében.
Povezane iztočnice: rak na pljučih, rak pljuč

2. (jed) ▸ tüdő Pljuča skuhamo v slanem kropu z jušno zelenjavo. ▸ A tüdőt leveszöldséges, sós vízben megfőzzük.
Ohlajena pljuča narežemo na tanke rezance. ▸ A kihűlt tüdőt vékony szeletekre vágjuk.

3. (o viru kisika) ▸ tüdőNe gre le za obrezovanje živih mej za komisijo, ampak urejanje stalnih zelenih pljuč našega mesta. ▸ A bizottság szerint nem csak a sövények visszavágásáról van szó, hanem városunk állandó zöld tüdejének a rendbetételéről.Tudi pljuča našega planeta se dramatično krčijo. ▸ A bolygónk tüdeje is drámai mértékben zsugorodik.
Z nekontroliranim izsekavanjem tropskih gozdov uničujete pljuča našega planeta. ▸ A trópusi erdők ellenőrizetlen irtásával a bolygónk tüdejét teszik tönkre.Deževni gozdovi veljajo poleg tega za Zemljina pljuča, saj imajo pomembno vlogo pri urejanju podnebnih razmer. ▸ Az esőerdőket a Föld tüdejének is tekintik, mivel fontos szerepet játszanak az éghajlat szabályozásában.

4. neformalno (o oprsju) ▸ kebel
Moj pogled pa se je ustavil na mimoidoči rdečelaski s prevelikimi pljuči. ▸ A tekintetem megakadt a mellettem elhaladó, túl nagy keblű, vöröshajú nőn.
Znana podjetnica svojim poslovnim partnerjem rada razkazuje svoja velika pljuča. ▸ Az ismert üzletasszony szívesen mutogatja nagy kebleit az üzleti partnereinek.
Kdo je najnovejša pevka s silikonskimi pljuči? ▸ Ki a legújabb szilikonkeblű énekesnő?

5. (bistveni del) ▸ tüdő, szárny, lebeny
Pes je bitje, ki predstavlja pljuča individualnosti naše kmetije. ▸ A kutya az a lény, amely parasztgazdaságunk egyedi mivoltát tükrözi.
Glede na konjenico in velikost pljuč motorja pa je ustrezno velika tudi poraba goriva. ▸ A lóerőnek és a motor tüdőméretének megfelelő az üzemanyagfogyasztás is.
Na drugi strani pljuč državnega zbora so se poleg opozicijskih poslancev znašli poslanci ljudske stranke. ▸ Az Országgyűlés másik szárnyán a néppárti képviselők az ellenzékiek mellett találták magukat.

plót (-a) m steccato, recinto, cinta; siepe; (okoli vrta) chiudenda; ingraticciata:
lesti čez plot arrampicarsi sullo steccato
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
držati se svojih nazorov kot pijanec plota essere incrollabile, fermo nei propri principi; essere inflessibile, rigido
pren. imeti kaj za plotom nascondere qcs.
pren. ne videti preko svojega plota non vedere al di là del naso
pren. skakati čez plot essere infedele, correre la cavallina, mettere le corna

pluta samostalnik
(material) ▸ parafaPoznavalec vina ne bo cenil vina le zato, ker je bilo zaprto s pluto, ampak predvsem zaradi kakovosti. ▸ A borok ismerője nem azért fogja nagyra értékelni a bort, mert parafával zárták le, hanem elsősorban a minősége miatt.
Hrast plutovec je za pluto mogoče prvič uporabiti šele po 25 do 30 letih. ▸ A parafatölgyet csak 25–30 év után lehet először parafakitermelésre használni.

pluti (plôvem/plujem) (mit dem Schiff/zur See) fahren, (ne stati) Fahrt machen; po čem: (etwas) befahren, beschiffen; okoli česa: (etwas) umschiffen; (jadrati) segeln, okoli česa: (etwas) umsegeln; s tokom: triften
figurativno pluti pod napačno zastavo unter falscher Flagge segeln

pobírati (-am) | pobráti (-bêrem)

A) imperf., perf.

1. raccogliere, cogliere; prendere, togliere:
pobirati krompir raccogliere le patate
pobrati s tal raccogliere da terra
pren. pobirati kostanj iz žerjavice togliere le castagne dal fuoco
pobirati kmetom živino prendere il bestiame ai contadini
pren. pobirati plodove svojega truda cogliere il frutto dei propri sforzi

2. raccogliere; fare incetta, raccolta; riscuotere:
pobirati papir fare raccolta della carta (straccia)
pobirati prostovoljne prispevke fare una colletta
pobirati davke riscuotere le tasse

3. pren. mietere, far deperire, uccidere, stroncare, distruggere, divorare:
epidemija, ki je pobrala tudi najkrepkejše ljudi un'epidemia che mietè anche i più forti
jetika jo pobira va deperendo per la tisi

4. žarg. (dosegati, doseči) conquistare:
pobirati uspeh za uspehom conquistare un successo dopo l'altro

5.
pobirati jo andare, camminare veloce, andarsene
pobrati jo andarsene, battersela

6. pog. (porabiti, zasesti) occupare:
omare poberejo preveč prostora gli armadi occupano troppo spazio

7. pren. (vzeti za moža, ženo) prendere:
zakaj bi morala pobrati prav njega? e perché dovrei prendere proprio lui?
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
misliš, da denar na cesti pobiram credi che i soldi mi caschino dal cielo?
pren. pobirati drobtine raccogliere le briciole
pren. pobirati ostanke za drugim contentarsi dei rimasugli altrui
pren. pobirati samo smetano vivere come un pascià, passarsela bene
sonce pobira sneg il sole scioglie la neve
pren. pobirati svoje ude in kosti alzarsi a fatica
pren. taki možje se ne pobirajo za vsakim plotom di uomini così ce n'è ormai pochi
obrt. pobirati, pobrati petlje raccogliere le maglie
med. pobrati šive po operaciji togliere i punti dopo l'operazione
pren. če boš še tako pil, te bo kmalu hudič pobral se non la smetti di bere, creperai presto
pren. vse bo vrag pobral andrà tutto in malora
pren. gora je spet pobrala dvoje življenj la montagna ha mietuto due nuove vittime
umakni se, drugače boš še katero pobral togliti dai piedi, se no rischi di buscarle
pren. besede je pobral s tvojih ust le parole le ha sentite da te
pren. noč ga je pobrala sparì nella notte
pren. pobrati k vojakom arruolare
pren. pobrati melodijo ricordare la melodia
pren. pobrati rokavico raccogliere il guanto di sfida
pren. pobrati pete battersela, alzare i tacchi
pren. pobrati šila in kopita far fagotto e andarsene
pobirati klasje spigolare
pobirati kokone sbozzolare
pobirati kokone z vej sfrascare
pobirati prispevke questuare

B) pobírati se (-am se) | pobráti se (-bérem se) imperf., perf. refl.

1. alzarsi, rizzarsi

2. (oditi) andarsene, togliersi di torno

3. pog. riprendersi

poceni [é] billig, preiswert, wohlfeil
smešno poceni spottbillig
poceni jo odnesti glimpflich davonkommen, mit einem blauen Auge davonkommen, mit dem bloßen Schrecken davonkommen, (ne da bi dobil zasluženo kazen) ungeschoren davonkommen

počásen slow (v, pri of, in); tardy; (len) sluggish; (bolezen) lingering

počásen in siguren slow but sure
počásen in vztrajen slow and steady
počásen delavec slow worker
počásen tok slow current
počásna rast slow growth
ne bodi (tako) počásen! don't dawdle!, don't be such a slowcoach!
biti počásne pameti to be slow on the uptake

počási slow, slowly

vozite počási! slow!, slow down!
(le) počási! take your time!
počási voziti to drive slowly
počási delujoč strup slow poison
on počási dojema he is slow on the uptake
počási napredovati to make slow progress
počási se daleč pride more haste, less speed; easy does it
on dela počási in zanesljivo he is slow but sure
kar počási! (se nikamor ne mudi) easy does it!, take it easy!

počen [ó] (-a, -o) gesprungen, geplatzt; glas: blechern; der -bruch (cev Rohrbruch)
biti počen einen [Riß] Riss/Sprung haben
ne biti vreden počenega groša keinen roten Heller wert sein

póčen fêlé, fendu, fissuré ; medicina (nalomljen) fracturé

počena kost os moški spol fracturé
počena vaza vase moški spol fêlé
to ni vredno počenega groša (pogovorno) ça ne vaut pas un sou (ali familiarno le rond, un radis)

póčen (-a -o) adj. spaccato, rotto, incrinato, fesso; (o oblačilu) strappato, lacero:
počen (vreščeč)
glas voce fessa
pren. ne biti vreden počenega groša non valere un'acca, non valere un soldo bucato, non valere un fico secco

počénjati počéti to do

kaj počenjate? what are you doing!, what are you up to?, what are you at?
kaj počenjaš ves dan? what do you do with yourself all day?
nimam kaj počénjati, počéti s tem I have no use for it
ne ve, kaj bi počel od veselja he is mad with joy

početi [é] (počnem) machen (kaj počne Peter? was macht Peter?), tun (česa takega on ne počne so etwas tut er nicht); treiben; kaj slabega: es arg treiben; beginnen/anfangen (ne vedeti, kaj bi počel s čim nichts beginnen/anfangen können mit)
s tem nimam kaj početi ich habe keine Verwendung dafür
početi neumnosti Unfug treiben

počéti faire, foutre ; (začeti) commencer, entreprendre; s'occuper de quelque chose, agir

tukaj nimam kaj početi je n'ai rien à faire ici
ne vedeti, kaj početi s čim n'avoir que faire de quelque chose
kaj naj počnem? que (dois-je) faire?, que voulez-vous que je fasse?
ne ve, kaj bi počel od veselja il est transporté de joie

počítek rest; repose

brez počítka restless(ly)
počítka poln restful
dan počítka day of rest, holiday
nedeljski počítek Sunday rest
potreben počítka needing a rest
počítek od napornega dela repose from toil
iti k počítku to take one's rest, (iti spat) to retire, to go to bed, to go for a rest
položiti k večnemu počítku to lay to rest
potreben sem počítka I need (a) rest
privoščiti si uro počítka to allow oneself an hour's rest
želim vam dober nočni počítek I wish you a good night's rest
ne privošči si počítka he takes no rest

počítek (-tka) m riposo; quiete, requie; relax:
prijeten počitek! buon riposo!
potrebovati počitek aver bisogno di riposo
nedeljski, popoldanski počitek il riposo domenicale, pomeridiano
skrbi mu ne dajo počitka le preoccupazioni non gli danno requie
dom počitka casa di riposo (per anziani)
evf. položiti koga k počitku seppellire qcn.
evf. kraj počitka cimitero

počíti (počíjem) | počívati (-am) perf., imperf.

1. riposare, riposarsi; (spati, ležati) dormire; evf. (biti pokopan) riposare, giacere, essere sepolto:
evf. tukaj počiva ... qui giace...
počivati v miru riposare in pace

2. (biti v stanju neaktivnosti) riposare; essere fermo:
počivati na lovorikah riposare sugli allori
pustiti zemljo počivati lasciar riposare la terra
stroji počivajo le macchine sono ferme

3. (biti, ležati) riposare, posare:
otrokova glava je počivala na materinih prsih la testa del bambino riposava sul seno della madre
PREGOVORI:
nesreča nikoli ne počiva i guai non occorre chiamarli

počitnikar samostalnik
1. (dopustnik) ▸ nyaraló, üdülővendég
Med počitnikarji je največ domačih gostov, sledijo Italijani, Nemci in Avstrijci, za prvomajske praznike pa še gostje iz Rusije. ▸ A nyaralók közül a legtöbb hazai vendég, őket az olaszok, németek és osztrákok követik, a május elsejei ünnepek alatt pedig az orosz vendégek a leggyakoribbak.

2. (kdor ima šolske počitnice) ▸ vakációzó, vakációját töltőZaprta šolska vrata so dober razlog za razposajenost, ki je počitnikarjem v teh dneh zagotovo ne primanjkuje. ▸ A zárt iskolakapuk jó okot szolgáltatnak az ellazulásra, ebben a vakációzók ezekben a napokban minden bizonnyal nem szenvednek hiányt.

počiva|ti¹ (-m)

1. ruhen, (sich) ausruhen, rasten; (ne delati) feiern, obrat: kaltliegen; (izpreči) ausspannen
iti počivat sich zur Ruhe begeben

2.
počivati na ausruhen auf
figurativno počivati na lovorikah (sich) auf seinen Lorbeeren ausruhen
|
Počivaj v miru! Ruhe sanft!

počívati (se) reposer, prendre du repos, faire relâche, faire (une) halte, chômer ; (v grobu) gésir

počivati na reposer (ali être posé) sur, être porté (ali soutenu) par
počivati na lovorikah (figurativno) se reposer sur ses lauriers, familiarno s'endormir sur le rôti
ne počivati na trdnih temeljih porter à faux
počivati po kosilu faire la sieste
tukaj počiva (napis na nagrobniku) ici repose, ci-gît