Franja

disinnamorare

A) v. tr. (pres. disinnamoro)
disinnamorare qcn. da qcs. ozdraviti koga ljubezni do

B) ➞ disinnamorarsi v. rifl. (pres. mi disinnamoro)
disinnamorarsi di qcn. prenehati ljubiti koga, ohladiti se

dislike² [disláik] samostalnik (for, to, of)
odpor, antipatija, nenaklonjenost

to take a dislike to občutiti odpor do

disociacija samostalnik
1. kemija (razpad molekul) ▸ disszociációStopnja disociacije je odvisna od začetne koncentracije kisline. ▸ A disszociáció mértéke a kezdeti savkoncentrációtól függ.

2. psihologija (umski proces) ▸ disszociáció Disociacija je psihološka obramba, ki poskuša (začasno) zmanjšati škodljivost travme. ▸ A disszociáció olyan pszichológiai védekezés, amely megpróbálja (átmenetileg) csökkenteni a trauma káros hatását.
Naravna ljudstva disociaciji pravijo izguba duše; verjamejo, da ima človek poleg svoje lastne še "divjo dušo". ▸ A természeti népek a disszociációt a lélek elvesztésének nevezik; úgy vélik, hogy az embernek a sajátja mellett van egy „vad” lelke is.
Louise je ujetnica disociacije : od drobnih čustvenih odcepitev, spominskih brisanj do omedlevic. ▸ Louise a disszociáció foglya: az apró érzelmi leválásoktól kezdve az emlékek kitörlésén át az ájulásig.

disparadero moški spol sprožilo (pri puški)

poner a uno en el disparadero koga na natezalnico dati, do skrajnosti pritirati

disperser [dispɛrse] verbe transitif razpršiti, razkropiti, raztrositi, raztresti; razgnati, razpustiti (une organisation organizacijo)

le vent a dispersé la brume veter je razgnal meglo
disperser la foule razgnati, razkropiti množico
la foule se dispersa après le spectacle množica se je razkropila, razšla po predstavi
disperser ses forces drobiti svoje sile, moči
le courant d'air a dispersé les papiers prepih je raztrosil papirje
vous vous dispersez trop pour arriver à un resultat premalo se koncentrirate, da bi prišli do kakega rezultata

disposé, e [dispoze] adjectif razmeščen, razpostavljen; razpoložen, pripravljen (za)

fleurs féminin pluriel disposées avec goût z okusom razmeščene cvetlice
être bien, mal disposé biti dobre, slabe volje
être bien, mal disposé pour, envers quelqu'un biti dobro, slabo razpoložen do koga, biti naklonjen, nenaklonjen komu
il est bien disposé à ton égard on ti je naklonjen
être disposé à biti pripravljen za, imeti namen za
je suis tout disposé à te rendre ce service pripravljen sem, da ti naredim to uslugo
disposé à s'enrhumer nagnjen k prehladu

disposer [dispoze] verbe transitif razmestiti, razporediti; razpoložiti; urediti; aranžirati; pripraviti (à na); pripraviti (quelqu'un à quelque chose koga do česa); določiti; commerce trasirati (trato), izstaviti (ček) (sur na); verbe intransitif razpolagati (de z), imeti na voljo

se disposer namerjati (à za, k), pripraviti se; staviti se na razpolago
autorisé à disposer pooblaščen za razpolaganje
pouvoir masculin de disposer pooblaščenost za razpolaganje
disposer les meubles dans un appartement razmestiti pohištvo v stanovanju
disposer d'une voiture iméti na voljo avto
disposer d'une grosse somme razpolagati z veliko vsoto
disposez de moi razpolagajte z menoj
disposez-le à signer ce contrat pripravite ga do tega, da podpiše to pogodbo
vous pouvez disposer lahko greste, trenutno vas ne potrebujemo
se disposer à partir pripraviti se, biti pripravljen za odhod
il se dispose à vendre sa voiture on namerava prodati svoj avto

disputa f

1. razprava, debata; disput:
non soggetto a disputa gotov, nespodbiten

2. prepir, pričkanje:
nacque, si accese una disputa prišlo je do prepira

3. šport tekmovanje, boj:
la disputa di una gara tekmovanje
la disputa di un titolo boj za naslov

disservice [díssə́:vis] samostalnik
slabo ravnanje, slaba usluga, škoda

to do s.o. a disservice škodovati komu, prizadeti komu škodo

distanca samostalnik
1. (o prostorski razdalji) ▸ távolság, távKrajših distanc od 10.000 m na stezi ne bom več tekla. ▸ Többé nem futok 10 000 m-nél rövidebb távokat.

2. (o časovnem obdobju) ▸ distancia, távolságZares bo potrebna večja distanca, da bi lahko o tem, kar se dogaja danes, rekli kaj bolj relevantnega. ▸ Valóban nagyobb távolságra lesz szükségünk ahhoz, hogy valami érvényeset tudjunk mondani a mai eseményekről.
Ko na čas zdravljenja gledam z velike časovne distance, na tisto leto nimam tako zelo slabih spominov. ▸ Amikor nagy időbeli távolságból tekintek vissza a gyógykezelés időszakára, akkor nincsenek olyan borzasztó rossz emlékeim arról az évről.

3. (objektivnost) ▸ távolságtartás, distanciaPo daljšem bivanju v tujini dobiš do svoje domovine nekakšno zdravo distanco. ▸ Ha hosszú ideig külföldön élsz, akkor egyfajta egészséges távolságtartásra teszel szert a hazáddal szemben.Novinar mora imeti distanco, biti kritičen. ▸ Az újságíró legyen távolságtartó és kritikus.Sam na svoje delo v ministrstvu gledam s kritično distanco. ▸ Jómagam kritikus távolságtartással tekintek saját, minisztériumban végzett munkámra.Na dogajanje sem poskušala gledati z neke distance, kot da se to ne dogaja meni. ▸ Próbáltam bizonyos távolságtartással szemlélni a történteket, mintha nem is velem történtek volna meg.

4. (o odnosu med ljudmi) ▸ distancia, távolságV vsakodnevnih srečanjih ste odprti, topli, prijazni ljudje, a imate distanco. ▸ A mindennapi találkozások során ön nyitott, meleg, barátságos ember, ugyanakkor távolságtartó.
Med sabo kot izvajalcem in naročnikom ohranjam distanco. ▸ Kivitelezőként megtartom a távolságot magam és a megrendelő között.

distánca (-e) f

1. knjiž. (razdalja; oddaljenost tudi časovna) distanza

2. pren. distanza:
imeti, zavzeti distanco do tenere, mantenere, rispettare le distanze da

3. mat. distanza

distance [distɑ̃s] féminin razdalja, oddaljenost, (časovni) odmik; sport (tekmovalna) proga; (socialna, stanovska, civilizacijska pomembna) razlika

à distance iz oddaljenosti, od daleč
à courte, à faible, à petite distance v majhni razdalji
c'est à peu de distance to ni daleč
à quelques années de distance po nekaj letih
à distances égales v enakih razdaljah
de distance à distance v (nekaterih) razdaljah, od razdalje do razdalje
distance d'arrêt (automobilisme) zavorna razdalja
distance focale (optique) goriščna razdalja
distance parcourue prevožena, preletena razdalja
distance de tir strelna razdalja
appréciation féminin des distances ocenitev razdalj
il est meilleur sur cette distance (sport) on je boljši na tej progi
garder ses distances držati razdaljo, ne postati preveč familiaren
mesurer une distance au pas izmeriti razdaljo s koraki
prendre ses distances (sport) vzeti razdaljo, odmik
rapprocher les distances (figuré) zabrisati (stanovske) razlike
tenir quelqu'un à distance držati odmik, distanco od koga, ne mu dati (priti) do sebe

distendō -ere -tendī -tentum (redko -tensum)

1. razpe(nja)ti, raztegniti (raztezati); razširiti (razširjati): d. hominem L., bracchia O., distenta umbracula O., tityos novem iugeribus distentus O., d. temonibus corpus Col., aliquem tormento Suet., rictum Q., ventrem Plin. nape(nja)ti, ovis sanguinariam herbam pasta toto ventre distenditur Col., cutis farta distenditur Hier.; d. aciem C., pontem medios in agros Lucan.; pass. distendi (o krajih) = razprostirati se: haec per octoginta sex milia distenduntur M.; pren.: inani distendi vanitate Arn. napihniti se od prazne domišljavosti.

2. occ. (do napetosti) napolniti (napolnjevati), natlačiti, nabiti: d. ventres suos Pl., nectare cellas, cytiso ubera V., horrea spicis Tib. Od tod adj. pt. pf. distentus 3 napolnjen, poln: lacte distenta ubera V., distenta ubera, distentius uber H., quadrupedes, cum viridi pabulo distentae sunt Q., distentus solitariā cenā Plin. iun., (Claudius) distentus ac madens Suet.; z gen.: carnis distentiore sagina Amm.

3. pren.
a) voj. sovražne čete narazen držati, osamiti (osamljati), jim na več mestih opravka da(ja)ti: hostium copias, hostes ab apertiore loco L.
b) razdeliti (razdeljevati): distendit ea res Samnitium animos L. je zbegala, consules … velut in duo pariter bella distenderant curas hominum L., d. curas unius pastoris Col.

ditch¹ [dič] samostalnik
jarek, rov, okop
pogovorno Rokavski preliv, Severno morje, Atlantski ocean

to be in a dry ditch živeti ko ptiček na veji
to die in the last ditch boriti se do konca
to die in a ditch bedno poginiti
to be in the last ditch biti v težkem položaju, v neprilikah

division [divížən] samostalnik
delitev, ločitev
matematika deljenje; del
vojska divizija; oddelek; razpor, razkol, nesloga, razprtija
parlament glasovanje; razred

parlament division bell zvonec, ki poziva h glasovanju
to go into division začeti glasovati
division of labour delitev dela
to carry a division dobiti večino
without division soglasno
parlament upon a division po glasovanju
division of shares razkosavanje
to come to a division priti do glasovanja

dlačic|a ženski spol (-e …) das Haar, das Härchen
čutna dlačica das Sinneshaar
tipalna dlačica das Tasthaar
celica z dlačicami die Haarzelle
rastlinstvo, botanika das Haar (žgalna Brennhaar); die Wimper; die Borste; das Flughaar
do zadnje dlačice figurativno restlos

dlȁka ž
1. dlaka: gladiti niz -u, uz -u božati po dlaki, proti dlaki; ne popustiti ni za -u za las ne popustiti; cijepiti, cepiti -u na četvero dlakocepiti, razčlenjevati problem do nepomembnih malenkosti; tražiti -u u jajetu iskati dlako v jajcu; ići komu uz -u zoprvati komu; ne imati -e na jeziku pogumno povedati svoje mnenje; od -e do grede od najmanjšega do največjega; prekinuti -u pretrgati prijateljstvo; na -u, u -u pričati natanko pripovedovati; probila ga je kozja dlaka osivel je; na -u sličan na las podoben; život mu visi o dlaci življenje mu visi na nitki
2. kocina: poče mu rasti dlaka začela mu je rasti brada
3. puh: dlaka na licu
4. vitica, oponec
5. ribja koščica: dlakavice su razne ribe pune sitnih koštica zvanih dlake

dneven pridevnik
1. (o obdobju) ▸ napi, naposMed dnevnimi obroki ima posebno mesto zajtrk. ▸ A napi étkezések között a reggelinek kiemelt helye van.Ne prekoračimo dnevnega odmerka. ▸ Ne lépjük túl a napi adagot.
Za ljubitelje opere smo pripravili 2-dnevni izlet v Verono. ▸ Az opera szerelmesei számára kétnapos kirándulást szerveztünk Veronába.

2. (vsakodneven) ▸ napiOtroci dnevne dogodke premlevajo drugače kot odrasli. ▸ A gyerekek másképp dolgozzák fel a napi eseményeket, mint a felnőttek.
3. (na dan) ▸ napiOpec bo že četrtič letos povečal dnevno proizvodnjo nafte. ▸ Az Opec idén negyedszer növeli a napi olajtermelést.
4. (o aktivnem delu dneva) ▸ nappaliV nedeljo bosta cesti zaprti tudi v dnevnem času. ▸ Vasárnap a nappali órákban is lezárják az utakat.Kako bo deloval novi dnevni center za odvisnike? ▸ Hogyan fog működni a függők nappali központja?Operacije, ki jih izvedemo v dnevni bolnišnici, so za 30 odstotkov cenejše. ▸ Az egynapos ellátásban elvégzett műtétek 30 százalékkal olcsóbbak. Dnevni počitek pri otroku ne glede na starost ne bi smel trajati več kot tri ure. ▸ A gyermek nappali pihenésének életkortól függetlenül nem kellene tovább tartania három óránál.

5. (podnevi) ▸ nappaliNajvišje dnevne temperature bodo od 15 do 20, na Primorskem do 22 stopinj Celzija. ▸ A legmagasabb nappali hőmérséklet 15 és 20 fok között, a Tengermelléken 22 Celsius-fokig alakul.Včasih je ustvarjal ponoči, zdaj mu pri delu odgovarja dnevna svetloba. ▸ Régebben éjjel alkotott, de most jobban szereti a nappali fényt.Če le more, se pred dnevno vročino zateče v senco. ▸ Ha csak teheti, árnyékba vonul a nappali forróság elől.

6. (o živali) ▸ nappali
Šimpanzi so dnevne živali. ▸ A csimpánzok nappali állatok.
So dnevne živali, hranijo pa se z listjem, poganjki in sadjem. ▸ Nappali életmódot folytatnak, és levelekkel, hajtásokkal és gyümölcsökkel táplálkoznak.
Nekaj vrst dnevnih sovk je v nasprotju s prevladujočimi sorodnicami prav pisanih. ▸ A nappali bagolylepkefélék némely faja a többségben lévő rokonaitól eltérően kifejezetten tarka.
Oči kačjih pastirjev in večine drugih dnevnih žuželk izjemno natančno zaznavajo premike. ▸ A szitakötők és a legtöbb más nappali rovar szeme figyelemre méltó pontossággal érzékeli a mozgásokat.

dnevni red frazem
(o prioritetah) ▸ napirendSocialne teme sta hotela spraviti z dnevnega reda volilne kampanje. ▸ A szociális kérdéseket le akarták venni a választási kampány napirendjéről.Režimska stran je na dnevni red skušala postaviti boj proti terorizmu, ki ga očitajo upornikom. ▸ A kormányzó párt megpróbálta napirendre tűzni a küzdelmet a terrorizmus ellen, amellyel a lázadókat vádolja.
Res, da do nedavnega nikdar nismo iskali gostov, to preprosto ni prišlo na dnevni red. ▸ Igaz, hogy egészen a közelmúltig nem kerestünk vendégeket, egyszerűen nem került napirendre.
Ko se spet samski Mitch preseli v hišo blizu študentskega naselja, so nore zabave spet na dnevnem redu. ▸ Amikor az ismét szingli Mitch visszaköltözik a kampusz közelében lévő házba, újrakezdődnek az őrült partik.

dnévno daily; a day; every day

dvakrat dnévno twice a day
dnévno telovaditi pogovorno to do one's daily dozen