Franja

dišáven (-vna -o) adj. aromatico:
dišavne rastline piante aromatiche
dišavna zelišča erbe aromatiche
dišavna sol sale da bagno
dišavna posoda boccetta di profumo, redko profumiera

dišèč (-éča -e) adj. odorante, che odora; odoroso, profumato;
dišeče soli sali da bagno
bot. dišeča perla stellina odorosa (Asperula odorata)
bot. dišeči grahor latiro (Lathyrus odoratus)
bot. dišeči les calicanto d'estate (Calicanthus floridus)
bot. dišeči volčin dafne (Daphne cneorum)

divjačina samostalnik
1. (meso) ▸ vadhús
2. (divje živali) ▸ vad, vadállományPreživljal se je tako, da je lovil divjačino. ▸ Vadászatból él.
Sopomenke: lovna divjad, divjad

divjáti (-ám) imperf. ➞ podivjati

1. impazzare, scatenarsi; correre (furiosamente)

2. imperversare, infuriare, essere in tempesta:
morje divja il mare è in tempesta
v deželi že več let divja vojna nel paese da vari anni infuria la guerra

3. (divje rasti) crescere selvaggiamente

dívji (-a -e) adj.

1. selvaggio, selvatico:
divje rastline piante selvagge, selvatiche
divje živali animali selvaggi, selvatici

2. (ki še ni kultiviran) selvaggio

3. pren. selvaggio, selvatico

4. (zelo jezen) pazzo furioso, scalmanato, sfrenato:
divji obraz, pogled uno sguardo furioso
otroci so prav divji i bambini (si) sono sfrenati
biti divji na koga avercela con qcn., essere arrabbiato con qcn.
biti divji na kaj andare matto per qcs.
ves divji je na ženske è un donnaiolo inveterato

5. pren. (ki se pojavlja v visoki stopnji) selvaggio; furioso; sfrenato:
ljubiti z divjo strastjo amare di passione selvaggia
začutiti divjo lakoto provare una fame da lupi
pognati konja v divji dir lanciare il cavallo in un galoppo sfrenato

6. pren. (čuden, nenavaden) strano; sgargiante, vistoso (colore)

7. (ki ni v skladu z zakoni) abusivo; di frodo:
divja gradnja costruzione abusiva
divji lov caccia di frodo
divji lovec, ribič bracconiere; cacciatore, pescatore di frodo
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
etn. divja jaga spiriti degli antenati
zool. divja koza camoscio (Rupicapra rupicapra)
divja mladika pollone, selvaggione
bot. divja roža (šipek) rosa canina (Rosa canina)
med. divje meso escrescenza carnosa, carne morta
bot. divji bezeg sambuco di montagna (Sambucus racemosa)
bot. divji kostanj ippocastano (Aesculus hippocastanus)
zool. divji petelin urogallo, gallo cedrone (Tetrao urogallus)
bot. divja kava cicoria (Cychorium intybus)
bot. divja meta mentuccia (Satureja nepeta)
bot. divja oljka oleastro (Olea europea)
šport. divja voda acqua viva
divji ples ballo frenetico
divje upiranje opposizione furiosa
divja dežela, divja pokrajina terra inospitale, landa selvaggia
divja strast passione selvaggia
zool. divji golob palombo, colombo selvatico
bot. divji mak rosolaccio (Papaver rhoeas)
divji mož orco
divji štrajk sciopero selvaggio

DKA samostalnik
medicina (bolezensko stanje) ▸ DKA
Ena od študij je razkrila, da so pri 17 % otrok z DKA sprva diagnosticirali gastroenteritis. ▸ Egy tanulmány szerint a DKA-ban szenvedő gyermekek 17%-ánál eredetileg gasztroenteritiszt diagnosztizáltak.
Sopomenke: diabetična ketoacidoza

dlakocepiti glagol
(po nepotrebnem komplicirati) ▸ szőröz, kukacoskodik
Nikoli nisva zaslužili toliko, da bi lahko preveč dlakocepili glede dvoran, v katerih sva nastopali. ▸ Sohasem kerestünk annyit, hogy szőrözzünk a fellépéseink helyszínéül szolgáló termekkel kapcsolatosan.
Ne dlakocepite preveč, raje se spustite v dogodivščino, ne glede na to, kako strah vas je neznanega. ▸ kontrastivno zanimivo Ne legyetek túl szőrszálhasogatóak, inkább engedjétek át magatokat a kalandnak, függetlenül attól, mennyire féltek az ismeretlentől.

dlán palma f

na dlani leži, da ... claro está que...; es evidente que...
udarec z dlanjo palmada f
udariti se z dlanjo po čelu darse una palmada en la frente

dléto (-a) n scalpello:
plosko, polkrožno dleto scalpello piatto, semicircolare
žlebasto dleto sgorbia
kamnoseško, mizarsko, rezbarsko dleto scalpello da tagliapietre, da falegname, da intagliatore
mont. vrtalno dleto scalpello da perforazione
križno dleto scalpello a croce

dljè más lejos; más (tiempo)

da ne grem dlje para no ir más lejos

DNA samostalnik
1. tudi v pridevniški rabi, biokemija (organska spojina) ▸ DNSSopomenke: DNK, deoksiribonukleinska kislina, dezoksiribonukleinska kislina

2. neformalno (glavne značilnosti) približek prevedka ▸ alapvető jellemző
Nekateri trdijo, da je človek vedno igral take igre hazarda in da je to tako rekoč vpisano v njegovem DNA-ju. ▸ kontrastivno zanimivo Néhányan azt állítják, hogy az ember mindig játszott szerencsejátékot, és ez tulajdonképpen jellemének alapvető része.
Sopomenke: DNK

dnevnik samostalnik
1. (publikacija z novicami) ▸ napilapKupil je nekaj švedskih dnevnikov in se zdaj s težavo prebijal skozi članke. ▸ Vett néhány svéd napilapot és nagy nehezen átrágta magát a cikkeken.
Sem redni bralec vašega športnega dnevnika. ▸ A sportnapilapjuk rendszeres olvasója vagyok.
Sopomenke: dnevni časopis

2. (podjetje) ▸ napilapPri turškem dnevniku trdijo, da so se za prilogo odločili iz solidarnosti. ▸ Egy török napilapban azt állítják, hogy szolidaritásból döntöttek a melléklet mellett.
3. (televizijska oddaja) ▸ híradóPosnetek so predvajali na nacionalki v osrednjem televizijskem dnevniku. ▸ A felvételt lejátszották a nemzeti televízió központi híradójában.
4. (osebni zapiski) ▸ naplóV času brezposelnosti pa bi se mi zdelo pisanje dnevnika popolnoma nekoristno opravilo. ▸ Amikor viszont munkanélküli voltam, a naplóírás teljesen felesleges időtöltésnek tűnt.
Zadnja leta so forumi in spletni dnevniki zamenjali nekdaj priljubljene novičarske skupine. ▸ Az utóbbi években a fórumok és az online naplók felváltották az egykor közkedvelt hírcsoportokat.

5. (uradna evidenca) ▸ naplóPobral je dnevnik in redovalnico in odhitel k izhodu. ▸ Fogta a naplót és az osztálykönyvet, majd kisietett a bejárathoz.
V enem njegovih ladijskih dnevnikov je najti prvi znani evropski zapis o tajfunu. ▸ Az egyik hajónaplójában található a tájfunról szóló első ismert európai feljegyzés.
Nekateri so neobičajno srečanje zapisali v dnevnik prevozov. ▸ A szokatlan találkozást néhányan feljegyezték a fuvarnaplóba.

6. zoologija (vrsta metulja) ▸ nappali lepke
Metulje navadno razdelimo glede na čas njihove dejavnosti na nočne metulje ali nočnike in dnevne metulje ali dnevnike. ▸ A lepkéket általában az éjszakai lepkék és a nappali lepkék csoportjára osztjuk, attól függően, hogy a nap melyik szakában aktívak.

dnevni red frazem
(o prioritetah) ▸ napirendSocialne teme sta hotela spraviti z dnevnega reda volilne kampanje. ▸ A szociális kérdéseket le akarták venni a választási kampány napirendjéről.Režimska stran je na dnevni red skušala postaviti boj proti terorizmu, ki ga očitajo upornikom. ▸ A kormányzó párt megpróbálta napirendre tűzni a küzdelmet a terrorizmus ellen, amellyel a lázadókat vádolja.
Res, da do nedavnega nikdar nismo iskali gostov, to preprosto ni prišlo na dnevni red. ▸ Igaz, hogy egészen a közelmúltig nem kerestünk vendégeket, egyszerűen nem került napirendre.
Ko se spet samski Mitch preseli v hišo blizu študentskega naselja, so nore zabave spet na dnevnem redu. ▸ Amikor az ismét szingli Mitch visszaköltözik a kampusz közelében lévő házba, újrakezdődnek az őrült partik.

do

1. (časovno) a; hasta; para

do danes hasta hoy, hasta la fecha
do treh, petih hasta las tres, las cinco
do konca hasta el fin
do zdaj hasta ahora
do zdaj še ne hasta ahora todavía no
do takrat hasta entonces
(najkasneje) do jutri hasta mañana (a más tardar)
do nadaljnjega por algún tiempo, por de pronto
od 8-ih do 10-ih de ocho a diez
do pred nekaj leti hasta hace pocos años
do smrti hasta la muerte
do smrti so ga mučili le torturaron hasta matarle

2. (krajevno) hasta; a

do sem, do tu hasta aquí
do tam, do tja hasta allí
do kam? ¿hasta dónde?
do kolen hasta la rodilla
do Pariza hasta París
od tu do Zagreba de(sde) aquí a (ali hasta) Zagreb
tri do pet dni de tres a cinco días
do maksimuma hasta el máximum
do skrajne meje, do skrajnosti hasta el límite
šteti do 10 contar hasta diez
mnogo mi je do tega, da ... me importa (ali interesa) mucho que (subj)
ni mi do tega no me importa nada de eso

dôba (-e) f

1. tempo, periodo, stagione; anni:
čakalna doba periodo, tempo di attesa
delovna doba anzianità di servizio (del prestatore di lavoro)
deževna doba stagione delle piogge
moška doba (anni della) maturità
otroška doba (anni della) fanciullezza
življenjska doba (durata della) vita; pren. avt. durata (di una macchina)
poskusna doba periodo di prova

2. (zgodovinska doba) età, epoca, era:
doba tehnike era della tecnica
um. baročna doba epoca barocca
pren. zlata doba età dell'oro

3. (čas) arco di tempo, periodo; anni:
dolgo dobo ga že ne vidim non lo vedo da anni
v dobi desetih let se marsikaj spremeni in dieci anni cambiano tante cose

4. muz. tempo, battuta
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
atomska doba era atomica
kamena, bronasta, železna doba età della pietra, del bronzo, del ferro
astr. obhodna doba periodo di orbita
bot. vegetacijska doba periodo vegetativo
fiz. nihajna doba periodo (di oscillazione)
geol. ledena doba periodo glaciale
jur. pokojninska doba anzianità di servizio
kem. razpolovna doba tempo di dimezzamento, periodo
med. inkubacijska doba (periodo di) incubazione
med. ležalna doba degenza
šol. učna doba (periodo di) tirocino, apprendistato
lov. lovna doba stagione venatoria
lov. varstvena doba periodo di divieto di caccia

dóber (dôbra -o)

A) adj.

1. (ki ima dobre lastnosti) buono:
dober človek un uomo buono
dobro dejanje buona azione
dober zgled buon esempio
dober kot duša, kot kruh buono come il pane
pog. biti dober s kom essere buono, indulgente con, verso qcn.
biti iz dobre družine essere di buona famiglia
živeti v dobrih odnosih vivere in buoni rapporti
želeti si (kake) dobre besede avere bisogno di una buona parola, di comprensione
bodite tako dobri in nas obvestite abbiate la bontà di avvertirci

2. (s širokim pomenskim obsegom) buono:
dobri čevlji scarpe buone
dober zrak aria buona
dober radijski sprejemnik una buona radio
dobra hrana cibo buono, saporito, abbondante
dobro vino vino buono
knjiga je napisana v dobrem jeziku il libro è scritto in buona lingua
dober tek! buon appetito!
dober državljan buon cittadino
dober oče buon padre
dober delavec un buon operaio, un bravo operaio
dober prevodnik toplote un buon conduttore del calore

3. (ki dosega precejšnjo stopnjo) buono:
dobra kakovost buona qualità
po eni uri dobre hoje dopo un'ora di veloce cammino
dobra plača buona paga

4. (ki prinaša veselje, ki prinaša gmotne koristi) buono:
dobra novica buona notizia
doživeti dobro kritiko avere una buona critica
ohraniti koga v dobrem spominu serbare di qcn. un buon ricordo
dober dan! dobro jutro! buon giorno!
dober večer! buona sera!
napraviti dobro kupčijo fare un buon affare

5. (ki glede na kak kriterij ustreza) buono, adatto:
fant bo dober za kuharja il ragazzo è adatto al mestiere di cuoco
nizki čevlji niso dobri za v hribe le scarpe basse non sono buone per andare in montagna

6. (veljaven, uporaben) buono; valido; utilizzabile:
kolo je še dobro la bicicletta è ancora buona

7. (ki ugodno vpliva, koristi) buono:
mleko je dobro za otroke il latte è buono per i bambini

8. (ki nekoliko presega točno mero) buono; bello:
do mesta je dobro uro fino in città ci vuole un'ora buona di cammino
opraviti dober kos poti fare un bel pezzo di strada

9. pog.
a) (za izražanje stanja, ki je navadno pozitivno) ○:
še ta izpit, pa sem dober ancora quest'esame e sono a posto
pren. če te zalotijo, si dober za dve leti se ti pescano, ti schiaffano dentro per due anni
b) (za izražanje občudovanja, nevolje, graje) buono, bravo; bello:
dober je, da je zdržal toliko časa è stato bravo a resistere tanto tempo
dober je, da si upa però ha un bel coraggio, una bella faccia tosta
ti si pa dober, lahko bi mi prej povedal bravo, ma non potevi dirmelo prima?
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
imeti dober dan essere nella giornata giusta
biti na dobrem glasu godere buona fama
pren. priti ob dober glas perdere la (propria buona) reputazione
pren. imeti dober jezik avere la parlantina sciolta
pren. imeti dober nos avere buon naso, fiuto
pren. biti si dobri essere in buoni rapporti
reči za koga dobro besedo raccomandare qcn., spezzare una lancia in favore di qcn.
pren. imeti dobro glavo studiare con facilità, avere della testa
pog. biti dobrih rok essere largo di mano
pren. biti v dobrih rokah essere in buone mani
kaj storiti v dobri veri agire in buona fede
biti dobre volje essere di buon umore
pokazati dobro voljo za mostrarsi ben disposto verso
biti dobrega srca avere buon cuore essere un'anima buona
bot. dobra misel origano (Origanum vulgare)
jur. misija dobre volje missione di buona volontà
rel. dobro delo buona azione
PREGOVORI:
konec dober, vse dobro tutt'è bene quel che finisce bene

B) dôbri (-a -o) m, f, n

1.
dobri i buoni

2. dobra:
ta je dobra! quest'è bella!

3. dobro bene:
dobro in zlo il bene e il male
delati za dobro naroda agire per il bene del popolo
storiti kaj dobrega fare del bene
storiti kaj v dobro koga fare qcs. per, a favore di qcn.
to ne pomeni nič dobrega ciò non significa niente di buono, è un cattivo segno
(v nagovoru) kaj bo dobrega? che c'è di bello?
pog. vzeti, jemati vse za dobro essere un'anima candida, un ingenuo
imeti v dobrem avere un credito di
komu kaj v dobro šteti segnare qcs. all'attivo di qcn.
ekon. dobro attivo
knjižiti v dobro segnare all'attivo

dobiti ošpice frazem
(zelo se razburiti) ▸ kiütést kap
Dobite ošpice, samo da slišite izraz "resničnostni šov"? ▸ Kiütést kap, amikor a „valóságshow” kifejezést hallja?
Marsikdo v trenutku dobi ošpice, ko v teh dneh po praznikih pomisli na hrano. ▸ Sokan kiütést kapnak, amikor az ünnepek utáni napokon az ételre gondolnak.

dobríkanje flattery; coaxing; wheedling

z dobríkanjem so jo pripravili do tega she has been cajoled (ali pogovorno conned) into it
z dobríkanjem je to dobil he got it with his sweet talk (ali pogovorno blarney, flannel, soft soap)
z dobríkanjem koga pripraviti, da nekaj naredi to coax someone into doing something

dobro² prislov well

doslej vse dobro so far, so good
(že) dobro! all right!, okay!, fine!
dobro mišljen well-meant, well-intentioned
dobro vzgojen well-mannered, well-bred
dobro znan well-known
dobro, da je... a good thing there's...
dobro bi bilo, da... it would be a good thing if...
ni mi dobro I feel unwell, I feel poorly
dobro govoriti o to speak well of
dobro mi gre I am getting on well (ali nicely); I am doing well
z njim se ne bo dobro končalo he will come to no good
dobro izgledati to have good looks
dobro spati to have a good night
dobro se zabavati to have a good time, to enjoy someone
stvar se obrača na dobro the affair is shaping well (ali things are looking up)

dôbro adv.

1. bene:
dobro zaslužiti guadagnare bene
dobro (srečno, uspešno)
končati se finire bene
dobro nositi se (biti trpežen) portarsi bene
dobro (toplo)
obleči se vestirsi bene
dobro (drago)
prodati vendere bene, caro
dobro videti, slišati vedere, sentire bene
dobro (v izobilju, lagodno)
živeti vivere bene

2. (izraža temeljitost dejanja) bene:
dobro očistiti pulire bene
dobro (močno, trdno)
pritrditi fissare bene
dobro (varno)
shraniti conservare bene
iz dobro poučenih virov se je zvedelo da fonti bene informate si è saputo
(kot podkrepitev) dobro veš, da ne morem lo sai bene che non mi è possibile

3. (poudarja pravkaršnjo izvršitev dejanja) appena:
zbudili so ga, ko je komaj dobro zaspal lo svegliarono che s'era appena addormentato

4. v povedni rabi za izražanje:
a) primernosti, koristnosti bene:
dobro bi se bilo posvetovati še z drugimi sarebbe bene consigliarsi anche con gli altri
b) dobro bi ... za izražanje želje, trditve bene:
dobro bi bilo manj govoriti, pa več delati sarebbe bene parlare di meno e fare di più
c) za izražanje precejšnje zadovoljnosti okoliščin bene:
pri vas je zdaj dobro, ne morete se pritoževati adesso state bene, non avete di che lamentarvi

5. eliptično za izražanje zadovoljstva, presenečenja nad čim meno male:
dobro, da ni zamudil meno male che non abbia fatto tardi
še dobro, da ga poslušajo meno male lo ascoltano

6. v medmetni rabi za izražanje privolitve, pritrjevanja, nevoljnega sprijaznenja bene:
dobro, pa naj bo po tvojem bene, sia come vuoi tu
dobro, zdaj vidim, kaj je v stvari bene, adesso vedo come stanno le cose
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
dobro deti fare bene; far piacere
dobro se goditi stare bene
dobro se počutiti stare bene, sentirsi bene; ekst. trovarsi bene
biti dobro podkovan v čem essere ferrato in qcs.
biti dobro zapisan pri kom godere di una buona riputazione presso qcn.
pren. z njim ni dobro češenj zobati con lui è meglio non aver a che fare