Franja

fotoaparat samostalnik
(naprava za fotografiranje) ▸ fényképezőgépOhišje fotoaparata je narejeno iz brušenega aluminija. ▸ A fényképezőgép háza csiszolt alumíniumból készült.Ko smo se vozili, smo s fotoaparatom slikali vse, tudi smešne dogodke, ki so se nam pripetili med vožnjo. ▸ Utazás közben fényképezőgépünkkel mindent megörökítettünk, köztük azokat a vicces dolgokat is, amelyek az út folyamán történtek.
Povezane iztočnice: fotoaparat za enkratno uporabo

frais² [frɛ] masculin pluriel stroški, izdatki; pristojbine

à frais communs na skupne stroške
à grands frais z velikimi stroški
à peu de frais z majhnimi stroški, poceni
à nos frais na naše stroške
aux frais de mon père na stroške mojega očeta
aux frais de la princesse (populaire), de l'Etat na državne stroške
y compris les frais skupaj z vsemi stroški
exempt de frais, sans frais brez stroškov
frais d'achat, d'acquisition nabavni stroški
frais accessoires, divers postranski, razni stroški
frais d'administration upravni stroški
frais de chauffage, d'éclairage, de construction, de déménagement stroški za kurjavo, razsvetljavo, za gradnjo, za selitev
frais de déplacement potni stroški
frais d'entretien vzdrževalni stroški
frais d'expédition odpravni stroški (za pošiljatev)
frais d'exploitation, d'opération obratovalni stroški
frais de fabrication, de publicité stroškt za izdelavo, za reklamo
frais d'impression tiskarski stroški
frais de remboursement pristojbine za povzetje
frais de subsistance življenjski stroški
frais de transport prevoznina
frais de voyage potni stroški
compte masculin de frais (ob)račun stroškov, stroškovnik
faux frais stranski, nepredvideni stroški
menus frais mali izdatki
réduction féminin des frais zmanjšanje stroškov
total masculin des frais encourus skupni stroški
tous frais faits po odbitku vseh stroškov
condamner quelqu'un aux frais (juridique) obsoditi koga na poravnavo stroškov
entraîner des frais povzročati stroške, biti povezan s stroški
en être pour ses frais ničesar ne dobiti za stroške, ki smo jih imeli
faire, supporter les frais de quelque chose plačati, poravnati stroške za kaj
faire les frais de la conversation voditi pogovor, biti glavni besednik
faire ses frais priti na svoj račun (tudi figuré)
faire, occasionner des frais povzročiti stroške
faire face aux frais plačati, poravnati stroške
intervenir dans les frais prevzeti del stroškov
se mettre en frais pour quelqu'un stroške si delati, si nakopati za koga; zelo se truditi
se mettre en frais d'amabilités biti nad vse ljubezniv
rembourser les frais povrniti stroške

fresco svež, hladen, hladilen, zdrav; živahen, nedaven, nov; lahek (poletna obleka); cvetoč; hladnokrven; predrzen

manteca fresca sveže maslo
pan fresco svež kruh
al fresco pod milim nebom
(pintura) al fresco freska
pintar al fresco freske slikati
estar /quedar(se)/ fresco blamirati se, neuspeh doživeti
¡pintura fresca! sveže pobarvano!
quedarse tan fresco ne se pustiti spraviti iz koncepta
¡(ya) está V. fresco! to tvezite komu drugemu!
¡estaríamos frescos! še tega bi se manjkalo! ta je pa dobra!
¡estamos frescos! to smo se namazali! lepa stvar!

fritto

A) agg.

1. ocvrt:
cose fritte e rifritte pren. stokrat premlete, pogrete stvari

2. pren. izgubljen, pečen:
se ci scoprono siamo bell'e fritti če nas odkrijejo, smo pečeni

B) m

1. vonj po ocvrtem

2. ocvrta jed

fruor -fruī, (nam. redkega pf. fruitus ali frūctus sum se uporablja usus sum ali fructum alicuius rei cepi), fruitūrus (iz frūguor, oz. *frūvor; prim. lat. frūx, frūctus, frūgi, frūmentum)

1. rabiti, (u)porabiti (uporabljati), v prid obrniti (obračati), uži(va)ti; z abl.: frui domo, campis Ci., eadem civitate Ci. skupaj prebivati, fruuntur corpora mobilitate Lucr., fructibus Agrippae … si recte frueris H., fr. persuasione Q.; star. z acc.: fr. pabulum Ca.

2. (z ljudmi) občevati, družiti se: meus frater mihi iucundus erat; non tam id sentiebam, cum fruebar, quam tum, cum carebam Ci., minus saepe quam voluit Attico fruebatur N., quo mihi frui non licet Plin. iun.; tudi v spolnem občevanju: Pl., Pr., qui nunc te fruitur H.

3. (kot jur. t. t.) uživati = užitek imeti od česa, okoristiti se s čim, imeti pravico do česa: demus (agellum), quî (= quo) fruatur Ter., usum et fructum omnium bonorum suorum Caesenniae legat, ut frueretur unā cum filio Ci., si constat hunc certis fundis frui solitum esse patre vivo Ci., agrum fruendum locare L., frui usurā Q.

4. metaf. (z abstr. obj.) uživati = vdajati se uživanju, naslajati se, veseliti se česa: fr. gaudio Ter., Plin. iun., bonis suis uti et frui Ci., tua misericordia fruuntur Ci., fr. amicitiae recordatione Ci. z veseljem se spominjati prijateljstva, gaudio, laetitiā voluptate Ci. vdajati se veselju, … , luce Ci. ali vitā Ci., S., Sen. ph. idr. = živeti, urbis conspectu, libertate pace Ci., N., caelo libero Ci., Sen. ph. idr., uživati (= dihati) prosti zrak, liberiore caelo O., tu voluptate frueris, ego utor Sen. ph., fr. poenā Mart., victoriā Fl., incendii spectaculo Iust.; pesn.: fr. votis O. doseči, kar si je kdo želel; star. z acc.: fr. ingenium Ter., nuptias Ap.; od tod pass.: nobis sapientia fruenda est Ci., ad quem (agrum) fruendum … invitat atque adlectat senectus Ci., iustitiae fruendae causā Ci., ad rem fruendam oculis L. da bi oči pasel na … , facies illa fruenda mihi O. Abs.: datur, fruare, dum licet Ter., satiatis iucundius est carere quam frui Ci., ars fruendi H., exsultabant, fruebantur T., agnoscebamus et fruebamur, cum … Plin. smo z veseljem gledali.

gasilska samostalnik
neformalno (posnetek skupine) ▸ csoportkép
Tik pred odhodom proti domu smo naredili še eno gasilsko. ▸ Mielőtt hazaindultunk volna, csináltunk még egy csoportképet.
Sopomenke: gasilska fotografija, gasilska slika

gasilska slika stalna zveza
neformalno (posnetek skupine) ▸ csoportkép
Po kosilu smo naredili še gasilsko sliko in se poslovili do drugega seminarja. ▸ Ebéd után készítettünk még egy csoportképet, és elbúcsúztunk a másik szemináriumig.
Po končanem uradnem delu srečanja so se vsi skupaj postavili za obvezno gasilsko sliko pred evropskimi zastavami. ▸ A találkozó hivatalos része után közösen odaálltak mindannyian a kötelező csoportképhez az európai zászlók elé.
Sopomenke: gasilska fotografija, gasilska

gehabt ➞ haben; Adjektiv običajen; wie gehabt kot vedno, kot smo že navajeni

gen samostalnik
1. biologija (nosilec dednega zapisa) ▸ génPovezane iztočnice: recesivni gen

2. (o lastnosti ali nagnjenju) ▸ génČeprav nima "šampionskih genov", je postal nosilec olimpijskega zlata. ▸ Jóllehet nem rendelkezik „bajnoki génekkel", mégis olimpiai aranyérmes lett.S ploščo dokazujejo, da imajo fantje dobre gene za številne glasbene zvrsti. ▸ A fiúk lemeze bizonyítja, hogy számos zenei műfajhoz van tehetségük.
Po mami imam dobre gene, nemške. ▸ Anyai ágon jófajta német géneket örököltem.Motocikli z dirkaškimi geni pri Kawasakiju nosijo ime Ninja. ▸ A Kawasakinál a versenygénekkel rendelkező motorkerékpárokat Nindzsának hívják.Ljudem je ljubezen do igre zapisana v genih. ▸ A játék szeretete az emberek vérében van.Svobodo imamo ljudje zapisano v genih. ▸ Nekünk, embereknek a szabadságszeretet a génjeinkben van kódolva.Narodna pripadnost se ne prenaša po genih, ampak je stvar odločitve. ▸ A nemzetiségi hovatartozás nem a génekkel öröklődik, hanem elhatározás kérdése.
Janičarji so v Bosni zasejali slovenske gene. ▸ Boszniában a janicsárok elterjesztették a szláv géneket.
In kako vemo, ali smo podedovali gene za debelost? ▸ És azt honnan tudhatjuk, hogy kövérségre hajlamosító géneket örököltünk-e?
Mitsubishi ima športnost zapisano v genih. ▸ A Mitsubishinek a vérében van a sportosság.
Približno 60 odstotkov zdravja je v genih, torej je 40 odstotkov zbir različnih drugih vplivov. ▸ Az egészségi állapotunknak körülbelül 60 százaléka a génjeinkben van kódolva, tehát a maradék 40 százalékot a különböző egyéb hatások teszik ki.
Športni talent sta imela že v genih, saj sta bila oče in mati aktivna športnika. ▸ A sporttehetség már a vérükben volt, hiszen az édesapjuk és az édesanyjuk is aktív sportoló volt.

gēns, gentis, f (genere = gīgnere; prim. gr. γενεά, jon. γενεή rod, pleme, pokolenje)

I. (v družinskopravnem pomenu)

1. rod, pleme, sorodstvo, tj. zveza (skupek) več po skupnem pokolenju ali rodovnem imenu (nomen gentile ali gentis) in po skupnih bogoslužnih obredih združenih družin ali rodbin (familae, stirpes): gens Manlia CI., Iulia gens L., non communiter modo Corneliae gentis, sed proprie familiae suae (= Scipijonov; Kornelijevem rodu so namreč pripadali Dolabellae, Lentuli, Rufini, Scipiones, Sullae idr.) L., Sulla gentis patriciae nobilis fuit S., patriciae gentis vir L.; sprva se je beseda uporabljala le za patricije, ko pa je bil plebejcem dovoljen conubium s patriciji, tudi za plebejce; od tod: quamvis periurus erit, sine gente H. brez prednikov, nizkega rodu; zaničlj.: gens ista Clodia CI. svojat. Najstarejši patricijski rodovi, ki so pripadali trem prvotnim občinam (okrajem), imenovanim Ramnes, Tities in Luceres, so se imenovali maiores gentes starejši rodovi, plebejski, ki jih je šele kralj Tarkvinij Prisk povzdignil v patricijski stan in pozval v senat, minores gentes mlajši rodovi; po tem so se tudi senatorji ločili v patres maiorum gentium in patres minorum gentium sen., ki jih je Romul, in sen., ki jih je Tarkvinij Prisk pozval v senat = sen. prvega in sen. drugega reda: CI., L., T. Od tod metaf.: dii maiorum gentium in dii minorum gentium CI. starejša-mlajša = višja-nižja božanstva; podobno: Cleanthes, qui quasi maiorum est gentium Stoicus CI. izborne -, izbrane vrste.

2. meton. zarod, potomec: heroes, salvete, deûm gens CAT., vigilasne deûm gens, Aenea? V., Tirynthia gens est (= Fabius) SIL. –

II. (v narodnopravnem pomenu)

1. (o narodih) pleme, narod (= skupek več manjših rodov (nationes) istega pokolenja in jezika): g. Allobrogum, Cilicum, Sabina aut Volsca CI., omnes exterae gentes ac nationes CI. plemena in posamezni rodovi, exterae gentes CI. inozemstvo, Athenienses, quae gens Ionum habetur CI. ki veljajo za jonsko pleme, ius gentium CI. mednarodno pravo, g. Nerviorum, Sueborum C., terruit urbem, terruit gentes H., ita nationis nomen, non gentis evaluisse T.; occ. pl. gentes =
a) tujci, inozemci, barbari: AUCT. B. HISP., duretque gentibus ... odium sui T.
b) pogani, neverniki: ECCL., VULG. Pogosto je partitivni gen. pl. v splošnem pomenu „svet“, večinoma v zvezi z besedami ubi, ubinam, ubicumque, (n)usquam, longe, minime idr.: ubi gentium S. kje na svetu, ubinam gentium sumus? CI. kje na svetu (kje zaboga) pa smo? ubicumque terrarum et gentium CI. kjer koli ljudje prebivajo, abesse longe gentium CI. biti pri zelo oddaljenih narodih (= daleč po svetu), usquam gentium PL. nekje, nusquam gentium TER. nikjer, nec usquam gentium AP. in nikjer, minime gentium TER. za ves svet ne, nikakor ne.

2. meton.
a) občina, srenja (kakega mesta): oppidum, quae gens ... C., omnes eius gentis cives N.
b) kraj, (po)krajina, okraj, okrožje: ei Syriam, Babylonem, Persas integerrimas gentes ad diripiendum tradidisti CI., qui Cataoniam tenebat, quae gens iacet supra Ciliciam N., ipsum in eam gentem iturum L., gentes viduatas esse suis cultoribus ARN. –

III. (redko v naravnopravnem pomenu)

1. rod (= genus, več posameznikov, ki po rojstvu in podobnosti spadajo v eno vrsto): gens humana CI., H.

2. (o živalih) pleme, pasma: quos (equos) in spem statues submittere gentis V., utque luat poenas gens haec (vulpium) O., intestino bello totae gentes (apium) consumuntur COL.

genußreich, genussreich užitkov poln; das war ein genußreicher Tag/Urlaub ta dan/na tem dopustu smo zelo uživali

geste [žɛst] masculin kretnja, gibljaj, gesta; pluriel mimika; (familier)

faire un geste storiti plemenito dejanje
faire des (grands) gestes delati kretnje, (močno) gestikulirati
ne pas faire un geste ne se premakniti
(familier) n'avoir qu'un geste à faire pour avoir quelque chose samo roko stegniti in že kaj dobiti
joindre le geste à la parole takoj napraviti, kar smo rekli

giorno m

1. dan:
giorno feriale delovni dan
giorno festivo praznik
è l'uomo del giorno junak dneva je
i fatti del giorno najnovejši dogodki
mettersi, stare al giorno biti na tekočem
giorni or sono nedavno
a giorni kmalu, čez nekaj dni
di giorno in giorno iz dneva v dan
da un giorno all'altro nenadoma, kar naenkrat, čez noč
di tutti i giorni vsakodnevno, vsakdanje, običajno:
il vestito di tutti i giorni vsakdanja obleka
un giorno nekega dne
sul far del giorno ob svitu
fare di notte giorno zabavati se vso noč, zamenjati dan z nočjo
illuminare a giorno močno osvetliti
chiaro come la luce del giorno pren. jasno kot beli dan
ci corre quanto dal giorno alla notte različna sta si kot noč in dan
oggi giorno dandanes
ai miei, ai nostri giorni ko sem bil mlad, ko smo bili mladi, v naših časih
finire i propri giorni pren. dopolniti svoje dni, umreti
non avere tutti i suoi giorni pren. ne biti pri pravi, ne imeti vseh kolesc v glavi

2. praznik, dan:
il giorno della mamma materinski dan

3.
punto a giorno ažur
PREGOVORI: Roma non fu fatta in un giorno preg. Bog ni ustvaril sveta v enem dnevu
dalla mattina si vede il giorno po jutru se dan pozna

gledati na kaj z distanco frazem
(biti odklonilen do česa) ▸ távolságtartóan tekint valamire, távolságtartóan viszonyul valamihez
Ko sem bil še mlad, sem bil med tistimi, ki smo na gasilske veselice gledali z distanco ali celo s prezirom. ▸ Fiatalkoromban azok közé tartoztam, akik távolságtartóan, sőt lenézéssel tekintettek a tűzoltóbálokra.

gléj | gléjte inter.

1. (izraža opozorilo na to, kar se opazi) ecco:
glej (glejte), morje ecco il mare

2. (izraža podkrepitev trditve) ecco, guarda (un po'):
glej, koliko sitnosti mi prizadevaš guarda quante seccature mi provochi

3. (izraža začudenje) to', ecco:
glej ga, ti si?! to' sei tu?!
'Kdo bo to delal?' 'Ti, glej ga!' 'E chi lo farà?' 'Ma guarda un po', tu lo farai!'

4. (izraža zadovoljnost) ecco, to', guarda:
glej (glejte), pa smo končali ecco, abbiamo finito

go² [gou] samostalnik
hoja tek; odhod; požirek, grižljaj; vrstni red; moda; dejavnost, energija; napad bolezni
sleng izpit

all the go velika moda
on the go v teku
a capital go prijetna zadeva
at the first go-off v samem začetku
it was a near go malo je manjkalo, za las je šlo
is it a go? smo se sporazumeli?, velja?
Great (Little) go glavni (sprejemni) izpit (na univerzi)
to have a go at s.th. lotiti se česa
it's no go tako ne gre, nima smisla
a pretty go presenetljiva zadeva
quite the go čisto navadno
a rum (ali queer) go čudna zadeva
that's the go je že tako na svetu

Golgota samostalnik
1. v krščanskem kontekstu (hrib pri Jeruzalemu) ▸ Golgota [jeruzsálemi magaslat]

2. (težka preizkušnja) ▸ golgota, golgotajárás
Popotovanje je bilo prava Golgota. Po dva in dva smo bili vklenjeni z lisicami in vzdolž povezani z verigo. ▸ Az utazás igazi golgotajárás volt. Kettesével vertek bennünket bilincsbe, és sorban láncra voltunk fűzve.
Svet je lep in življenja vreden, a smo ga zapackali z nevrednimi dejanji in moramo zdaj znova prehoditi Golgoto, da bi to popravili. ▸ A világ szép, és élni érdemes, de dicstelen cselekedetekkel mocskoltuk be, és most újra golgotát kell járnunk, hogy kijavítsuk.

gotòv (-óva -o)

A) adj.

1. fatto, finito; approntato, pronto:
knjiga bo kmalu gotova il libro sarà pubblicato tra poco
obleka še ni gotova il vestito non è ancora finito, pronto
večerja je gotova la cena è pronta, è in tavola
gost. jedi po naročilu in gotove jedi piatti su ordinazione e piatti del giorno
biti s čim gotov aver finito qcs., sbrigare qcs.
z zidanjem hiše bom kmalu gotov la casa è bell'e finita
pri zdravniku sem bil hitro gotov dal medico mi sono sbrigato presto
pojdimo, smo že gotovi su andiamo, siamo già pronti

2. sicuro, certo:
rešiti koga gotove smrti salvare qcn. da morte sicura
letnica ni čisto gotova la data, l'anno non è del tutto certo
biti gotov česa essere certo di qcs.

3. (prepričan, zamozavesten, odločen) convinto, sicuro, certo, deciso:
ljudem je všeč njegov gotovi nastop alla gente piace il suo fare deciso
glas ji je bil čedalje manj gotov la sua voce era sempre più insicura

4. (v gotovini) in contanti:
gotov denar contanti
gotovo plačilo pagamento in contanti

5. (neki, nekateri) certo, dato:
o gotovih stvareh je bolje molčati di certe cose è meglio non parlare

B) gotóvi (-a -o) m, f, n
priti na gotovo venire a cose bell'e fatte
o čem ne vedeti nič gotovega di qcs. non sapere niente di sicuro

govoríti to speak (o of, about, z to, with); to tell; (pogovarjati se) to talk (z with, to, o about, of, over); to converse; (kramljati) to chat

glasno govoríti to talk loud, to speak in a loud voice
tiho govoríti to speak softly (ali in a soft voice)
govoríti angleški to speak English
slabo govoríti angleški to speak poor (ali broken) English
slabo govoríti o kom to speak ill of someone
kar naprej govoríti to keep (on) talking
odkrito, brez ovinkov govoríti to speak freely
govoríti o tem in onem, o raznem to talk nineteen to the dozen
uglajeno govoríti to be well-spoken
govoríti stenam (figurativno) to talk (ali to be talking) to a brick wall
govoríti o politiki to talk politics
tekoče govoríti to speak fluently
govoríti o čem drugem to change the subject
govoríti resnico to speak the truth, to tell the truth
govoríti brez priprave to speak extempore
govoríti v veter (figurativno) to waste one's breath
govoríti v imenu koga to be the spokesman of, to be the mouthpiece of
govoríti v korist koga to speak on (ali ZDA in) someone's behalf
govoríti polomljeno angleščino to speak broken English, to murder the English language
govoríti neumnosti to talk nonsense
šepetaje govoríti to speak in an undertone, to speak in a whisper
govoríti skozi nos to speak with a nasal twang
govoríti laži to tell lies (ali untruths)
govoríti sam s seboj to soliloquize
govoríti med štirimi očmi s kom to talk with someone in private
govoríti na pamet to speak from memory, to say something by heart (ali by rote)
obširno govoríti o to speak at length about (ali on), to descant, to expatiate on (ali upon)
otročje govoríti to drivel
govoríti kot papiga to parrot
govoríti preučeno za koga to speak above someone's head
govoríti tja v tri dni pogovorno to waffle, žargon to rabbit on
tu se govori angleški (napis) English spoken here
ko (ker) ravno govorimo o... since we are on the subject, since we happen to be talking about...
da niti ne govorimo o... to say nothing of...
ne govorimo več o tem!, nehajmo govoríti o tem! let us change (ali drop) the subject!
mi ne »govorimo« (smo sprti ipd.) we are not on speaking terms
o tem ni vredno govoríti it isn't worth speaking of
ona ne govorita več med seboj (sta sprta) they are no longer on speaking terms
govori! speak up!, speak out, out with it!
on ne more (ne zna) nehati govoríti he can never stop talking, he could talk the hind leg off a donkey
(on) govori, kot da bi ga navil he has the gift of the gab, he talks nineteen to the dozen
on malo govori he is a man of few words, (je boječ) he is tongue-tied
z njim se da govoríti he is someone you can talk to
z njim se ne da govoríti (figurativno) he will not listen to reason
po vsem mestu se govori o njih they are the talk of the town
govorilo se je o njegovi demisiji there have been rumours of his resignation
vse mesto govori o tem it is the talk of the town
govori se, da je zelo bogata she is said to be very rich
o njem se mnogo govori he is much talked about
to dejstvo govori zanj this fact tells in his favour
dejstva govoré sama the facts speak for themselves
to govori za in proti that cuts both ways
dejanja govore glasneje kot besede actions speak louder than words
vse govori za to, da... there is every reason to believe that...
to govori proti that tells against it
ne govorite z nikomer o tem! not a word to anyone about this!, keep this to yourself!
začeti govoríti o nekem predmetu to broach a subject
bi lahko govoril z Vami? could I have a word with you?
bi lahko govoril z g. X? could I see Mr. X
govorimo odkrito! let's speak frankly, let's lay (ali put) our cards on the table
kjer se veliko govori, se malo naredi least said, soonest mended
govoríti je srebro, molčati pa zlato the less said, the better
prav tako bi lahko govoril stenam figurativno I might as well speak to a brick wall
ti to meni govoriš! (= kot da jaz tega ne vem) you're telling me!

grmeti glagol
1. (ob nevihti) ▸ dörög, mennydörögKer je močno grmelo, smo imeli izključen telefon. ▸ Mivel erősen dörgött, kikapcsoltuk a telefont.Začelo se je bliskati in grmeti. ▸ Elkezdett villámlani és dörögni.

2. (o napravah ali pojavih) ▸ bömböl, dörög, dübörögNa ruski fronti dan za dnem grmijo topovi. ▸ Az orosz fronton nap mint nap dörögnek az ágyúk.Iz zvočnikov je grmela glasba. ▸ A hangszórókból dübörgött a zene.Vsakdo ve: samo še nekaj ur, pa bodo začele grmeti granate. ▸ Mindenki tudja: még néhány óra, és elkezdenek ropogni a gránátok.

3. (o naravnih pojavih) ▸ zúdul, morajlik, zuhogZ gora in hribov so na ceste grmeli zemeljski plazovi. ▸ A hegyekről és dombokról földcsuszamlások zúdultak az utakra.Ledenik se razteza in pri tem strašansko poka in grmi. ▸ A gleccser ereszkedik lefelé, és közben félelmetesen ropog és morajlik.
Med Zambijo in Zimbabvejem grmi reka Zambezi. ▸ Zambia és Zimbabwe között a Zambézi folyó morajlik.

4. lahko izraža negativen odnos (razburjeno govoriti) ▸ dörög, mennydörög, dübörögOtok je grmel od vročih polemičnih debat. ▸ A sziget a heves, ellentmondásos vitáktól volt hangos.
Ker je šlo za čezatlantske prelete, za drago letalo, so novinarji in javnost začeli grmeti. ▸ Mivel ez egy transzatlanti járat volt, a drága repülőgép miatt a sajtó és a közvélemény felzúdult.
"Kje je pa kakšen zdravnik?" je grmel po hodnikih. ▸ „Van itt valahol orvos?” – dübörgött végig a folyosókon.

5. (o vznemirjenju) ▸ dübörög
Ko mi v osamljenosti grmi v duši, se ne sliši. ▸ Amikor magányomban dübörög a lelkem, nem hallják meg.
V meni je ves čas grmela in besnela jeza. ▸ Állandóan forrt és tombolt bennem a düh.

6. (o hitrem padanju) ▸ zuhan
Ob nastopu recesije in čiščenja finančnega trga so cene nafte zgrmele in grmijo navzdol še naprej. ▸ A recesszió kezdetével és a pénzügyi piac megtisztulásával az olajárak összeomlottak, és még mindig zuhannak.