Franja

lúpiti (krompir) to peel, to skin, to pare; (oranže) to peel; (jabolka) to peel, to pare

lúpiti drevesno skorjo to bark, to strip the bark from a tree; (luščiti) to shell, (jajca) to remove the shell
lúpiti se (koža) to peel (off), to skin
ta krompir se dobro lupi these potatoes peel easily

mádež stain, spot; soil (tudi figurativno), (moralni) blemish, (majhen) speck; (sramotni) slur; mineralogija macula, macle

mádež od čaja a tea stain
brez mádeža stainless, spotless, taintless
poln tintnih mádežev ink-stained
sramotni mádež stigma, pl -s, -mata; taint
očistiti od mádežev to clean stains
odstraniti mádež to remove a stain
to blago bo v dežju dobilo mádeže that material will spot in rain
belo platno dobi hitro mádeže white linen spots easily
izvlekel se je iz zadeve brez mádeža na svojem ugledu he has come out without a stain on his reputation
vreči mádež na... to cast a slur on...
se ta mádež vidi? does this spot show?

maj samostalnik
1. (mesec v letu) ▸ májusCena soda nafte z dobavo v maju je le okoli 40 dolarjev. ▸ Májusban egy hordó kőolaj ára szállítással együtt csak kb. 40 dollár.
Razstava je na ogled do konca maja. ▸ A kiállítás május végéig tekinthető meg.
Povezane iztočnice: prvi maj

2. (mlaj) ▸ májusfa
Njihov mlaj ali maj ni olupljeno in na vrhu s trakovi ali zastavami okrašeno smrekovo deblo kot drugod, temveč v ta namen uporabijo bor, brezo, češnjo ali topol. ▸ A májusfájuk nem lehántolt lucfenyő mint másutt, nincsenek a tetején szalagok vagy zászlók, hanem erre a célra erdeifenyőt, nyírfát, cseresznyefát vagy nyárfát használnak.

mal|i² moški spol (-ega …)

1. otrok: der Kleine, Kleines

2. moški: der Kleine, der kleine Mann

3.
ta mali (penis) der kleine Herr

máli (-ega)

A) m bambino, piccolo; figliolo

B) máli (-a -o) adj.

1. (določna oblika od majhen) piccolo:
mali prst mignolo
male in velike črke (lettere) minuscole e maiuscole
mala vrata porticina
mala kmetija piccolo podere, poderetto
mala buržoazija piccola borghesia
mala trgovina commercio al minuto
geogr. Mala Azija Asia Minore
hist. Pipin Mali Pipino il Breve

2.
mala potreba bisogno piccolo
iti na malo potrebo fare la pipì, il bisognino
hist. mala antanta Piccola Intesa
lov. mala divjad selvaggina minuta
publ. mala Evropa piccola Europa
mala južina merenda
fiz. mala kalorija millicaloria
bot. mala kopriva ortica (Urtica urens)
nareč. mala krivina piccola curvatura
šol. mala matura licenza di scuola media inferiore
mala plošča disco (fonografico)
šah. mala rokada arrocco corto
zool. mala rovka toporagno (Sorex minutus)
bot. mala štorovka famigliola gialla, falso chiodino (Kuehneromyces mutabilis)
male živali bestiame minuto
publ. mali človek uomo della strada, uomo qualunque
šport. mali golf minigolf
rel. mali greh peccato veniale
mali hlapec garzone
mali kmet piccolo contadino
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
fiziol. mali krvni obtok circolazione polmonare
mali lov caccia minuta
astr. Mali voz, Mali medved Orsa Minore
anat. mali možgani cervelletto
šport. mali nogomet calcetto, calcio a 5
gled. mali oder teatro sperimentale
časn. mali oglasi piccoli annunci
mali lastnik piccolo proprietario
zool. mali skovik civetta nana (Glaucidium passerinum)
rel. mali šmaren Natività di Maria Vergine
bot. mali zimzelen pervinca (Vinca minor)
mali bratranec cugino di secondo grado
publ. mali ekran schermo (televisivo), TV, piccolo schermo
pren. biti v malih nebesih toccare il cielo col dito, essere al settimo cielo
pren. imeti kaj v malem prstu conoscere qcs. a menadito
pren. živeti ko mali bog vivere come un papa
zool. mala bobnarica nannotto, tarabusimo (Ixobrichus minutus)
zool. mala lipa pispola (Anthus pratensis)
muz. mala flavta ottavino
anat. mala pečica piccolo omonto
biol. mala rdeča krvnička microcita
zool. mala tukalica schiribilla, gallinella palustre (Porzana parva)
zool. mala uharica assiolo, (Otus scops)
šport. male tekmovalne sani slittino
anat. male sramnice ninfe
mali avto utilitaria; ekst. seicento
iron. mali bog nume
zool. mali borov rilčkar pissode (Pissodes notatus)
zool. mali deževnik corriere piccolo (Charadius dubius)
bot. mali jesen ornello, avorniello, laburno (Fraxinus ornus)
anat. mali jeriček ugola
zool. mali kapič mazzone, paganello (Mugil cephalus)
zool. mali krivokljan crociere (Loxia curvirostra)
geogr. Mali Kvarner Carnarolo, Quarnerolo
bot. mali les cameceraso (Lonicera alpigena)
zool. mali malajski kančil tragolo (Tragulus kanchil)
zool. mali nočni pavlinček pavonia (Eudia pavonia)
zool. mali oklepničar loricaria (Loricaria parva)
zool. mali oposum marmosa (Marmosa)
zool. mali panda panda minore (Ailurus fulgens)
zool. mali sokol smeriglio (Falco columbarius)
geogr. Mali Saint Bernard Piccolo San Bernardo

C) máli (-a -o) m, f, n

1.
(ta) mali bambino
od malega da bambino
evf. ta mali pene, pisello; vulg. cazzo
evf. ta mala vulva; bernarda; vulg. fica
mala (črka) (lettera) minuscola

2. malo:
malo in veliko se je zbiralo venivano piccoli e grandi
vzeli so mu še tisto malo, kar je imel gli portarono via anche quel poco che possedeva
malo po malem a poco a poco, pian piano
biti z malim zadovoljen accontentarsi di poco
popiti nekaj malega bere un sorso, un goccio, un bicchierino
kaj malega pojesti mangiare due bocconi
znati do malega vse sapere proprio tutto
zima je bila do malega brez snega l'inverno è stato quasi senza neve
pog. vredno je po ta malem sto tisoč tolarjev vale almeno centomila talleri
Slovenija je Evropa v malem la Slovenia è l'Europa in piccolo, in miniatura
PREGOVORI:
iz malega raste veliko a granello a granello s'empie lo staio e si fa il monte
kdor z malim ni zadovoljen, velikega vreden ni non lasciar il poco per l'assai, ché forse l'uno e l'altro perderai

malinov pridevnik
1. (o grmu ali delu grma) ▸ málnaSopomenke: malinin

2. (v kulinariki) ▸ málna, málnásSopomenke: malinin

3. (o barvi) ▸ málnaOsnovno vino za ta rose je merlot, zato je tudi barva bolj intenzivna rožnato malinova. ▸ Ennek a rozénak a merlot az alapbora, ezért a színe intenzívebb rózsás málnaszínű.

mal|o² srednji spol das Wenige
po malem langsam, in kleinen Dosen
v malem im kleinen
v malem in velikem im Kleinen wie im Großen
začeti z malim klein anfangen
biti z malim zadovoljen genügsam sein, mit wenigem zufrieden sein, kleine Brötchen backen
že od -ega von klein auf
po ta malem wenigstens

mangrova samostalnik
1. botanika (drevo ali grm) ▸ mangrove
2. (območje) ▸ mangrove terület
Ta del delte je predel mlajše kolonizacije, kjer so šele pred nekaj desetletji osušili obširne mangrove in pridobili ozemlje, ki je primerno za kmetovanje. ▸ kontrastivno zanimivo A deltatorkolatnak ezt részét később gyarmatosították, itt csak néhány évtizeddel ezelõtt csapolták le a terjedelmes mangroveerdőket, és tették gazdálkodásra alkalmasra a területet.

marljiv pridevnik
1. (o delavnosti) ▸ szorgalmas, szorgos, serényČeprav je bil izjemen garač in marljiv delavec, ni od tega nikoli imel tudi gmotnih koristi. ▸ Habár kőkeményen és serényen dolgozott, ebből sosem származott anyagi előnye.Med, ta sladki naravni pridelek marljivih čebel, je vsestransko blagodejen za zdravje. ▸ A méz, a szorgalmas méhek édes, természetes terméke számos jótékony hatással bír az egészségre. Marljive roke vsakega delavca v tobačni tovarni zvijejo tudi preko 100 cigar na dan. ▸ A dohánygyári munkások szorgos kezei alól akár száznál is több szivar kerül ki naponta.
2. (o dejanjih) ▸ szorgalmas, szorgos, serényŽe lani smo dobre rezultate dosegli s trdim in marljivim delom, ki je letos še bolj profesionalno. ▸ Már tavaly is jó eredményeket értünk el kemény és szorgalmas munkával, idén pedig még inkább professzionális módon dolgozunk.Oče ga je priganjal k marljivejšemu učenju, vendar ni bil tak čudežni otrok, ki gre pri enajstih letih že študirat. ▸ Apja serényebb tanulásra ösztökélte, de nem tartozott azok közé a csodagyerekek közé, akik 11 évesen már egyetemre mennek.Za trud in marljivo vadbo je bil nagrajen, da si je kot mladinec leta 1953 ogledal v Rimu svetovno prvenstvo v orodni telovadbi. ▸ Erőfeszítéseiért és szorgalmas edzésmunkájáért jutalmul még juniorként megnézhette az 1953-as római szertornász-világbajnokságot.

mármoren, mármornat de (ali en) marbre, marmoréen

marmoren kip statue ženski spol de (ali en) marbre, marbre moški spol
marmorna(ta) plošča plaque ženski spol de marbre
marmoren steber colonne ženski spol de marbre
marmoren obraz visage moški spol marmoréen

mene [ê] ➞ → jaz
kar se mene tiče was mich betrifft, ich für meine Person, kot pristanek: von mir aus
od mene von mir
zavoljo mene meinetwegen
naj gre ta kelih mimo mene mag dieser Kelch an mir vorübergehen

mériti mesurer, prendre la mesure ; (zemljo) arpenter; métrer, jauger

meriti temperaturo (medicina) mesurer (ali prendre) la température; (s puško) viser; (s topom) pointer
soba meri tri metre v dolžino in dva v širino la chambre a trois mètres de long et deux de large
sod meri 200 litrov le tonneau (ali la barrique) a une contenance de (ali contient) 200 litres
ta moški meri 1,75 m cet homme mesure 1,75 m (ali a 1,75 de haut); (z očmi) dévisager, toiser
merca kaj faire allusion à quelque chose, viser à, tendre à quelque chose, avoir pour but (ali pour objet) de, avoir des visées sur
kam neki meri? où (ali à quoi) veut-il en venir? que vise-t-il?, quel est son but?
meriti se s kom se mesurer avec quelqu'un, rivaliser avec quelqu'un

mériti (-im)

A) imperf. ➞ izmeriti, pomeriti

1. tr. misurare:
meriti dolžino, temperaturo misurare la lunghezza, la temperatura
meriti s koraki, na oko misurare in passi, a occhio
(ocenjevati, vrednotiti) valutare, giudicare
meriti čas cronometrare
meriti razdalje s telemetrom telemetrare
ljubezni ne merimo po besedah l'amore non si giudica a parole

2. intr. (imeti določeno dolžino, višino, površino) misurare:
moški meri meter in osemdeset l'uomo misura un metro e ottanta (cm)
sod meri tristo litrov la botte misura trecento litri

3. pren. (gledati, ogledovati) esaminare, osservare:
meril jo je dolgo, sovražno, zaskrbljeno la esaminò a lungo, con sguardo ostile, preoccupato

4. mirare, prendere la mira, puntare (tudi ekst.); aspirare a:
ta pa visoko meri, vendar ne bo uspel costui mira in alto ma non ce la farà

5. pren. (hoditi) misurare:
meriti sobo gor in dol misurare la stanza per il lungo e per il largo

6. meriti na accennare, alludere:
na koga je meril s temi besedami? a chi alludeva con quel discorso?
ni mi prav jasno, kam meriš s svojimi namigi non so bene dove vuoi finire con le tue allusioni
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. meriti besede, da ne bo kaj narobe misurare le parole a scanso di complicazioni
pren. kar dobro je meril cesto barcollava ubriaco per la strada
pren. žena mu meri vsak korak è sua moglie che porta i calzoni
meriti svoje moči misurarsi, gareggiare

B) mériti se (-im se) imperf. refl.

1. misurarsi, competere

2. gareggiare con

mériti medir

meriti na metre, z metrom medir por metros
meriti svoje moči s kom medir sus fuerzas con alg
meriti temperaturo (med) tomar la temperatura
meriti dva metra medir dos metros, tener dos metros (v dolžino de largo, v širino de ancho)
ta sod meri 50 hl este tonel tiene una capacidad de 50 hectólitros
meriti z očmi koga mirar con atención a alg
meriti (ciljati) z orožjem na kaj apuntar a/c
meriti (namigovati) na kaj hacer alusión a a/c
meriti se s kom medirse con alg, rivalizar (ali competir) con alg

mesár butcher

ta kirurg je pravi mesár that surgeon is a regular butcher

mésec (luna) moon; (koledarski) calendar month

lunarni mésec lunar month
v roku enega méseca within a month
méseca marca in the month of March
danes mésec dni a month today
konec méseca at the end of the month
mésecu day of the month
danes tri mésece three months today
ta mésec, tega méseca (t. m.) this month, the current (ali present) month
9 t.m. the 9th of this (ali of the present, of the current) month, the 9th inst. (= instant)
prihodnji mésec next month, prox. (= proximo)
pretekli mésec last month, ult. (= ultimo)
dne 1. prihodnjega méseca on the 1st prox.
vzhod (zahod) méseca moonrise (moonset)
mésece dolgo going on for months, of some months' duration, lasting months
mésec sije the moon is shining
koliko zaslužiš na mésec? how much do you make a month?
vsake 3 mésece every three months
enkrat, dvakrat na mésec once, twice a month
vsak mésec, enkrat na mésec monthly

mésec mes m ; (luna) luna f glej luna

v mesecu maju en el mes de mayo
ta mesec este mes
pretekli mesec el mes pasado
prihodnji mesec el próximo mes
tega meseca, tekočega meseca de este mes, del corriente (mes)
vsak mesec cada mes
vse mesece todos los meses
poletni (zimski) mesec mes de verano (de invierno)
na mesec, vsak mesec por mes, cada mes, mensualmente
v roku enega meseca en el plazo de un mes
ona je (noseča) v 5. mesecu está en el quinto mes (del embarazo)
pristati na mesecu (luni) posarse en la luna, alun(iz)ar

mesnica samostalnik
1. (trgovina) ▸ húsbolt, hentesbolt, hentesüzletPri klavnici so odprli tudi grajsko mesnico. ▸ A mészárszék mellett megnyitották a húsboltot is a várban.
V mesnici pa sem mesarju vedno rekla, da želim sveže meso, vendar me je ta zabil, da je meso v njihovi trgovini vedno sveže. ▸ A húsboltban mindig mondtam a hentesnek, hogy friss húst szeretnék, de azzal nyugtatott, hogy náluk mindig friss a hús.
Sama se raje odločim za nakup mesa v mesnici, saj zagotovo vem, da je meso sveže. ▸ Jómagam inkább a húsboltban vásárolok húst, hiszen itt biztosan tudom, hogy friss az áru.

2. (oddelek z mesom) ▸ húsrészlegNovost supermarketa je mesnica s ponudbo svežega mesa. ▸ A szupermarket újdonsága a friss húst kínáló húsrészleg.
Trgovina ima tudi samopostrežno izbiro rib, mesnico in bogato založen delikatesni oddelek. ▸ A bolt rendelkezik önkiszolgáló halkínálattal és húsrészleggel, valamint jól feltöltött csemegerészleggel.

mesojed samostalnik
1. (žival ali rastlina) ▸ húsevő
Ta rastlinojedi dinozaver je bil bližnji sorodnik mesojedov. ▸ Ez a növényevő dinoszaurusz a húsevők közeli rokona volt.
Veličastni lev je največji afriški mesojed. ▸ A fenséges oroszlán a legnagyobb afrikai húsevő.
Sopomenke: mesojedec

2. (kdor rad uživa meso) ▸ húsevő
Najde se hrana tako za mesojede, vsejede kot tudi vegetarijance. ▸ Találhatók ételek mind a húsevők, mind a mindenevők, mind pedig a vegetáriánusok számára.
Imata tudi različno ideologijo; on ni vegetarijanec, ampak mesojed! ▸ Az ideológiájuk tekintetében is különböznek: ő nem vegetáriánus, hanem húsevő.
Sopomenke: mesojedec

metati kopje stalna zveza
šport (o atletski disciplini) ▸ gerelyt hajít
Najboljše mladinke v Evropi ta čas mečejo kopje že čez 65 metrov. ▸ Európa legjobb női ifistái jelenleg már 65 méternél is nagyobb távolságra hajítják a gerelyt.