Franja

растительность f rastlinska rast, rastje, vegetacija; kocine po telesu

ростовой za rast;
ростовая пора vegetacijska doba;
ростовая прибыль dobiček od obresti

agilen pridevnik
1. (prizadeven; aktiven) ▸ agilis, kitartó, erőszakos, rámenősGostje so bili po prejetem zadetku nekoliko bolj agilni, dokončno pa so se prebudili v zadnji tretjini prvega polčasa. ▸ A kapott gól után a vendégcsapat játékosai valamelyest rámenősebben játszottak, de csak az első félidő utolsó harmadára lendültek újra formába.
Moja starša sta agilna, sodelujeta ob dnevu odprtih vrat in nama obema z bratom pomagata. ▸ A szüleim igen agilisak, aktívan részt vesznek a nyílt napon, és a bátyámnak meg nekem is segítenek.
Nervozen je in negotov, ni več tako mentalno agilen, kot je bil nekoč. ▸ Ideges és tétova, mentálisan már nem olyan kitartó, mint régen.
Menim, da so tudi šole dostikrat premalo agilne pri preprečevanju nasilja. ▸ Véleményem szerint gyakran az iskolák sem lépnek fel elég határozottan az erőszak megelőzése érdekében.

2. (o telesni lastnosti) ▸ agilis, mozgékony
Čeprav veljajo mačke za agilne živali, se pogosto zgodi, da padejo z okenske police in se pri tem poškodujejo ali celo poginejo. ▸ Jóllehet a macskákat mozgékony állatoknak tartják, gyakran megesik, hogy lezuhannak az ablakpárkányról, és megsérülnek vagy akár el is pusztulnak.
Pri tej vadbi je poudarek na gradnji funkcionalnega, atletskega, agilnega, hitrega in močnega telesa, uporabnega pri vsakodnevnih naporih. ▸ Ennél a gyakorlatnál a hangsúly a funkcionális, atletikus, mozgékony, gyors és erős test fejlesztésén van, hogy kibírja a mindennapi erőfeszítéseket.

3. (o avtu) ▸ agilis, mozgékony, lendületes
Avtomobil gre skozi zavoje zares odlično, je zelo agilen, stabilen in predvidljiv. ▸ Az autó valóban minden gond nélkül veszi be a kanyarokat, igen kitartó, stabil és kiszámítható.
Volanski mehanizem je natančen, podvozje agilno, a hkrati z zadostno mero udobja. ▸ Pontos kormányszerkezet, teherbíró alváz, valamint megfelelő szintű kényelem jellemzi.

4. ekonomija (o načinu vodenja) ▸ agilis, ambiciózus Agilne organizacije se bodo lažje znašle v situacijah sprememb, hkrati pa bodo bolj pripravljene na rast. ▸ Az erős szervezetek könnyebben föltalálják magukat a változékony helyzetekben, és ugyanakkor a növekedésre is jobban fel lesznek készülve.

akumulativnost samostalnik
1. ekonomija (o denarnih sredstvih) ▸ felhalmozóképesség, akkumulálóképesség
V minulem letu je bila inflacija višja kot rast premij, kar seveda vpliva na nizko akumulativnost zavarovalnic. ▸ Tavaly az infláció meghaladta a biztosítási díjak növekedését, ami természetesen befolyásolja a biztosítótársaságok alacsony felhalmozóképességét.

2. (o energiji) ▸ megtartóképességZidana hiša ima večjo toplotno akumulativnost. ▸ A téglából épített házanknak nagyobb a hőmegtartó-képességük.
Akumulativnost zidu se poviša in s tem zmanjša potreba po ogrevanju. ▸ A fal hőmegtartó-képessége nő, és így kevesebb fűtésre van szükség.

alō -ere, aluī, altum, mlajše alitum

1. rediti, (pre)hraniti, (pre)živiti, krmiti, pitati, dojiti: Kom. idr., se et suos C., elephantos Ci., anseres in Capitolio Ci., aliquem publice N., equorum greges Cu., puerum tepidi ope lactis O., binos ubere fetus V., agrestes peregrino frumento L., se suosque latrociniis C. preživljati se z roparstvom, živeti od roparstva, nautae palmarum radicibus alebantur Ci., ali lacte Ci. ali panico corrupto C. ali nectareis aquis O.; qui... per dedecus Neronis alebantur T. ki so živeli ob Neronovi sramotnosti; pren.: alere oratorem quodam uberi iucundoque suco Q.;
a) vzdrževati, z živežem zalagati, živež dovažati: cum agellus eum non satis aleret Ci., idem hic... agellus illos alet N., sterilis diu palus aptaque remis vicinas urbes alit H., quam (plebis turbam) nec capere tam exiguus collis nec alere in tanta inopia frumenti poterat L., al. exercitum, maiores copias Ci., Metelli exercitum stipendio frumentoque S., exercitūs contra aliquem iam multos annos C., venatus viros pariter ac feminas alit T. možje in žene žive od lova; quos manus atque lingua periurio aut sanguine civili alebat S.
b) vzrediti (vzrejati), vzgojiti (vzgajati): is natus et omnem pueritiam Arpini altus S., cum Hannibale... alto educatoque inter arma L., locus..., ubi alitus... est Ci. je zrasel, aliquem alicui committere alendum clam O. ali aliquem alicui furtim alendum mandare Cu. v vzrejo na skrivnem, si cui... filius... aletur H. če bo komu sin zrasel; pesn.: virgo regia, quam lectulus in molli complexu matris alebat Cat.; pren.: urbs, in qua et nata et alta sit eloquentia Ci., inter parietes aluit eam gloriam, quam... Ci.

2. pren.
a) rediti = rasti dajati, roditi: Ci. idr., tellus umida maiores herbas alit V., ductores..., quos Africa terra... alit V., tunc rhombos minus aequora alebant? H., gramen erat circa, quod proximus humor alebat O. je napajala, interiora alendis frugibus mitia Cu., eadem terra et rhinocerotas alit (daje nosorogom hrano), non generat Cu., multa arbor et vitis largos... fructus alit Cu., pax aluit vites Tib.; amnis, imbres quem super notas aluere ripas H. ki ga je dež napel (vzdignil), ki je po dežju narastel, idem (mons) amnem Iordanen alit T. zalaga z vodo; alere ignem Cu. ali flammas O. ali flammam T. netiti, tako tudi: mercimonium, quo flamma alitur T., diductis, quibus flamma alebatur Q., ipsis in undis alitur incendium Iust.; globum lunae Titaniaque astra spiritus intus alit V. oživlja duh vesolja, itaque se ipse (mundus) consumptione et senio alebat sui Ci. se je oživljal.
b) pospešiti (pospeševati), podpirati, (o)krepiti, razvi(ja)ti, izobraziti (izobraž[ev]ati), pomnožiti (pomnoževati), poveč(ev)ati (naspr. minuere): alere corpus O., Cels., Plin., omnes corporis extremas quoque partes Lucr., (castitate) ali staturam, ali vires putant C., alere capillum, pilos Plin. pospeševati rast las, cibi, qui alunt Cels. hranljive, močnate jedi; honos alit artes Ci., haec studia adulescentiam alunt Ci., quid alat formetque poëtam H., alit aemulatio ingenia Vell., alere audaciam Ci., bellum Ci., Cu., dubitatione bellum T., civitatem C. pospeševati blaginjo države, rumores credulitate sua L., seditiones civitatium T., spem Catilinae mollibus sententiis aluerunt Ci., al. otium Cu., omnis opera alitur otio Ci. uspeva ob..., eorum furor alitur impunitate Ci., alitur diutius controversia C. se goji, dulcibus verbis alitur amor O., malignis sermonibus non ali Plin. iun. ne veseliti se... govoric, alere morbum N. bolezen (po)slabšati; pren.: haec vulnera vitae... mortis formidine aluntur Lucr., regina... volnus alit venis V. goji rano (= ljubezen), alitur vitium V. raste, toda: alitur ulcus ali vulnus Cels. se celi.

anual (eno)leten, vsakoleten

plantas anuales rast enoletnice
fiestas anuales glavni cerkveni prazniki (božič itd.)

ardissa -ae, f ardisa, nam neznana rast.: Plin. Val.

balis -is, acc. -im, f (gr. βάλις) balis, neka rast.: Plin.

barbitium -iī, n (barba) rast brade, brada: Ap.

barbudo bradat; kosmat

barbudo m bradat človek; rast sadika

bohot|en [ô] (-na, -no) üppig, wuchernd
bohotna rast die Wucherung

borla ženski spol čop; blazinica za pudranje

tomar la borla (fig) promovirati za doktorja
borlas pl (rast) marjetica

brad|a² ženski spol (-e …)

1. poraščenost: der Bart, der Vollbart
puhasta brada (prvi puh) der Milchbart, der Flaum
dolga: der Rauschebart; koničasta, kozja: der Spitzbart
tridnevna brada der Dreitagebart
brez brade bartlos
rast brade der Bartwuchs
z … brado -bärtig (z belo weißbärtig, s kozjo spitzbärtig, s sivo graubärtig)
imeti brado/pustiti si brado sich den Bart wachsen lassen/sich einen Bart stehen lassen
obriti si brado sich den Bart abnehmen/abrasieren
puliti si brado sich den Bart raufen (tudi figurativno)
figurativno vic ima že brado hat einen Bart
pri prerokovi bradi! beim Bart des Propheten!

2. živalstvo, zoologija pri divjem petelinu: der Federbart, der Kehlbart
kozja brada der Ziegenbart

buey moški spol vol, govedo, bik; nadležen človek

buey marino morska krava; tun
lengua de buey (rast) volovski jezik
un ojo de buey kovanec za pet peset
a paso de buey zelo počasi, preudarno, oprezno
el buey harto no es comedor preobilica užitkov povzroči stud

caballo moški spol konj, žrebec; koza (stojalo) za žaganje ipd.; konj (pri šahu); kraljica (pri kartah); morski konjič; ponosna, ošabna oseba; vladohlepna ženska

caballo alazán rjavec (konj)
caballo árabe arabski konj
caballo de batalla bojni konj; konjiček, močna stran, moč; jedro prepira
caballo de brida ujahan konj
caballo capón konj skopljenec
caballo de carga tovorni konj
caballo de carreras dirkalni konj
caballo de columpio gugalni konj
caballo corredor dirkalni konj
caballo del diablo kačji pastir (žuželka)
caballo de madera leseni konj, telovadna koza
caballo marino morski konjič; povodni konj
caballo negro vranec
caballo padre (plemenski) žrebec
caballo de (pura) sangre, caballo de raza čistokrven konj
caballo de varas vprežni konj
uña de caballo (rast) navadni lapuh
(fuerza de) caballo konjska sila
a caballo jež, jahaje, na konju
soldado de a caballo vojak konjenik
a mata caballo kot puščica hitro; nenadoma, silovito
huir a uña de caballo v diru ubežati; z velikim naporom se izvleči iz stiske
ir (montar) a caballo jahati, jezditi
ir en el caballo de San Fernando (San Francisco) pešačiti
subir a caballo konja zajahati
a caballo regalado, no hay que mirarle el diente podarjenemu konju ne glej na zobe!
caballos de Frisia (voj) španski jezdeci

campanilla ženski spol zvonček, zvonec, kraguljček; jeziček v ustih

campanilla blanca (rast) zvonček
de campanillas imeniten
tener muchas campanillas imeti mnogo častnih funkcij

capillaire [kapilɛr] adjectif lasast, tanek kot las; lasen; physique kapilaren; masculin, botanique Marijini laski

lotion féminin capillaire voda za lase
produit masculin capillaire proizvod za rast las
vaisseau masculin capillaire kapilara

cebollino moški spol semenska čebula

cebollino inglés, cebollino francés (rast) drobnjak

celic|a [é] ženski spol (-e …)

1. biologija, samostanska, telefonska ipd.: die Zelle, -zelle (epitela Epithelzelle, tumorja Tumorzelle, velikanka Riesenzelle, za na smrt obsojenega Todeszelle, za streznitev Ausnüchterungszelle, pomorstvo za vzdolžno balansiranje Trimmzelle, biologija z dlačicami Haarzelle, z migetalkami Flimmerzelle, čašasta Becherzelle, tehnika fotoelektrična Photozelle, živalstvo, zoologija ganglijska Ganglienzelle, tehnika gorivna Brennstoffzelle/ Brennstoffelement, hčerinska Tochterzelle; biologija jajčna Eizelle; kamnita Steinzelle; maščevna Fettzelle, meniška Mönchszelle, tehnika merilna [Meßzelle] Messzelle, anatomija možganska Hirnzelle, oporna Stützzelle, biologija ožigalna Nesselzelle, palisadna Palisadenzelle, prehranjevalna Nährzelle, pomnilna Speicherzelle, rakasta Krebszelle, samostanska Klosterzelle, sanitarna Sanitärzelle, semenska Samenzelle, sitasta Siebzelle, pravo skupna Gemeinschaftszelle; biologija slušna Hörzelle, tehnika sončna Sonnenzelle/Solarzelle, starševska Elternzelle, sveža Frischzelle, telefonska Telefonzelle/Fernsprechzelle/Fernsprechkabine, biologija vidna Sehzelle , vohalna Riechzelle, pravo v zaporu Gefängniszelle, biologija zarodna Keimzelle, živčna Nervenzelle, žlezna Drüsenzelle)
rast celic das Zellwachstum
skupek celic der Zellhaufen
zlivanje celic die Zellverschmelzung
sive celice die grauen Zellen

2. tehnika (komora) die Kammer, -kammer (ionizacijska Ionisationskammer, iskrna Funkenkammer, meglična Nebelkammer, mehurčna Blasenkammer, plinska Gaskammer, svinčena/svinčeva Bleikammer, za zaplinjevanje Begasungskammer)

celičn|i [é] (-a, -o) zelular, Zell- (organel die Zellorganelle, skupek der Zellhaufen, sok der Zellsaft, strup das Zellgift, delitev die Zellteilung/Zellvermehrung, membrana die Zellmembran, presnova der Zellstoffwechsel, rast das Zellwachstum, stena die Zellwand, struktura die Zellstruktur, usta der Zellmund, zgradba der Zellbau, dihanje die Zellatmung, jedro der Zellkern)