Franja

globòk profond, bas , (glas) grave , (sneg) épais

globok krožnik assiette ženski spol creuse
reka je 2 m globoka la rivière a une profondeur de 2 m (ali a 2 m de profondeur)
globoko v noč bien avant dans la nuit
globoko žalovanje grand deuil

globòk (-ôka -o) adj.

1. profondo (tudi ekst.):
globok vodnjak pozzo profondo
obleka z globokim izrezom abito con profonda scollatura
globok sneg neve alta
prepad med nama je vsak dan globlji tra noi due l'abisso si fa sempre più profondo

2. (ki ima v notranjosti veliko razsežnost) profondo, fondo; alto:
globoka rana ferita profonda
v globoki noči nel profondo della notte, a notte fonda, alta
biti v globoki zimi essere nel pieno dell'inverno

3. (ki ima nizek ton) profondo:
globok glas, smeh voce profonda, riso profondo

4. (sposoben močno doživeti) profondo:
globok mislec pensatore profondo

5. (ki zadeva bistvo) profondo:
globoka kriza sistema crisi profonda del sistema

6. (ki se pojavlja v visoki stopnji) profondo, forte, intenso, fermo:
globoka ljubezen amore profondo
globok odpor repulsione profonda
globok strah forte paura
po mojem globokem prepričanju sono fermamente convinto
globoka starost tarda età, età avanzata, veneranda
globoke oči occhi profondi
globoki tisk calcografia
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
fiziol. globoko dihanje respirazione profonda
agr. globoko oranje aratura profonda
globoko zmrzovanje surgelamento
globok požirek sorsata
globok priklon salamelecco
pog. globoki krožnik fondina

globòk profundo, hondo

jezero je 5 m globoko el lago tiene cinco metros de profundidad
globok krožnik plato m hondo (ali sopero)
globoko pretresen hondamente conmovido
globok sneg nieve f alta
globoko spanje sueño m profundo
globoko spoštovanje reverencia f profunda
v globokem žalovanju (o obleki) de luto riguroso
globoka tišina silencio m absoluto
tičati globoko v dolgovih estar lleno de deudas; fam estar entrampado hasta cejas

globoki tisk moški spol der Tiefdruck
globoki tisk v bakru der Kupfertiefabdruck

globoko [ô] tief, tief- (hladiti tiefkühlen, orati tiefpflügen, tehnika vleči tiefziehen, tehnika vrtati : tiefbohren); s pridevnikom tief …, tief- (ganjen [tiefbewegt] tief bewegt, hlajen tiefgekühlt, občuten [tiefempfunden] tief empfunden, [tiefgefühlt] tief gefühlt, prizadet tief betroffen, užaljen tief beleidigt, veren tief religiös, vlečen tehnika tiefgezogen, zasnežen [tiefverschneit] tief verschneit, žalosten tief betrübt, tief traurig)
globoko pasti figurativno tief sinken
globoko dihati durchatmen
globoko v noč bis tief in die Nacht hinein
globoko v srcu im tiefsten Herzen/ tief im Inneren
globoko pogledati v kozarec figurativno tief ins Glas gucken
globoko poseči v žep tief in die Tasche greifen
globoko zadeti v srce tief im Herzen treffen

globóko prislov deeply, deep

globóko ganjen deeply moved
globóko občuten heartfelt
globóko zakorenínjen deeprooted
globóko dihniti to draw a deep breath
globóko kopati to dig deep
globóko vzdihniti to heave a deep sigh
biti globóko zamišljen to be deep in thought
biti globóko zadolžen, tičati globóko v dolgovih to be deep in debt, up to one's eyes (ali ears, neck) in debt
delati globóko v noč to work deep (ali far) into the night
tiha voda globóko dere still waters run deep
globóko zajeti sapo to take a deep breath

globôko adv. profondamente:
šalj. globoko pogledati v kozarec prendersi una sbornia, una ciucca
globoko poseči v žep pagare caro, salato
gosp. globoko zamrzniti surgelare
globoko zamrznjeno živilo surgelato
PREGOVORI:
tiha voda globoko dere acqua cheta rovina i ponti

glogov pridevnik
1. (o drevesu ali delu drevesa) ▸ galagonya
2. (o lesu) ▸ galagonya [faanyag]
3. (v kulinariki) ▸ galagonya
4. (o snovi) ▸ galagonya Glogovi pripravki krepijo srčno mišico in izboljšujejo prekrvitev koronarnih žil, uravnavajo krvni tlak in pomagajo pri lažjih oblikah motenj srčnega utripa. ▸ A galagonyakészítmények erősítik a szívizmot, serkentik a koronaerek vérellátását, csökkentik a vérnyomást és enyhébb szívritmuszavar esetén is hatásosak.

glúh deaf; figurativno having no ear for, dead to, having turned a deaf ear to

glúh kot kamen stone-deaf, (as) deaf as a post
glúh od rojstva deaf from birth, congenitally deaf; deaf; hard (ali dull) of hearing
glúh na eno uho deaf in one ear
glúh na levo uho deaf in the left ear
glúh na obe ušesi deaf in both ears
v glúhi noči in the (ali at) dead of night
glúh za vse prošnje deaf to all entreaties (ali to all pleas)
ali si glúh? are you deaf?, can't you hear?, have you gone deaf?
bila je glúha za moje besede she turned a deaf ear to all my words
on je glúh za mene he has turned a deaf ear to me
to ni padlo na glúha ušesa it didn't fall on deaf ears
pridigati glúhim ušesom to preach to deaf ears
on bo glúh za vaše opomine he will turn a deaf ear to your admonitions
najbolj glúhi so tisti, ki nočejo slišati (there are) none so deaf as those that will not hear

glukoza samostalnik
biokemija (monosaharid) ▸ glükózSopomenke: grozdni sladkor

gnáti (žênem)

A) imperf. ➞ pognati

1. spingere, muovere, far andare, azionare:
motor žene črpalko il motore muove la pompa
predica žene kolovrat la filatrice spinge l'arcolaio
gnati koso falciare
gnati vesla remare
gnati konja incitare, spronare il cavallo
gnati sovražnika incalzare il nemico

2. (delati, da pride žival na določeno mesto) portare, condurre, menare:
gnati živino na pašo condurre le bestie al pascolo
gnati obsojenca na morišče condurre il condannato al patibolo

3. pren. (povzročati, da je kdo zelo aktiven, da pride kdo v določeno stanje) spingere, costringere; portare, indurre:
celo otroke ženejo k težkemu delu costringono persino i bambini a fare lavori pesanti
gnati v obup portare, indurre alla disperazione
gnati v smrt portare alla morte, a morire

4. pren. (kar naprej ponavljati) ripetere (fino alla noia), macinare, rimasticare:
ženske so gnale svoj očenaš le donnette macinavano padrenostri

5. (brsteti) mettere gemme, mettere spighe
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. gnati stvar predaleč esagerare
pren. gnati vse na nož litigare sempre, essere sempre ai ferri corti
pren. gnati vik in krik levare alte grida di protesta
pren. gnati si kaj k srcu prendersi a cuore
med. gnati (bolnika)
na blato, na vodo (dover) andare spesso di corpo, a orinare
gnati k smehu far ridere, indurre al riso
pren. gnati vodo na svoj mlin tirare l'acqua al proprio mulino
gnati trmo incaponirsi in qcs.
gnati na pašo, na gorsko pašo pascere, alpeggiare

B) gnáti se (žênem se) imperf. refl.

1. sforzarsi, sfaticare, sgobbare:
gnati se brez oddiha sfaticare senza sosta

2. (s težavo se premikati) arrancare

gnáti teh impulsar; accionar ; (naprej) propulsar; hacer avanzar, (hacer) mover ; (stroj) hacer funcionar, poner en movimiento ; (čredo) conducir ; (na pašo) llevar al pasto

gnati stvari na ostrino extremar las cosas, llevar las cosas al extremo
gnati si k srcu kaj tomar a pecho(s) a/c
gnati v obup llevar a la desesperación
voda žene kolo el agua hace mover la rueda
gnati se za afanarse por, esforzarse por; (garati) fam bregar

gneča samostalnik
1. (o ljudeh) ▸ tömeg, csődület
2. (o stvareh) ▸ zsúfoltság
Srce bi me bolelo, če bi morala še ohranjena oblačila metati proč, ker delajo gnečo v omari. ▸ Fájna a szívem, ha helyhiány miatt ki kellene dobnom a megőrzött ruhadarabokat is.
Gnečo v elektronskih predalih zmanjšujejo filtri proti spamu, ki preprečujejo vstop nezaželene elektronske pošte. ▸ Az elektronikus postaládák terhelését a levélszemétszűrők csökkentik, amelyek megakadályozzák a nem kívánt levelek beérkezését.

gnéča (-e) f calca, folla, ressa; pigia pigia, viavai:
utreti si pot v gneči farsi largo nella calca
skopati se iz gneče uscire dal pigia pigia

gnêsti (gnêtem)

A) imperf. impastare, modellare (l'argilla, la cera); gualcire

B) gnêsti se (gnêtem se) imperf. refl. accalcarsi, pigiarsi, addensarsi:
množica se je gnetla na trgu la folla si addensava nella piazza
gnesti se kot sardine v konzervi stare come acciughe in barile

gnezdišče samostalnik
1. (o gnezdih živali) ▸ fészkelőhely, fészekrakó helyRezervat je danes eno najpomembnejših gnezdišč za vodne ptice. ▸ A rezervátum ma a vízi madarak egyik legfontosabb fészkelőhelye.

2. (vir dejavnosti; leglo) ▸ melegágy, keltetőhely
Delam in živim na Manhattnu, kjer imajo nekatere šole dvomljiv sloves, da izvajajo pritisk na učence ter da so kot gnezdišča prestižnih univerz. ▸ Manhattan-ben dolgozom és élek, ahol néhány iskolának kétes híre van amiatt, hogy nyomást gyakorolnak a diákjaikra és hogy a tekintélyes egyetemek előszobájaként működnek.
Nekateri obravnavani filmi so pravo gnezdišče tovrstnih idej. ▸ A tárgyalt filmek némelyike valóságos melegágya az ilyen gondolatoknak.
Ta polotok pa nikoli ni bil gnezdišče nestrpnosti, čeprav nam jo "osvoboditelji" že tretjič v tem stoletju skušajo vcepiti. ▸ Ez a félsziget azonban soha nem volt az intolerancia melegágya, még annak ellenére sem, hogy a „felszabadítók” ebben az évszázadban már harmadszor próbálják belénk sulykolni ezt.

gnezditi glagol
1. (o živalih) ▸ fészkelObrežja mrtvic so navadno poraščena s šopi šašev in trstičja. Tu gnezdijo in najdejo zatočišče številne ogrožene ptice. ▸ A holtágak partjait általában sás és nádas borítja. Számos veszélyeztetett madár fészkel itt és talál menedéket.Ne pravijo kar tako, da lastovke k hiši prinašajo srečo, saj lastovke in štorklje gnezdijo le na zdravih mestih, kjer se tudi ljudje dobro počutijo. ▸ Nem csak mendemonda, hogy a fecskék szerencsét hoznak a házhoz, mivel a fecskék és a gólyák csak olyan egészséges helyen fészkelnek, ahol az emberek jól érzik magukat.Taščice gnezdijo v luknjah, ki nastanejo v drevesih, ko jim odpadejo odmrle veje. ▸ A vörösbegy az elhalt ágak lehullása után a fákban keletkező üregekben fészkel.Albatrosi ponavadi gnezdijo na osamljenih otočkih v Tihem oceanu. ▸ Az albatroszok rendszerint a Csendes-óceán apró lakatlan szigetein fészkelnek.

2. literarno (o lokaciji) ▸ fészket rak, befészkel, bevackol
Edino razkošje, ki si ga občasno privošči, je počitek na zasilnem ležišču, če na njem ne gnezdi kateri od potnikov ali njegovih pomočnikov. ▸ Az egyetlen luxus, amit időnként megenged magának, hogy megpihenjen egy szükségágyon, ha valamelyik utasa vagy asszisztense már nem vackolta be magát oda.
Ta starodavna vas gnezdi visoko na strmem grebenu nad Kolpo in se razgleduje daleč po hrvaških poljih onkraj nje. ▸ Ez az ősi falu egy meredek hegygerincen trónol a Kolpa folyó felett, és a mögötte elterülő horvátországi mezőkre néz.
V vdolbinah jezika gnezdijo bakterije, ki proizvajajo žveplo. ▸ A ként termelő baktériumok a nyelv mélyedéseiben fészkelnek.
Ležala sva vsak na svojem boku, kakor žlici, ki gnezdita v predalu. ▸ Az oldalunkon feküdtünk, mint a fiókba bevackolt két kanál.

3. pogosto v literarnem kontekstu (o prisotnosti, izvoru) ▸ honol, beágyazódik, fészkel
Tudi vsa kultura navsezadnje gnezdi v duševnosti možganov. ▸ Végül is minden kultúra beágyazódik az agy pszichéjébe.
Po njegovem mnenju pojav rasizma gnezdi prav v neoliberalnem sistemu. ▸ Véleménye szerint a rasszizmus jelensége éppen a neoliberális rendszerben gyökerezik.
Samo v grobu gnezdi tak mrak. ▸ Csak a sírban honol ilyen sötétség.

4. v računalništvu (o podatkih) ▸ beágyazČe znotraj celice gnezdite tabele, ima ugnezdena tabela barvo ozadja isto kot celica, v katero je tabela postavljena. ▸ Ha a táblázatot egy cellába ágyazza be, a beágyazott táblázatnak ugyanaz lesz a háttérszíne, mint annak a cellának, amelyben a táblázatot elhelyezte.
Bolj izkušeni uporabniki lahko gnezdijo rezultate poizvedb v svoje vnaprej pripravljene spletne strani. ▸ A tapasztaltabb felhasználók a lekérdezési eredményeket saját, előre elkészített weboldalakba ágyazhatják be.
Lastniki spletnih strani lahko videoposnetke 'gnezdijo' tudi na svoji spletni strani. ▸ A honlaptulajdonosok videókat is beágyazhatnak az oldalaikba.

gnezd|o [é] srednji spol (-a …) živalstvo, zoologija das Nest, gnezd ujed: der Horst
zvestoba istemu gnezdu die Nesttreue
vonj gnezda der Nestgeruch
gradnja gnezda der Nestbau
agronomija in vrtnarstvo pri sejanju: der Horst (sejanje v gnezda die Horstsaat); figurativno das Nest (tudi za majhne kraje)
figurativno kačje gnezdo die Schlangengrube, das Drachennest; -nest (ptičje Vogelnest, štorkljino Storchennest, kavkino Dohlennest, kroglasto Kugelnest, lastovičje Schwalbennest, figurativno ljubezensko Liebesnest, mišje Mäusenest, sračje Elsternnest); -horst (orlovo Adlerhorst, sokolje Falkenhorst)
tatinsko gnezdo die Diebeshöhle
oropati ptičje gnezdo ein Vogelnest ausnehmen
figurativno usesti se v toplo gnezdo sich ins gemachte/weiche Nest setzen, sich ins warme Nest setzen
dregniti v osje gnezdo figurativno ins Wespennest stechen

gnézdo nest; (orlovo, roparic) eyrie, aerie, aery; (fazanov) arhaično nide; figurativno (dom) home, roof; figurativno haunt; (leglo) brood, hatch, (za žuželčja jajca) nidus

gnézdo roparjev den of thieves
polno gnézdo nestful
graditi gnézdo to build a nest, arhaično to nidificate, to nidify
krasti jajca iz gnézd to rob birds' nests
položiti v gnézdo to nest
sedeti na gnézdu to sit on the nest (to hatch)
stikati za ptičjimi gnézdi to go bird's-nesting (ali bird-nesting ali nesting)
sedeti v toplem gnézdu (figurativno) to live (ali to be living ali to be) in clover
ustvariti si gnézdo (figurativno) to build one's nest (ali home), (oženiti se) to settle down to married life
ptički brez gnézda (= otroci brez doma) waifs and strays
napraviti si mehko gnézdo to feather one's nest

gnézdo (-a) n

1. nido; covo:
napraviti, spletati gnezdo fare, intessere il nido
pren. zleteti iz gnezda lasciare il nido
pren. pregnati iz gnezda snidare
lastovičje gnezdo nido di rondine
pren. sračje gnezdo disordine, confusione, guazzabuglio
pren. gadje gnezdo nido, covo di vipere
osje gnezdo vespaio
pren. dregniti v osje gnezdo sollevare un vespaio
mišje gnezdo topaia
kačje gnezdo serpaio

2. (istočasno skoteni, zvaljeni mladiči) covata; nidiata, figliata:
gnezdo prašičev una nidiata di porcellini

3. (dom, stanovanje) nido:
napraviti si gnezdo farsi il nido

4. pejor. (majhen, odročen kraj) casa del diavolo; paesucolo

5. (skrivališče; postojanka) covo:
roparsko, zarotniško, teroristično gnezdo covo di briganti, di congiurati, di terroristi
voj. strojniško gnezdo nido di mitragliatrici