Franja

zapitje samostalnik
1. neformalno (o proslavljanju z alkoholom) ▸ elivás, rámulatás, elmulatás
Trda pogajanja se začnejo šele kasneje, ko so že ugotovili, da ti lahko zaupajo. Drugače kot na zahodu, kjer večerja večkrat pomeni "zapitje" dobre kupčije. ▸ A kemény alkudozás csak később kezdődik, amikor megállapítják, hogy megbízhatnak benned. Ez más, mint nyugaton, ahol a vacsora a legtöbbször azt jelenti, hogy rámulatnak a jó vételre.
Če že ni bilo praznične pojedine, je podelitvi zakramenta sledilo vsaj zapitje krsta z vinom, v zadnjem času pa krstu sledi svečano kosilo. ▸ Ha már nem volt ünnepi lakoma, a szentség felvételét követően legalább jól elitták a keresztelőt, az utóbbi időben viszont ünnepi ebéd követi a keresztelőt.

2. (o alkoholizmu) ▸ iszákossá válás
Ob veselem vzdušju v pesmi svari pred nevarnostjo zapitja fanta in možnostjo odhoda z zadolženo kajžo po svetu. ▸ A vers derűs hangvétele mellett felhívja a figyelmet arra a veszélyre, hogy a fiú iszákossá válik és adósságokba verve magát vág neki a világnak.

zapodíti (-ím)

A) perf. ➞ poditi

1. cacciare; buttare:
zapoditi koga iz hiše cacciare, buttare qcn. di casa

2. mandare; fare:
zapoditi otroke domov mandare i bambini a casa
zapoditi koga delat far lavorare qcn.

3.
zapoditi v galop (konja) spronare (il cavallo) al galoppo
zapoditi sovražnika v beg mettere in fuga il nemico

4. pog. (vreči, zagnati) gettare, scagliare:
zapoditi kamen v koga scagliare una pietra contro qcn.
zapoditi komu kroglo v glavo sparare alla testa di qcn.
zapoditi nož v srce ficcare, piantare un coltello in cuore
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. zapoditi žalostne misli cacciar via i pensieri tristi
zapoditi iz službe licenziare
zapoditi na prazni cesti lanciarsi a massima velocità sulla strada vuota

B) zapodíti se (-ím se) perf. refl. correre via, lanciarsi, gettarsi, precipitarsi:
ko je ure konec, se učenci zapodijo iz razreda alla fine della lezione, gli scolari si precipitano fuori dalla classe
zapodil se je vanj in ga močno udaril gli si gettò addosso colpendolo forte con un pugno

zasáčiti to catch; to seize; to take

tata so zasačili pri dejanju the thief was caught red-handed (ali was caught in the very act)
zasačil sem ga na laži I caught him out in a lie
zasáčiti koga pri tatvini to catch someone stealing
zasačil sem ga, ko je kradel cigarete iz moje pisalne mize I caught (ali I found) him stealing cigarettes out of my desk
večkrat smo jih zasačili na laži we have caught them lying (ali caught them out in a lie) more than once

zasadi|ti² (-m) lopato ipd.: stechen in, (zabosti) jagen in
ko prvič zasadi lopato beim ersten Spatenstich

zasolíti (-ím) perf.

1. salare troppo

2. pren. guarnire, rifinire:
zasoliti pripoved z ljudskimi reki guarnire il racconto di detti popolari

3. pren. far pagare caro; far vedere a qcn.:
prenočevanje dobro zasoliti far pagare caro l'alloggio
ko pride čas, ti bom že zasolil appena capita l'occasione buona, te la farò pagare

zasópel out of breath, winded, panting, gasping (for breath)

bil je precéj zasópel, ko je prišel na vrh he was gasping for breath when he reached the top
zasóplo dihati to be puffing and panting

zasrbéti (-ím) perf.

1. (cominciare a) prudere, pizzicare:
noga ga je zasrbela gli prudeva la gamba

2. pren. venir voglia, desiderare:
ko ga vidim, me zasrbijo pesti, roke quando lo vedo, mi sento prudere le mani
ob glasbi so jo kmalu zasrbeli podplati quando l'orchestrina cominciò a suonare, le venne una voglia matta di ballare
ob pogledu na ves tisti denar so ga zasrbeli prsti al vedere tutti quei soldi si sentì pizzicare le dita
jezik ga je zasrbel, da bi ji povedal, kar ji gre si sentì prudere la lingua dalla voglia di dirle il fatto suo

zaštekati glagol
1. neformalno (razumeti; dojeti) ▸ veszi a lapot, pedz, megfejt
Pomembno je, da zaštekaš, kaj je bolj pomembno in pametno. ▸ Fontos, hogy vedd a lapot, hogy mi fontosabb és mi racionálisabb.
Zaštekaš, zakaj je črno usnje preživelo obe vojni, vse glasbene trende in vse modne zapovedi? ▸ Pedzed már, a fekete bőr miért élt túl két háborút, minden zenei trendet és minden divatirányzatot?
Japonci so zaštekali princip delovanja Hollywooda. ▸ A japánok megfejtették Hollywood működési elvét.

2. neformalno (o naklonjenosti) ▸ bír, csíp, bejön
Ko sem bil mulc, je bila edina muzika, ki sem jo zaštekal, narodno zabavna. ▸ Kölyökkoromban az egyetlen zene, ami bejött, az a szórakoztatózene volt.

3. neformalno (prenehati delovati; imeti težave) ▸ bekrepál, bedöglik, befuccsol
Po popoldanskem počitku mu je koleno tako 'zaštekalo', da sploh ni mogel več stopiti na nogo. ▸ A délutáni pihenőt követően a térdem annyira bekrepált, hogy egyáltalán nem tudtam rálépni a lábamra.
Kljub temu, da je v finalni poskusni seriji puška dvakrat zaštekala, je nato na srečo delovala brezhibno. ▸ Annak ellenére, hogy a döntő próbasorozatában a puska kétszer is bekrepált, ezt követően szerencsére hibátlanul működött.
Tako se je pač zgodilo, da mi je zaštekalo pri denarju in ker nisem punca, ki joka, ampak vzame stvari v svoje roke, sem ugriznila v dobro ponudbo. ▸ Ezért tehát úgy alakult, hogy befuccsoltam a pénzzel, és mivel nem vagyok sírós kislány, hanem a saját kezembe veszem a dolgokat, ráharaptam a jó ajánlatra.

zaštrléti (-ím) perf.

1. sporgere; emergere

2. sporgere in fuori

3. rizzarsi (di capelli):
ko se je odkril, so mu lasje zaštrleli na vse strani quando si tolse il cappello, il berretto, i capelli gli si rizzarono in tutte le direzioni

zatajeváti (-újem) | zatajíti (-ím)

A) imperf., perf.

1. negare

2. nascondere, occultare, celare

3. rinnegare, ripudiare, sconfessare:
zatajiti vero ripudiare, sconfessare la propria fede

4. pren. fallire, fare cilecca, publ. andare in tilt:
včasih mi spomin zataji talvolta la memoria fallisce
moštvo je zatajilo la squadra ha deluso

B) zatajeváti se (-újem se) | zatajíti se (-ím se) imperf., perf. refl.

1. fingere:
zdaj se ji ni treba več zatajevati, lahko se smeje ali joče ora non ha più bisogno di fingere: può ridere o piangere (se vuole)

2. rel. mortificarsi

C) zatajíti se knjiž. (potajiti se) nascondersi, acquattarsi:
ko sta zaslišala korake, sta se zatajila al rumore dei passi si acquattarono

zatém

A) adv. dopo; poi; successivamente:
namočil ga je dež in dan zatem je zbolel si bagnò sotto la pioggia e il giorno dopo era già malato
najprej je doštudiral, zatem se je zaposlil prima finì gli studi e poi trovò un lavoro

B) zatém konj.

1. (pri naštevanju) poi, inoltre:
izvažali so vino, zatem orožje, volno in platno esportavano vino e inoltre armi, lana, tela

2. zatem ko (potem ko) dopo che:
zatem ko je prijatelj odšel, je zazvonilo pri vratih dopo che l'amico se ne fu andato, suonarono alla porta

zatemnéti (-ím) | zatemnévati (-am) perf., imperf. oscurarsi, offuscarsi (tudi pren.):
njegova slava je hitro zatemnela la sua fama si offuscò presto
ob teh besedah je njegov obraz zatemnel a quelle parole si oscurò in volto
ko je dan zatemnel, so se prižgale luči all'imbrunire si accesero le luci

zatrésti (-trésem)

A) perf. scuotere, agitare, scrollare:
zatresti drevo scrollare l'albero
tla je zatresel nov potres il suolo fu scosso da un nuovo sisma, un nuovo sisma fece tremare il suolo
šport. napadalec, očividno razpoložen, je kar trikrat zatresel (nasprotnikovo mrežo) l'attaccante in evidente stato di grazia segnò ben tre volte, fece una tripletta

B) zatrésti se (-trésem se) perf. refl. tremare; tremolare:
spet se je zatresla zemlja la terra ha nuovamente tremato
ko je govoril, se mu je glas včasih zatresel mentre parlava, la sua voce tremò ripetutamente
pog. pren. hlače so se mu zatresle se la fece nei pantaloni

zavekati glagol
1. pogosto v leposlovju (zajokati) ▸ felsír
Ko zaveka otročiček, mu potisne dojko v usta. ▸ Amikor a kisded felsír, a szájába nyomja az emlőjét.

2. pogosto v leposlovju (tarnati) ▸ sopánkodik, siránkozik
"Nos si mi zlomila!" je zavekal. ▸ „Eltörted az orrom!” – sopánkodott.

3. pogosto v leposlovju (o rojstvu) ▸ világra jön, napvilágot meglát
Ob 7.45 je na svet zavekalo novo dete. ▸ 7.45-kor jött a világra az újabb gyermek.
Dan pa je bil očitno več kot naklonjen tudi porodnicam, saj je v 24 urah v porodnišnici zavekalo več kot tridesetkrat. ▸ A jelek szerint a vajúdó nők számára is eszményi volt a nap, mivel 24 óra alatt több mint 30 kisbaba látta meg a napvilágot.

4. pogosto v leposlovju (o nastanku) ▸ napvilágot meglát
Priznati moram, da sem v spletu našel še druge datume, ko naj bi mladi internet prvič zavekal, in različna imena "pravih očetov", ki so ga zaplodili. ▸ Be kell vallanom, hogy más dátumokat is találtam a világhálón arról, hogy mikor látott napvilágot először az internet, és az őt nemző „valódi apák” különböző neveire bukkantam.

zaviti v celofan frazem
(o olepševanju) ▸ selyempapírba csomagolNekateri so pomisleke izrazili malce neposredneje, drugi so jih zavili v celofan. ▸ Néhányan fenntartásaikat közvetlenül tudatták, mások selyempapírba csomagolva adták elő.
Dlje ko gremo v zgodovino, bolj je bilo v navadi politično stališče zaviti v celofan religije. ▸ Minél inkább visszamegyünk a történelemben, annál inkább szokás volt a politikai álláspontot a vallás mögé rejteni.

zbógom inter. addio:
ko gre zares, tedaj zbogom pogum se la cosa si fa seria, addio coraggio
reči zbogom načrtom dire, dare addio ai progetti
plačati, kar si dolžan in zbogom pagare il dovuto e via

zdáj zdájle now, at present; this moment; actually

zdáj, zdájle! šport time!
prav zdáj, zdájle, ravno zdáj, zdájle just now, this (very) moment
zdáj, zdájle ali nikoli now or never
zdáj, zdájle to zdáj, zdájle ono now this now that
zdáj, zdájle... zdáj, zdájle now... now, sometimes... sometimes, at one time... at another
takoj zdáj, zdájle at once, immediately, instantly
do zdáj, zdájle up to now, up to this moment, till now, by now, until now, up to the present
od zdáj, zdájle from now on, from this time on
od zdáj, zdájle naprej henceforth, henceforward, in future, in the future, from this time forward
kaj zdáj, zdájle! well then?
za zdáj, zdájle (za to pot) for this once, for the time being, for the nonce
kaj boš napravil zdáj, zdájle? what are you going to do now?
kako zdáj, zdájle? how now?
šele zdáj, zdájle, ko ga poznam... only now that I know him...
sedajle nameravam (pisati) I am going (to write), I am on the point (of writing), I am about (to write)

zdàj

A) adv.

1. adesso, ora; poc'anzi:
ura je zdaj točno enajst adesso sono le undici in punto
zdaj je bil tu era qui poc'anzi

2. (izraža, da se je dejanje godilo v preteklosti) ormai:
zaslutil je nevarnost, toda zdaj ni bilo časa za umik presentiva il pericolo, ma ormai era troppo tardi per ritirarsi

3. (poudarja zahtevo) ora:
zdaj pa povej, kod si hodil tako dolgo e ora dimmi dove sei stato tutto questo tempo

4. pren. (izraža nasprotje s povedanim) adesso, ancora; poi:
tako mislim jaz, vi naredite zdaj, kakor vam drago così la penso io, voi poi fate come vi pare
si zdaj pomirjen? adesso hai il cuore in pace?
še zdaj ne verjameš? ancora non credi?

5. zdaj ... zdaj (izraža zapovrstnost pri menjavanju) ora... ora:
pesem je zdaj žalostna, zdaj vesela la canzone è ora triste, ora allegra

6. zdaj zdaj (izraža, da se bo dejanje zgodilo v bližnji prihodnosti) or ora, a momenti; stare per, essere sul punto di:
zdaj zdaj bomo doma a momenti siamo a casa
zdaj zdaj se bo zgrudil sta per svenire

7. zdaj ko ora che, dal momento che:
zdaj ko smo dobili denar, bomo poravnali dolgove dal momento che abbiamo i soldi salderemo i debiti
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
zdaj ali nikoli ora o mai più
mislil je že, da bo postal šef, zdaj pa nič era già sicuro di esser promosso capo, e invece niente
kaj pa zdaj? e ora?
za zdaj (trenutno) per ora, per adesso
že zdaj fin d'adesso
zdaj pa smo res v kaši! adesso sì che stiamo freschi!
zdaj se začnejo zapleti qui comincia il bello
zdaj se pa pokaži! qui ti voglio!, qui ti volevo!

B) inter. (izraža trenutek, v katerem naj se dejanje zgodi) via:
pripravljeni, pozor, zdaj! attenzione, pronti, via!

zdani|ti se (- se) daniti se Tag werden, hell werden
ko se zdani bei Anbruch des Tages, bei Tagesanbruch

zdràv bien portant, en bonne santé; sain ; (koristen zdravju) salubre, salutaire

zdrav ko riba biti être plein de santé, respirer la santé, se porter comme un charme
zdrav biti être en bonne santé (ali bien portant), aller bien, se bien porter
imeti zdravo pamet avoir du bon sens (ali le sens commun)
čil in zdrav sain et sauf
zdrav na telesu in duhu sain de corps et d'esprit
zdravo podnebje climat moški spol sain (ali salubre)
zdrava prehrana nourriture saine
zdravi zobje dents saines
zdrav(o)! (pozdrav) salut!, bonjour!, au revoir!
ostanite zdravi! portez-vous bien!