Franja

inter-veniō -ēre -vēnī -vēntum

1. vmes, k čemu, zraven priti (prihajati), pristopiti (pristopati), vmes doiti (dohajati), prikaz(ov)ati se, pojaviti (pojavljati) se, znajti se, biti, teči: quod cum facere vellent, intervenit M. Manilius Ci., casu Germani equites interveniunt C., quam orationem cum ingressus esset, Cassius intervenit Ci., nam ut numerabatur forte argentum, intervenit homo de improviso Ter., secretum denegavit nisi ut interveniret Macro Suet. bi prišel, (bil) navzoč; z dat. rei: orationi huic L., sermoni Ci., alienae gloriae T., bellis Germanicis, incendio Suet. v vojnah, pri požaru navzoč biti, querelis Ci.; z dat. personae: interveni secretum consilium tractantibus T. sem zmotil tajno razpravljajoče (= tajni posvet), alicui quiritanti L. najti ga kličočega na pomoč, neminem curiosum intervenire nunc mihi, qui … Ter.; o stvareh: via publica, medius paries intervenit Icti., flumine interveniente Plin., Icti. interveniente candidā gemmā Plin. se nahaja vmes.

2. occ. (kot posredovalec) vmes stopiti (nastopati), vmeša(va)ti se, vtakniti (vtikati) se, posredovati, zavze(ma)ti se za kaj: nisi legatus intervenisset Ci., intervenit enim, cui metuisti, ne salvo capite negare non posses Ci., interveniens villicus Suet., interveniens et quasi studiosior partis alterius Suet., i. rebus nepotis Ap., eam (terram matrem) rebus hominum intervenire T. vpliva na … , eatenus interveniebat, ne quid perperam fieret Suet.; kot jur. t. t.: nastopiti (nastopati) kot porok ali tožnik: pro aliquo, in aliquid Icti.

3. metaf. nasproti (po robu) se postaviti (postavljati), zavreti (zavirati), ovreti (ovirati), nasprotovati, upirati (protiviti) se, zadrž(ev)ati, (z)motiti: ultimum de caelo, quod comitia turbaret, intervenit L. prišlo je navzkriž, casus mirificus quidam intervenit Ci., irae interveniunt Pl., quamquam et offensis intervenientibus Suet., haec quum fabula data est, novum intervenit vitium et calamitas Ter., affinitatem, cognationem, praeterea foedus intervenisse S.; pri T. z acc.: ludorum dies cognitionem intervenerant so zadržali preiskavo; pri Ter. z inter: narrabit omnem rem, quae inter nos intervenerit; sicer vselej z dat.: nox proelio, bellum coeptis, hiems rebus gerendis intervenit L., plangor intervenit verbo omni O. med vsako besedo se je bil na prsi, intervenit his cogitationibus avitum consilium L.; tudi z dat. personae: exigua fortuna intervenit sapienti Ci. se mu postavi nasproti = (gr. βραχεῖα σοφῷ τύχη παρεμπίπτει Epicurus), raro sapienti intervenit fortuna Sen. ph., nulla mihi res posthac potest iam intervenire tanta, quae … Ter. ne more se mi pripetiti.

intestardirsi v. rifl. (pres. mi intestardisco) trmasto vztrajati, vtepsti si v glavo

intestare

A) v. tr. (pres. intēsto)

1. nasloviti, naslavljati

2. vpisati, vknjižiti:
intestare a qcn. qcs. kaj vknjižiti na nekoga

3. mont. začeti z vrtanjem (sonde ipd.)

B) ➞ intestarsi v. rifl. (pres. mi intēsto) vtepsti si v glavo; trmasto vztrajati

intiepidire

A) v. tr. (pres. intiepidisco)

1. ohladiti, napraviti mlačno

2. pren. pomiriti, ublažiti, oslabiti

B) ➞ intiepidire, intiepidirsi v. intr., v. rifl. (pres. /mi/ intiepidisco) postati mlačen; ohladiti, ohlajati se (tudi pren.)

intignarsi v. rifl. (pres. mi intigno)

1. postati črviv

2. med. dobiti kraste

3. južnoital. trmasto vztrajati

intimidire

A) v. tr. (pres. intimidisco) preplašiti, zastrašiti, strašiti

B) ➞ intimidire, intimidirsi v. intr., v. rifl. (pres. /mi/ intimidisco) preplašiti se, ustrašiti se

intimno prislov
1. (o tesnem odnosu) ▸ intim módon, meghitten, bensőségesenPri pisanju za otroke je treba ostati intimno povezan s svojim otroštvom, zato niti ni nujno, da ima avtor svoje otroke. ▸ A gyermekirodalmi művek írása során a szerzőnek meghitt kapcsolatban kell maradnia a saját gyermekkorával, ezért nem feltétlenül szükséges, hogy saját gyermekei legyenek.Člani društva se med seboj skoraj intimno poznajo, si pomagajo in delijo izkušnje in materialne dobrine. ▸ Az egyesület tagjai szinte bensőségesen ismerik egymást, segítenek egymásnak és megosztják egymással a tapasztalataikat és az anyagi javaikat.

2. (o ljubezenskem razmerju) ▸ intim módon, bensőségesenIgralec istočasno intimno prijateljuje z vsaj še štirimi drugimi ženskami. ▸ A színész legalább négy nővel folytat intim viszonyt egyszerre.James mi je povedal, ko sva bila še intimno povezana. Zaljubljeni moški radi klepetajo. ▸ James mondta nekem, amikor még intim viszonyban voltunk. A szerelmes férfiak szeretnek fecsegni.Ljubosumni ste na eno izmed dvojčic, ker se je intimno zbližala s privlačnim moškim. ▸ Féltékeny az ikrek egyikére, mert intim kapcsolatba került egy vonzó férfival.

3. (o vzdušju) ▸ bensőségesen, meghittenTaka postelja bo zaradi znižanega stropa delovala tudi bolj intimno in prijetno. ▸ Az alacsonyabb mennyezetnek köszönhetően az ágy is bensőségesebbnek és barátságosabbnak hat majd.Kako ukrotiti premočno svetlobo, da bo prostor romantično, intimno razsvetljen? ▸ Hogyan szelídítsük meg a túl sok fényt, hogy a szoba romantikusan, bensőségesen legyen megvilágítva?
Tudi ambient je zelo lep, deluje zelo intimno, ker je prostor majhen in sprejme omejeno število obiskovalcev. ▸ A hangulat is nagyon kellemes, nagyon bensőségesen hat, mivel a hely kicsi és csak korlátozott számú látogatót tud befogadni.

4. (o čustvih ali mnenjih) ▸ bensőségesen, približek prevedka ▸ a lelke mélyénMorda se kot človek z dejanjem klienta intimno ne strinjam, a ga moram skladno s poklicno etiko braniti. ▸ Lehet, hogy az ügyfél cselekedetével a lelkem mélyén nem értek egyet, ugyanakkor a szakmai etika szabályai szerint védenem kell.

intimorire

A) v. tr. (pres. intimorisco) prestrašiti

B) ➞ intimorirsi v. rifl. (pres. mi intimorisco) prestrašiti se

intingere^*

A) v. tr. (pres. intingo) pomakati:
intingere la penna nel fiele pren. pisati žolčno, s sovraštvom

B) ➞ intingersi v. rifl. (pres. mi intingo) zajemati, črpati:
intingersi nel piatto postreči si
intingersi a, in un affare okoristiti se s poslom

intirizzire

A) v. tr. (pres. intirizzisco) ohromiti, odreveniti

B) ➞ intirizzirsi v. rifl. (pres. mi intirizzisco) otrpniti, odreveneti od mraza

intisichire

A) v. tr. (pres. intisichisco)

1. narediti jetičnega

2. oslabiti

B) ➞ intisichire, intisichirsi v. intr., v. rifl. (pres. /mi/ intisichisco)

1. zboleti za jetiko

2. pren. oslabeti, hirati

intitolare

A) v. tr. (pres. intitolo)

1. nasloviti, naslavljati

2. posvetiti, posvečati; poimenovati:
la chiesa è intitolata a S. Giorgio cerkev je posvečena sv. Juriju
intitolare una piazza a Garibaldi poimenovati trg po Garibaldiju

B) ➞ intitolarsi v. rifl. (pres. mi intitolo) imeti naslov

intonare

A) v. tr. (pres. intōno)

1. glasba uglasiti, intonirati; dati ton

2. uglašeno zapeti

3. pren. ubrati; uskladiti, usklajevati; spraviti, spravljati v sklad; prilagoditi, prilagajati:
intonare i colori uskladiti barve

4. zapeti; ekst. pren. (z vzvišenim glasom) spregovoriti

B) ➞ intonarsi v. rifl. (pres. mi intōno) biti usklajen, ubran; dobro se ujemati

intoppare

A) v. tr. (pres. intōppo) pog. naleteti (na)

B) ➞ intoppare, intopparsi v. intr., v. rifl. (pres. /mi/ intōppo) naleteti (na), zadeti (ob)

intorbidare

A) v. tr. (pres. intorbido)

1. kaliti:
intorbidare le acque pren. loviti v kalnem

2. pren. zmesti, zmračiti; zbegati; vznemiriti, vznemirjati

B) ➞ intorbidare, intorbidarsi v. intr., v. rifl. (pres. /mi/ intorbido) skaliti se; pren. zmesti se

intorbidire

A) v. tr. (pres. intorbidisco) skaliti

B) ➞ intorbidire, intorbidirsi v. intr., v. rifl. (pres. /mi/ intorbidisco) skaliti se

intormentire

A) v. tr. (pres. intormentisco) otopiti, odreveniti

B) ➞ intormentire, intormentirsi v. intr., v. rifl. (pres. /mi/ intormentisco) odreveneti, otrpniti

intorpidire

A) v. tr. (pres. intorpidisco) otopiti, odreveniti

B) ➞ intorpidire, intorpidirsi v. intr., v. rifl. (pres. /mi/ intorpidisco) odreveneti, otrpniti

intossicare

A) v. tr. (pres. intōssico) zastrupiti, zastrupljati (tudi pren.)

B) ➞ intossicarsi v. rifl. (pres. mi intōssico) zastrupiti, zastrupljati se (tudi pren.)

intralciare

A) v. tr. (pres. intralcio) ovirati, zavirati

B) ➞ intralciarsi v. rifl. (pres. mi intralcio) zaplesti, zapletati se; zakomplicirati se