Franja

radirka samostalnik
1. (pripomoček za brisanje) ▸ radír, radírgumi, törlőgumi
2. (v računalništvu) ▸ radírČarobna radirka zbriše piksle podobnih barv. ▸ A varázsradír letörli a hasonló színű pixeleket.
Tako kakor v Wordu lahko sedaj tudi v tem programu rišete tabelo kar s svinčnikom, posamezne robove celic pa brišete z radirko. ▸ A Word-höz hasonlóan most ebben a programban is rajzolhat akár ceruzával táblázatot és radírral törölheti a cellák széleit.

rain¹ [réin] samostalnik
dež
(figurativno) naliv
množina deževje, nalivi

the rains deževna doba (v tropih)
the Rains navtika deževna cona (Atlantika, 4°-10° sev. širine)
a rain of ashes dež pepela
a rain of compliments (congratulations) dež, ploha komplimentov (čestitk)
rain or shine ob vsakem vremenu, figurativno v vseh okoliščinah, naj se zgodi, kar hoče
a heavy rain naliv, ploha
we shall go rain or shine šli bomo, pa naj dežuje ali sije sonce, ob vsakem vremenu
it was pouring with rain lilo je v potokih
to stand in the rain stati v dežju

rájši rather; better; sooner

rájši kot rather than
rájši imeti to like better, to prefer
rájši imam čaj kot kavo I like tea better than coffee, I prefer tea to coffee
jaz bi rájši ostal tu I would rather stay here
on rájši ne bi šel he would rather not go
rájši umrem, kot pa da te izdam I would rather die than betray you
oni bi bili rájši umrli, kot pa izdali tajnost they would have died rather than reveal the secret
on je rajši odpotoval, kot pa da bi se mi pridružil he preferred to leave rather than join me

rāmes -itis, m (rāmus) = rāmex kila, poseb. dimeljska kila; pa tudi pljučne žile, pljuča: rapta a nescio quo mulione raptoris ramitis rumpit Varr., tua causa rupi ramites: iam dudum sputo sanguinem Pl., tua causa nemo nostrorumst suos rupturus ramites Pl.

randi samostalnik
1. neformalno (zmenek) ▸ randiSte naposled le zbrali dovolj poguma in jo povabili na prvi randi? ▸ Végül összeszedte a bátorságát, és meghívta első randira?

2. neformalno (srečanje) ▸ randi
Policisti so ga odpeljali na treznjenje na policijsko postajo, kjer je preživel noč, obeta pa se mu tudi randi s sodnikom za prekrške. ▸ A rendőrök bevitték kijózanodni a rendőrállomásra, ahol az éjszakára is ott maradt, de még egy randi is vár rá a szabálysértési bíróval.
So župani železničarjem kaj predlagali, so se z njimi dogovorili vsaj za en randi? ▸ Tettek valamilyen javaslatot a polgármesterek a vasutasoknak, legalább megbeszéltek velük egy randit?

rarissime [rarisim] adjectif izredno, skrajno redek

livre masculin rarissime zelo redka knjiga
cela peut arriver, mais c'est rarissime to se lahko zgodi, je pa izredno redko

raro redek; nenavaden; izvrsten; rahel, ohlapen

caso raro nenavaden primer
hombre raro posebnež
de raro en raro tu pa tam
¡qué raro!; ¡cosa más rara! kako čudno! nenavadno!
raras veces redkokdaj

rather² [ra:ðə] medmet
pogovorno (v odgovoru) da!, seveda!, vsekakor!, (prav) gotovo!

Isn't it hot? -- Rather! Ali ni vroče? -- Seveda! Pa še kako!
Would you like to come? -- Rather! Bi (Vi) radi prišli? -- To pa! Seveda!! Zelo rad!

rattraper [-trape] verbe transitif (zopet) ujeti ali prijeti; dohiteti (tudi figuré); zopet dobiti; figuré dohiteti, nadomestiti zamujeno

se rattraper nadoknaditi, dohiteti (svojo izgubo, zamudo), odpočiti si, opomoči si (de od)
se rattraper à ujeti se, uloviti se za
se rattraper sur quelque chose odškodovati se za kaj; trdno držati, oklepati se (à quelque chose česa)
rattraper un prisonnier évadé (zopet) ujeti pobeglega ujetnika
rattraper une maille pobrati zanko
rattraper ses lunettes de justesse komaj še ujeti svoja očala (pred padcem na tla)
rattraper une voiture et la doubler ujeti in prehiteti avto
partez devant, je vous rattraperai bien pojdite naprej, vas bom že dohitel
on ne peut rattraper le temps perdu izgubljeni čas se ne da dobiti nazaj
on ne m'y rattrapera plus! to se mi ne bo večzgodilo! temu ne bom več nasedel, šel na led!
je n'ai pu manger à ma faim pendant plusieurs jours, mais maintenant je me rattrape večdni se nisem mogel najesti do sitega, sedaj pa se odškodujem za to
après ses pertes d'hier il s'est rattrapé po včerajšnjih izgubah je (danes) spet dobil svoj denar nazaj
se rattraper aux branches (figuré) znati si pomagati

rávno² adv.

1. proprio, precisamente; tanto; solamente:
ravno on je to storil è stato proprio lui
si iskal mene? Ravno tebe volevi me? Precisamente!
ravno toliko vem kot ti ne so (tanto) quanto te

2. (v nikalnih stavkih izraža omejitev) proprio:
ni ravno najbolj pameten non è proprio il più intelligente

3. (za izražanje dejanja iz najbližje preteklosti) proprio, appena:
vlak je ravno odpeljal il treno è appena partito

4. (za izražanje istočasnosti) proprio, ○:
ravno odhajal je, ko sem prišel era (proprio) sul punto di partire quando sono venuto

5. (natanko) esattamente, precisamente:
danes je ravno deset let od materine smrti sono esattamente dieci anni dalla morte della mamma
zakaj naj plačam ravno jaz?! perché dovrei pagare proprio io?!
pog. to ravno ne questo proprio no, non proprio
ti se pa ravno spoznaš na te stvari? e tu ti intenderesti di queste cose?
ravno treba ti je bilo iti ven dovevi proprio uscire!

raya ženski spol črta, poteza; proga; meja; preča; točka pri igri; vezaj

echar (ali hacer) raya tekmovati; izkazati se, odlikovati se
eso hace raya en la historia to je epohalno
¡eso pasa la raya! tu se vse neha! to je pa že preveč!
tener a raya (fig) brzdati

razbíjati (-am) | razbíti (-bíjem)

A) imperf., perf.

1. rompere, spaccare; spezzare; scindere; fiz. disintegrare:
razbiti skalo spaccare un sasso
razbijati na manjše dele frantumare
fiz. razbijati atome disintegrare gli atomi
razbiti kozarec rompere un bicchiere
razbiti komu gobec spaccare il muso a qcn.

2. battere; pestare; bussare:
konj razbija ob tla il cavallo scalpita
razbijati po vratih bussare (violentemente) alla porta

3. pren. strimpellare, pestare:
razbijati po klavirju pestare sulla tastiera del pianoforte

4. pren. (močno utripati) battere forte:
srce razbija od strahu il cuore batte forte per la paura

5. pren. frantumare, scindere:
razbiti prevelika obdelovalna zemljišča frantumare superfici coltivabili troppo vaste

6. pren. distruggere, dissipare; confutare:
razbijati iluzije distruggere le illusioni
razbijati zmotne teorije confutare le false teorie
razbijati po martellare qcs.
razbijati s krampom picconare
PREGOVORI:
sv. Matija led razbija, če ga ni, ga pa naredi San Mattia, se trova il ghiaccio lo porta via, se non lo trova, il ghiaccio si rinnova

B) razbíjati se (-am se) | razbíti se (-bíjem se) imperf., perf. refl.

1. rompersi, spaccarsi, fracassarsi, sfasciarsi, schiantarsi:
ladje se je razbila ob čereh la nave si schiantò contro gli scogli

2. ekst. fallire:
načrt se je razbil il piano è fallito

3. pren. scindersi:
stranka se je razbila v več struj il partito si scisse in varie correnti
PREGOVORI:
vrč hodi po vodo (toliko časa), dokler se ne razbije tanto va l'orcio per l'acqua che si rompe

C) razbíjati si (-am si) | razbíti si (-bíjem si) imperf., perf. refl. spaccarsi, rompersi (tudi pren.):
razbijati si glavo rompersi la testa; pren. rompersi la testa, scervellarsi, arrovellarsi

razburljivo prislov
(na vznemirljiv način) ▸ izgalmasan
Zabavno, duhovito in razburljivo napisana življenjska zgodba. ▸ Szórakoztatóan, szellemesen és izgalmasan magírt élettörténet.
Ko sem bil mlad, sem živel razburljivo. ▸ Fiatal koromban izgalmasan éltem.
Drugi polčas se je začel razburljivo, živahno in z visokim ritmom. ▸ A második félidő izgalmasan, élénken és tempósan kezdődött.
Ne zveni preveč razburljivo, a kdo bi vedel, morda pa je. ▸ Nem hangzik túl izgalmasan, de ki tudja, lehet, hogy mégis az.

razčêsniti (-em) perf.

1. (razklati) spaccare, fendere

2. (odpreti) aprire;
glavo ti bom razčesnil, če ne umolkneš se non stai zitto ti spacco la faccia
ne, pa če se razčesneš no e poi no
razčesniti se od jeze schiantare dalla rabbia

razkréhniti (-em)

A) perf. spaccare;
razkrehniti gobec aprire, spalancare il muso

B) razkréhniti se (-em se) perf. refl. slogarsi (l'anca, il ginocchio):
pren. ne dovolim ti, pa če se razkrehneš non te lo permetto anche se ti facessi in quattro

razuméti (-úmem) | razumévati (-am)

A) perf., imperf.

1. capire, comprendere, intendere, afferrare:
razumeti pojem afferrare un concetto
dati razumeti dare a intendere
razumeti napak fraintenere

2. (imeti pozitiven odnos do koga) capire:
razumeti mladostnika capire l'adolescente

3. (biti sposoben dojeti) capire:
angleško sicer razume, govoriti pa ne zna l'inglese lo capisce ma non lo parla
matematike prav nič ne razumem non capisco niente di matematica

4. (v medmetni rabi izraža podkrepitev) capire:
ostal boš doma, razumeš? tu resterai a casa, intesi?
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
razumeti na mah comprendere a volo
ne razumeti šale non stare allo scherzo
kako naj to razumem? come ho da intenderlo?
ne razumi me napak, ne razumite me napak non avertela, non abbiatela a male

B) razuméti se (-úmem se) perf. refl.

1. intendersi; andare d'accordo:
v družini se lepo razumeti andare d'accordo in famiglia

2. razumeti se na intendersi di, essere conoscitore di:
na politiko se ne razumem di politica non m'intendo
razumeti se na kaj kot zajec na boben non capirci un'acca

3. (v medmetni rabi izraža, da česa ni treba posebej pojasnjevati) s'intende, chiaro:
vsi pridemo, se razume veniamo tutti, s'intende
govorim o njem, da se razumeva è di lui che parlo, chiaro!

razumeti se povratni glagol
1. (biti v dobrih odnosih) ▸ kijönnek egymással, megértik egymástLjudje v klubu so super, soigralke odlične, razumem se z vsemi. ▸ Az emberek a klubnál nagyszerűek, a csapattársaim kiválóak, jól kijövök mindenkivel.
Škotski ovčar je miroljuben, zelo se razume z otroki. ▸ A skót juhászkutya nyugodt és nagyon jól kijön a gyerekekkel.

2. (biti strokovnjak) ▸ ért hozzá, hozzáértőNe razumem se na vaše zakone in pošteno povedano, me prav dosti niti ne zanimajo. ▸ Nem értem a törvényeiket, és őszintén szólva nem is nagyon érdekelnek.

3. (o rastlinah) ▸ jól megférnek egymással, jól kijönnek egymással
Morski koprc se zelo dobro razume s paradižnikom in čebulo. ▸ A tengeri kömény jól megfér a paradicsommal és a hagymával.
Solata je za pridelavo nezahtevna rastlina, ki se dobro razume s tako rekoč vsemi vrtninami, edino s peteršiljem nista za skupaj. ▸ A fejes saláta könnyen termeszthető növény, ami úgyszólván minden zöldséggel jól kijön, kivéve a petrezselymet, amellyel nem illenek össze.

4. (o delovanju naprav) ▸ együttműködik
Vsaka računalniška komponenta ima svoj gonilnik, saj ji ta omogoča, da pravilno deluje in se razume z drugimi deli računalnika, predvsem pa, da zna delovati skupaj s programsko opremo. ▸ A számítógép minden alkatrészének van saját illesztőprogramja, mert ez teszi lehetővé a megfelelő működését és a számítógép más részeivel való együttműködést, és – ami a legfontosabb – a szoftverrel való együttműködést.

5. (o uspešni aktivnosti) ▸ bír, boldogul, elboldogul
Kako se pa vi razumete s ponedeljki? ▸ És ön hogy bírja a hétfőket?
Pač pa sem se zelo dobro razumel z rožami. ▸ Én pedig nagyon jól elboldogultam a rózsákkal.
V obdobju, ko ga je obdajalo domotožje po teatru, si je želel preizkusiti, kako se razume z dramskim dialogom. ▸ Olyankor, amikor áthatotta a színház utáni vágyakozás, szerette volna kipróbálni, hogyan boldogul a drámai párbeszéddel.

razùmjeti razùmijēm (ijek.), razùmeti razùmēm (ek.) razumeti: razumjeti koga, što; o tome oni malo razumeju; to se samo po sebi razumije, razume; pa hajde da se razumijemo pa torej da smo si na jasnem; guske te razumjele bog te naj zastopi; razumijem, gospodine kapetane!

razváditi (-im) | razvájati (-am)

A) perf., imperf. viziare

B) razváditi se (-im se) | razvájati se (-am se) perf., imperf. refl.

1. viziarsi, contrarre cattive abitudini

2. concedersi, darsi a, abbandonarsi a, lasciarsi andare a qualche piccolo piacere, godimento:
medtem pa se razvajajte s spomini na prijetne trenutke intanto abbandonatevi al ricordo dei tanti bei momenti

re (starejše rē) in (v prvotni obl.) red, neločljiva predpona; polna obl. red

1. pred samoglasniki: red-ire, red-igere, red-olere, red-hibere.

2. pred soglasniki: red-dere; priličena v rel-liquiae, rel-ligio idr. sicer pa

3. večinoma re: re-ducere, re-bellis idr.

4. re nalično pred samoglasniki (toda šele poklas.): re-amare, re-unire idr., pomeni pa
a) nazaj, za, od: reducere, recedere, recurrere, recusare, reprobare, reclinis.
b) proti, zoper: reluctari, rebellare, redamare, restare.
c) metaf. α) (ponavljanje) zopet, znova, vnovič, ponovno, spet, še enkrat, drugič: recognoscere, recoquere, resumere. β) na pravo mesto, v pravo stanje: reponere, reddere, restituere. γ) pomen je nejasen: recensere, redimere.