Franja

oskŕba supply; provision; nursing; (s hrano) board; (vzdrževanje) maintenance, care for, (z živili) purveyance

oskŕba z elektriko, energijo power supply
oskŕba z vodo water supply
oskŕba s toplo vodo hotwater supply
polna oskŕba board and lodging, full board, maintenance, (v hotelu) full board
plača in vsa oskŕba pay (ali wages pl) and all found
oskŕba z živili food supply
otrok je v dobri oskŕbi the child is well looked after
biti v zdravniški oskŕbi to be under medical treatment (ali pogovorno under the doctor)
dati otroka v oskŕbo to entrust a child to someone's care
imeti polno oskŕbo to be provided with board and lodging

oskrbnina samostalnik
(plačilo za oskrbo) ▸ ellátási díjV zavetišču bodo sprejeli tudi pse, ki jih lastniki ne želijo obdržati, če bodo ti plačali oskrbnino. ▸ A menhely olyan kutyákat is befogad, amelyeket a tulajdonosok nem akarnak megtartani, de megfizetik az ellátási díjat.
Stanarine in oskrbnine v domovih za ostarele naraščajo hitreje kot pokojnine. ▸ Az idősotthonok lakódíjai és ellátási díjai gyorsabban emelkednek, mint a nyugdíjak.
Starši plačajo oskrbnino za otroka, ki je odvisna od cene programa in njihovih dohodkov. ▸ A szülők a gyermekük után ellátási díjat fizetnek, amely a program árától és a jövedelmüktől függ.

osprédje foreground, forefront; fore; front

biti v osprédju politične dejavnosti to be prominently active in politics, to be in the forefront of political activity
on je rad v osprédju (figurativno) he is fond of the limelight
v osprédje se postaviti (siliti, riniti) to put oneself forward
stopiti v osprédje to come to the fore (ali to the front), to stand out
ne siliti v osprédje (figurativno) to take a back seat, to stay (ali keep) in the background, to keep a low profile

ostáti (bivati) to stay, to remain

ostáti zunaj to stay out; (vztrajati) to persist in, to stick to, to abide by, to keep to; (preostati) to be left over
ostáti doma to stay at home
ostáti v postelji to stay in bed, to keep to one's bed
ostáti pri predmetu to keep to the point
ostáti miren, hladnokrven to keep cool; to keep one's temper
ostani, kjer si! keep still!, stay where you are!
ostalo bo toplo it wilI stay warm
ostáti zdrav to remain healthy
to ostane med nama (figurativno) this is a word in your ear, I tell you this in strict confidence, this is quite between ourselves, this is strickly confidental
vse ostane pri starem no change will be made, everything will be as before
kje smo ostali zadnji teden? (v šoli) where did we leave off last week?
ostanem pri svojem mnenju I stick to my opinion
ostane pri tem! we will leave it at that!
nič drugega mi ne (pre)ostane... I have no choice but..., there's nothing for it but..., I have no alternative, it's a case of Hobson's choice
nič drugega (nam) ne ostane, kot da... there is nothing for it, but to...
ostanite pri telefonu! hold the line, please!

otékati medicina to swell, to tumefy

lice mi oteka my cheek is swelling

otrók child, pl children; (majhen) baby, babe, tot; (nedoleten) infant; (zaničljivo) brat

zakonski otrók legitimate child
nezakonski otrók illegitimate child, child born out of wedlock, bastard, natural child
otrók ljubezni love child
mrtvorojen otrók stillborn child
čudežen otrok infant prodigy
otrók brezdomec waif
brez otrok childless
ugrabitev otróka kidnapping
umor otróka, morilec, -lka otróka infanticide
varovalec, -lka baby-sitter
on je pravi otrók he is quite a child
ona pričakuje otróka she is with child (ali in the family way), she is an expectant mother
roditi otróka to give birth to a child
biti (krstni) boter otróku to stand sponsor to a child
varovati otróka (oziroma otroke) v odsotnosti staršev to baby-sit
ne biti več otrók to be no longer a child
on ni več otrók he is no longer a child
kot otrók se veseliti to be as pleased as Punch
dobiti (roditi) otróka to be delivered of a child
nobenega otróka ne več dobiti (roditi) to be past childbearing (ali childbearing age)
opekel otrók se boji ognja a burnt child dreads the fire

otŕpel torpid; stiff; numb, benumbed

noga mi je otŕpa my foot is numb

ounce¹ [áuns] samostalnik
unča (trgovska utežna mera 28,35 g; za zlato in srebro 31,1 g)
figurativno trohica

by the ounce po teži
an ounce of help is worth a ton of pity malo pomoči je vredno več kakor mnogo usmiljenja

out² [áut] prislov

1.
ven, iz (tudi v zvezi z glagoli: to go out iti ven, to die out izumreti)

2.
zunaj, zdoma (he is out zunaj je, ni ga doma)

3.
ne na delu (a day out prost dan)

4. vojska
na (bojnem) polju
navtika na morju

5.
ne v zaporu (out on bail na svobodi proti kavciji)

6.
priobčen (knjiga the book came out in June)
predstavljen javnosti (dekle)

7.
odkrit (the secret is out tajna je prišla na dan)

8. šport
zunaj, ven, ne v igri, izven igrišča; (boks) knockoutiran

9. politika
ne v vladi (the democrats are out)

10.
ne v vaji (my fingers are out)

11.
porabljen, ne na zalogi (the potatoes are out)

12.
do kraja, čisto (to hear s.o. out koga do kraja poslušati, tired out čisto izčrpan)

13.
izpahnjen (roka), ki preplavlja (reka)

14.
napačen, zmoten (his calculations are out njegovi računi so napačni)

15.
dan v najem (zemlja), izposojen (knjiga)

16.
jasno, glasno (to laugh out glasno se zasmejati, speak out! govori glasneje!, povej že jasno in glasno!)

17. aeronavtika
končan (pogovor)

18.
razno

out and out popolnoma, docela
out and about (zopet) na nogah, pokonci
out and away daleč (najboljši itd.)
to be out miniti, ne biti v modi, biti na izgubi, biti zunaj, ne biti doma, ne priti v poštev, iziti (knjiga), ne goreti, biti ugašen
that is out! ne pride v poštev!
to be out in a thing motiti se
to be out for s.th. iskati kaj, zavzeti se za kaj
to be down and out na nič priti
to be out with s.o. ne biti več prijatelj, biti hud na koga
to have it out with s.o. razčistiti stvar s kom
we had an evening out zvečer smo šli ven
out at heels reven
out at elbows revno oblečen
out on a limb izpostavljen
way out izbod
the workers are out delavci stavkajo
out with him! ven ga vrzi!
ekonomija to insure out and home zavarovati za pot tja in nazaj

over² [óuvə] prislov

1.
preko, pre- (z glagoli: to paint s.th. over preslikati kaj, he jumped over preskočil je)

2. figurativno
na drugo stran, k drugi stranki (they went over to the enemy prešli so k sovražniku)

3.
sem, semkaj (come over! pridi sem!)

4.
tam (preko), na drugi strani (over there tamle, ameriško pogovorno v Evropi)

5.
(prav) nad (the bird is directly over us ptič je prav nad nami)

6.
znova (ten times over desetkrat zapovrstjo)

7.
pretirano, čezmerno (over polite pretirano vljuden)

8.
mimo, gotovo, končano (the lesson is over šolska ura je končana)

9.

Razno:

over again še enkrat, znova
over and over again vedno znova
over against nasprotno (temu)
over and above vrhu tega, skrajno, preveč
all over povsod, popolnoma, končan
to be all over with biti na koncu s čim
it is all over with him z njim je konec
that is him all over to je čisto njemu podobno
sleng to be all over s.o. (s.th.) biti vzhičen nad kom (čim)
pogovorno to get s.th. over with končati kaj
the world over po vsem svetu
not over well precej slabo
that can stand over to lahko počaka
see over poglej naslednjo stran
ekonomija carried over prenos

overdue [óuvədjú:] pridevnik
zakasnel, zastarel, zapadel (tudi ekonomija)

the train is overdue vlak ima zamudo
overdue claim zastarela zahteva
ekonomija an overdue bill zapadla menica

ôves botanika oats pl

tu se goji mnogo ovsa a lot of oats is (ali are) grown here

ovíra impediment, obstacle, hindrance; (nanada) check, (nepričakovana) snag; (zapora) bar, barrier; obstruction

večja ovíra a major obstacle
tek čez ovíre šport obstacle race, hurdle race, pogovorno hurdles pl
zakonska ovíra legal impediment
žične ovíre vojska barbed wire, barbed-wire entanglement
ni poti brez ovír no road is without obstacles
konj je padel pri prvi ovíri the horse fell at the first jump (ali fence)
delati ovíro, biti ovíra čemu to be in the way, to be (ali to constitute) an obstacle to something
naleteti na ovíre to run into obstacles
odstraniti vse ovíre to remove all obstacles
staviti komu ovíre na pot to set impediments in someone's way
naleteti na nepričakovano ovíro to come up against a snag

oyster [ɔ́istə] samostalnik
zoologija ostriga; kos mesa školjkaste oblike pri perutnini (na hrbtu)

to be as close (ali dumb) as an oyster molčati ko grob
oysters on the shell sveže ostrige
figurativno he thinks the world is his oyster misli, da je vse njegovo

ozíroma respectively; or

moja otroka sta stara deset ozíroma štirinajst let my children are ten and fourteen years old respectively
pretekli ozíroma sedanji deležnik the past and present participle respectively
ta avtomobila sta vredna 5.000 ozíroma 7.000 funtov these cars are worth 5,000 and 7,000 pounds respectively
gledališče je ozíroma naj bi bilo središče kulturnega življenja the theatre is or should be a centre of cultural life
spomenik naj bi postavili na trgu ozíroma v parku they should put the monument up in the square or in the park

ožina samostalnik
1. (pas kopnega ali morja) ▸ szoros Ožino prepluje vsak dan na stotine tovornih ladij, med njimi pa se smukajo še majhne ribiške ladje. ▸ A szoroson naponta több száz teherhajó halad át, köztük pedig kis halászhajók is cikáznak.
Povezane iztočnice: Magellanova ožina, Gibraltarska ožina, Bosporska ožina

2. (zožen predel) ▸ szűk járat, szűk hely, szűkületVhodno ožino so nekoliko razširili in zaprli z rešetko. ▸ A szűk bejáratot kissé kiszélesítették és ráccsal zárták le.
Ob robu je manjši ozek rov, ki pa se po 10 metrih zoži v trenutno neprehodno ožino. ▸ A szélén egy kisebb szűk járat található, amely azonban 10 méter után egy jelenleg átjárhatatlan részbe szűkül be.
Voznik poganja svojo rikšo skozi neverjetne ožine med avtomobili in ostalimi vozili na kolesih. ▸ A sofőr hihetetlenül szűk helyeken tolja át a riksát az autók és más kerekes járművek között.
Zabojnikov v to vas zaradi ožin na cesti niso mogli pripeljati. ▸ Az útszűkületek miatt a konténereket nem tudtuk elhozni ebbe a faluba.

3. (lastnost ozkega) ▸ szűkösség
Ožina ali širina rezila je odvisna od tega, ali z motiko okopavamo, ogrebamo ali kopljemo. ▸ A kapaél szélessége attól függ, hogy a kapával gyomot írtunk-e, vagy talajt lazítunk, illetve forgatunk.
Pri postavljanju pohištva sem poleg ožine prostora prav tako morala upoštevati, da vanj vodi dvoje stopnic. ▸ A bútorok elhelyezése során figyelembe kellett venni, mennyire szűk a hely, és hogy két lépcső vezet a helyiségbe.
Dušila me je ožina cest in meje vsepovsod. ▸ Fojtogattak a szűk utak és a mindenütt jelenlévő határok.

4. (o ozkoglednosti ali omejenosti) ▸ beszűkültség, szűkösség
Kar človek čuti, zaznava, vidi in sliši je odvisno od njegove percepcije, njene širine ali ožine. ▸ Amit az ember érez, érzékel, lát és hall, az a saját percepciójától, látókörének szélességétől vagy beszűkültségétől függ.
Omejenost interesov in ožino miselnega dosega je še najlaže prikrivati z velikimi besedami. ▸ Az érdekek korlátozottságát és a gondolati skála szűkösségét a legkönnyebb nagy szavakkal leplezni.

5. jezikoslovje (o izgovoru samoglasnikov) približek prevedka ▸ zárt képzés
Tako se npr. raba širokega e in o v slovenščini širi, stari pravopis pa je poln besed, ki imajo na teh mestih zapisano izreko z ožino. ▸ Például a szlovén nyelvben a nyílt képzésű e és o használata terjedőben van, és a régi helyesírás tele van olyan szavakkal, amelyek e helyeken a zárt képzésű magánhangzót rögzítenek.

pa and; but, however

pa četudi (al)though, even though
pa tudi (celó) če even if...
pa dobro well then
pa vendar (and) yet, still, nevertheless, but yet, for all that, notwithstanding
pa naj bo! then let it be!
kaj pa je? what is the matter (here)?
pa kaj zato (potem)? what of it?, so what?
moj oče pa moja mati my father and my mother
pa to je jasno! why, that is clear!
tako pravijo, pa jaz tega ne verjamem so they say, but I (myself) do not believe it
on lahkó to stori, pa vem, da ne bo he can do it, but I know he will not
prosili smo ga, on pa tega ni hotel storiti we asked him, but he would not do it
pa tudi če bi tako bilo... even so...

padalec samostalnik
1. ponavadi v športnem kontekstu (o padalstvu) ▸ ejtőernyős Padalci bodo skočili iz helikopterjev. ▸ Az ejtőernyősök helikopterből fognak kiugrani.
Povezane iztočnice: ekstremni padalec, jadralni padalec, športni padalec

2. ponavadi v množini (vojak) ▸ ejtőernyősMost je v jutranjih urah, 6. junija 1944, zavzelo 180 britanskih padalcev, potem ko so nemške vojake napadli iz zasede. ▸ A hidat 1944. június 6-án 180 brit ejtőernyős foglalta el, miután lesből támadták meg a német katonákat.
Sopomenke: vojaški padalec

3. lahko izraža negativen odnos (kdor se pojavi nepričakovano) ▸ beugró, beeső személy
Veliko je tudi padalcev, ki pridejo malo potrenirat pred koncertom. ▸ Sok a beugró is, akik a koncert előtt jönnek kicsit gyakorolni.
Tu in tam se sicer pojavijo "padalci", ki ponudijo računalnike po precej nižji ceni. ▸ Itt-ott megjelenik néhány beeső személy is, aki sokkal olcsóbban kínálja a számítógépeket.

pádati to fall; to drop; (manjšati se) to decrease, to decline, to sink, to wane, to ebb; (cena) to drop, to fall, to go down

dež (toča sneg, sodra) pada it rains (it hails, it snows, it sleets)
cene padajo prices are falling (ali dropping)
delnice padajo shares are on the decline
barometer pada the barometer is falling
droben dež pada (prší) it is drizzling
megla pada fog (ali mist) comes down (ali descends)
pádati v oči (figurativno) to strike the eye
njihovo število pada their number is shrinking, they are fewer in number
zastor pada the curtain is dropping (ali falling) ➞ pasti (padem)

paenitet (slabše poenitet) -ēre -uit (paene)

I. impers.

1. premalo biti, ne biti po volji komu, ne biti po godu komu, ne biti všeč, ne ugajati komu, nezadovoljen biti kdo s čim, nad čim, jeziti koga, mrziti komu, za malo se zdeti komu, odpor imeti kdo do česa, žal biti komu česa, komu za kaj, zaradi česa, (po)kesati se kdo česa; abs.: O., Prud., erravit, paenitet Ci. kesa se; z gen. rei: Vell., aetatis maxime paenitebat L. najbolj mu je bilo žal zaradi mladosti; z acc. personae: solet Dionysium, cum aliquid furiose fecit, paenitere Ci.; z acc. personae in nom. pron. n.: nihil sane esset, quod nos paeniteret Ci., id me paenitet Gell.; nav. z acc. personae in gen. rei: Pl., N., Vell., Phinea belli paenitet O., si Caesarem beneficii sui paeniteret Ci., meorum factorum numquam paenitebit Ci.; z inf.: Sen. rh., ut fortiter fecisse paeniteat Ci.; z acc. personae in inf.: non paenitet me vixisse Ci.; z ACI: ut eum paeniteat se tali virtute fuisse Ci., paenitet in postremum diem dilatum (sc. esse) certamen L.; s kavzalnim stavkom: Plin., Q. (Decl.), paenitet enim, quod … deduxisti L., Quintum paenitet, quod animum tuum offendit Ci.; z odvisnim vprašalnim stavkom: Ter., is probus (sc. est), quem paenitet, quam probus sit et frugi bonae Pl., quod, a senatu quanti fiam, minime me paenitet Ci.

2. (z nikalnico) ugajati, zadostovati, po volji biti komu, biti pri volji, zadovoljen biti: minime paenitere se virium suorum L. da jim povsem zadostujejo njihove moči, da so povsem zadovoljni s svojimi močmi, me haud paenitet earum sententiae esse L. rad se pridružujem mnenju, neque me paenitet causam A. Cluentii defendere Ci. rad zagovarjam, me haec condicio nunc non paenitet Pl. nisem nezadovoljen. —

II. personalno ne odobravati, obžalovati, kesati se; abs.: Vulg., si paenitere possim L., optimus est portus paenitenti mutatio consilii Ci., Athenienses primi paenitere coeperunt Iust., paeniturus S., tanta vis fuit paenitendi Ci. kesanja, paenitendo Ci. s kesom (kesanjem), valde ego ipsi paenitendum puto Ci. zelo se bo pač kesal; non ali haud paenitendus 3 ki ga ne gre zavreči (zaničevati), priznanja vreden: Gell., Ap., haud paenitendus magister L.; z gen. rei: paenitens consilii S., p. dimissi Demetrii Iust.; z acc. pron. n.: sapientis est nihil, quod paenitere possit, facere Ci. česar bi se mogel kesati; tudi: non vult paenitere a fornicatione sua Vell.