Franja

losos [ó] moški spol (-a …) živalstvo, zoologija der Lachs, der Salm (atlantski Atlantischer Lachs, črni Schwarzlachs, srebrni Silberlachs)
pacifiški losos der Blaurücken
red: der Lachsfisch
morski losos (saj) der Köhler, der Seelachs
lov na losose der Lachsfang
steza za losose gradbeništvo, arhitektura die Lachsleiter, die Lachstreppe
podoben lososu lachsartig

mačehovsko prislov
(slabo; z zapostavljanjem) ▸ mostohán"Država se zelo mačehovsko obnaša, saj nam je za naš projekt letos odmerila samo 10.000 evrov," je ogorčena predsednica festivala. ▸ „Az ország nagyon mostohán bánik velünk, hiszen a projektünkre idén csak 10.000 eurót hagyott jóvá” – méltatlankodott a fesztivál igazgatója.
Država se mačehovsko obnaša do policistov, ki delajo za njo. ▸ Az állam mostohán bánik az őt szolgáló rendőrökkel.
Telo je ob koncu zime izčrpano in z njim ne smemo ravnati mačehovsko. ▸ A testünk a tél végére kimerült, ezért nem szabad mostohán bánnunk vele.

mačica samostalnik
1. ponavadi v množini (vejica s socvetjem) ▸ barkaZgodaj spomladi na sprehodu ob reki lahko naberete šopek mačic. ▸ Kora tavasszal a folyó mentén sétálva csokorba szedheti a barkát.

2. ponavadi v množini (socvetje) ▸ barkavirágzatV vsaki viseči mačici, moškemu socvetju, je lahko do dva milijona pelodnih zrnc! ▸ Minden csüngő barkavirágzaton, a hímvirágzaton akár kétmillió hímpor is lehet.
3. lahko izraža pozitiven odnos (mačka) ▸ kismacska, kölyökmacskaMnoge mlade mačice in mačke, ki živijo na prostem, dobijo ušesne pršice od matere ali od mačk v soseščini. ▸ Sok fiatal, szabadon élő kiscica fülében megtelepednek a rühatkák, amelyeket anyjuktól vagy a szomszédban élő macskáktól kapnak el.

4. izraža pozitiven odnos (mikavna ženska) ▸ cicababa
Dve mačici sta s sabo pripeljali celo spremljevalca, da sta potem ljubosumno s sokoljim pogledom opazovala vsak njun korak. Dekletci pa sta se jima vsake pol minute kislo nasmehnili, češ, saj sva čisto pridni. ▸ Két cicababa még kísérőt is hozott magával, hogy azok féltékenyen, sasszemmel figyeljék minden lépésüket. A hölgyecskék pedig minden fél percben fanyarul elmosolyodtak, jelezvén hogy hiszen ők jól viselkednek.

mačji pridevnik
1. (o mački) ▸ macska Mačje dlake me sploh ne motijo, saj imam dva mucka in enega psa. ▸ A macskaszőr egyáltalán nem zavar, hiszen nekem is van két macskám és egy kutyám.
Povezane iztočnice: mačje stranišče, mačja kuga, mačji aids

2. (o privlačnosti ali eleganci) ▸ macska-Detektive je mogoče prepoznati po njihovi značilni hoji; po mačjem koraku, prihuljeni drži in budnem pogledu. ▸ A nyomozókat jellegzetes járásukról – macskalépteikről, görnyedt testtartásukról és éber tekintetükről – lehet felismerni.Sem res dekle z mačjim pogledom, ki spravi na kolena vsakega moškega? ▸ Tényleg egy olyan macskatekintetű lány vagyok, aki minden férfit térdre kényszerít?Medtem se je manekenka po modni stezi sprehajala z mačjo hojo v zapeljivem spodnjem perilu. ▸ Közben a modell macskaléptekkel, csábító fehérneműben sétált a kifutón.

madež moški spol (-a …) (lisa) der Fleck, Flecken, umazanije: Schmutzfleck; (brizgljaj) der Spritzer: (barvni Farbfleck, od črnila Tintenfleck, od rdečega vina Rotweinfleck, od saj Rußfleck, od vode Wasserfleck, mastni Fettfleck, oljni Ölfleck, potni Schweißfleck, rjasti Rostfleck)
velik oljni madež na vodi: der Ölteppich
čistilo za madeže der Fleckenreiniger
brez madeža fleckenfrei

malicati glagol
(jesti malico) ▸ uzsonnázik, tízóraizikV šoli malicata in tudi kosita, saj ne zaupata preveč dedkovim kuharskim poskusom. ▸ Az iskolában tízóraiznak és ebédelnek, mert nem túlságosan bíznak a nagypapa főzési kísérleteiben.

már² adv. meglio; piuttosto:
mar bi tam ostal, saj vidiš, da te tu ne marajo avresti fatto meglio a restare lì, tanto qui non ti vogliono

maraton samostalnik
1. (tek) ▸ maratonPovezane iztočnice: mali maraton

2. (o drugih športih) ▸ maratonPovezane iztočnice: gorski maraton, kolesarski maraton, plavalni maraton

3. (dolgotrajna aktivnost) ▸ maratonKar nekaj naših televizij na silvestrsko noč predvaja filmske maratone. ▸ Jónéhány hazai tévéadó szilveszter este filmmaratont vetít.
Večina se tudi ni pritoževala nad pravim gledališkim maratonom, saj predstava traja skoraj šest ur. ▸ A legtöbb ember nem panaszkodott az igazi színházi maraton miatt, az előadás ugyanis hat órás.

maratonec samostalnik
1. (tekač) ▸ maratonfutóSopomenke: maratonski tekač

2. (o drugih športih) ▸ maraton
Maratonci bodo plavali v mirni jezerski vodi tri kroge, rekreativci pa en krog. ▸ kontrastivno zanimivo A maratonúszók három kört úsznak a tó nyugodt vizében, az amatőr úszók pedig egyet.
Povezane iztočnice: gorski maratonec, kolesarski maratonec, plavalni maratonec

3. (kdor dolgo dela ali vztraja) ▸ maratonista
Ste pravi maratonec, saj se vaši koncerti običajno končajo v jutranjih urah. ▸ Ön valóságos maratonista, hiszen a koncertjei a reggeli órákban érnek véget.

mardi [mardi] masculin torek

le mardi ob torkih
tous les mardis vsak torek
mardi gras pustni torek
ce n'est pas mardi gras aujourd'hui saj ni pustni torek danes (rečemo o smešno oblečeni osebi)

marljivost samostalnik
(delavnost) ▸ szorgalomV mnogih pravljicah je mravlja simbol pridnosti in marljivosti. ▸ Sok mesében a hangya a szorgalom és a kemény munka jelképe.
Vsakdanje čiščenje nas pogosto spravlja v slabo voljo, saj zahteva precej časa, truda in marljivosti. ▸ A mindennapi takarítás gyakran elkedvetlenít bennünket, mert sok időt, erőfeszítést és szorgalmat igényel.

maternica samostalnik
1. (del telesa) ▸ méh, anyaméhZ raziskavami je dokazano, da se dojenček spomni zvokov, ki jih je slišal v maternici. ▸ Kutatásokkal bizonyították, hogy a csecsemő emlékszik az anyaméhben hallott hangokra.

2. (o izvoru) ▸ méhPri naravnih ljudstvih so izviri posvečeni kraji, saj predstavljajo maternico zemlje, iz katere se porojeva živa voda, eliksir življenja. ▸ A természeti népek körében a források szent helyek, mert a Föld méhét jelképezik, ahonnan az élő víz, az élet elixírje ered.Peljemo se na morje, k maternici človeštva, iz katere vse izhaja in v katero se bo vse utopilo. ▸ A tengerhez megyünk, az emberiség bölcsőjéhez, amelyből minden ered és amelybe majd minden belesüllyed.
Skalna jama lahko simbolizira maternico matere Zemlje in se kaže kot skrivnostna votlina, kjer so mogoče preobrazbe in ponovna rojstva. ▸ A sziklabarlang a Földanya méhét szimbolizálhatja, és egyben titokzatos üreg, ahol lehetségesek az átváltozások és az újjászületések.

matto¹

A) agg.

1. nor; neumen:
diventare matto ponoreti
sei matto? ali si nor? kaj se ti je zmešalo?
fossi matto! saj nisem nor!
essere matto dalla gioia biti presrečen
essere matto da legare biti popolnoma nor
è un tipo mezzo matto to je čuden svetnik
comportamento matto noro, nerazsodno ravnanje
testa matta nepredvidljiv, čuden tip, posebnež
andare matto per qcs. biti nor na kaj

2. velik, hud, strašen:
ho una paura matta pošteno me je strah
volere un bene matto strašno imeti rad
fare spese matte pretirano, noro zapravljati

3. nepristen:
oro matto nepristno zlato

4. pren. mrtev

5. slaboten, bolan

B) m (f -ta)

1. norec, norica; blaznež

2. ekst. posebnež:
gabbia di matti šalj. norišnica

3. igre pagat:
essere come il matto nei tarocchi pren. biti povsod dobrodošel, priljubljen

mendà adv.

1. forse, possibilmente, probabilmente:
slabo ji je, menda od slabega zraka si sente male, forse a causa dell'aria cattiva
saj menda ne boš hud, če prisedem non hai niente in contrario se mi siedo?!

2. (v medmetni rabi izraža soglasje) certo:
'Me vzameš s seboj?' 'Menda ja!' 'Mi prendi con te?' 'Ma certo!'

mesarjev pridevnik
(o poklicu) ▸ hentes, mészárosMeso na kavljih se nastavlja ostremu nožu v mesarjevih rokah. ▸ Az akasztókon lévő hús kínálta magát a hentes kezében lévő éles késnek.
Kaj vse smo se naučili, smo lahko takoj ugotovili, saj smo ob mesarjevi pomoči lahko sami delali klobase. ▸ Azonnal láthattuk, hogy mit tanultunk, hiszen a hentes segítségével saját magunk készíthettünk kolbászt.

mesnica samostalnik
1. (trgovina) ▸ húsbolt, hentesbolt, hentesüzletPri klavnici so odprli tudi grajsko mesnico. ▸ A mészárszék mellett megnyitották a húsboltot is a várban.
V mesnici pa sem mesarju vedno rekla, da želim sveže meso, vendar me je ta zabil, da je meso v njihovi trgovini vedno sveže. ▸ A húsboltban mindig mondtam a hentesnek, hogy friss húst szeretnék, de azzal nyugtatott, hogy náluk mindig friss a hús.
Sama se raje odločim za nakup mesa v mesnici, saj zagotovo vem, da je meso sveže. ▸ Jómagam inkább a húsboltban vásárolok húst, hiszen itt biztosan tudom, hogy friss az áru.

2. (oddelek z mesom) ▸ húsrészlegNovost supermarketa je mesnica s ponudbo svežega mesa. ▸ A szupermarket újdonsága a friss húst kínáló húsrészleg.
Trgovina ima tudi samopostrežno izbiro rib, mesnico in bogato založen delikatesni oddelek. ▸ A bolt rendelkezik önkiszolgáló halkínálattal és húsrészleggel, valamint jól feltöltött csemegerészleggel.

mesojedec samostalnik
1. (kdor rad uživa meso) ▸ húsevőNekaj juh in svinjskih, puranjih ter telečjih zrezkov bi moralo zadovoljiti zaprisežene mesojedce. ▸ A levesből, a sertés-, pulyka- és borjúszeletből a kínálatnak ki kellene elégítenie a megrögzött húsevőket.
Nisem pretirani mesojedec, saj ni treba, da imam vsak dan na krožniku meso. ▸ Nem vagyok megrögzött húsevő, hiszen nem fontos, hogy minden nap hús kerüljön a tányéromra.
Sopomenke: mesojed

2. (o živalih in rastlinah) ▸ húsevőKot mesojedci smo prav na vrhu prehrambene piramide. ▸ Húsevőként a táplálékpiramis csúcsán állunk.
Ravnovesje v naravi pomeni, da je v naravi pravšnje število rastlin, rastlinojedcev in mesojedcev. ▸ A természetes egyensúly azt jelenti, hogy a természetben megfelelő számú növény, növényevő és húsevő található.
Večina pajkovcev je mesojedcev, lovijo manjše živali. ▸ A legtöbb pókszabású húsevő állat, kisebb állatokra vadászik.
Sopomenke: mesojed

metanje kovanca frazem
(o izbiranju med dvema možnostma) ▸ pénzfeldobás
Pozabite torej na metanje kovanca, saj ponuja premalo odločitev za zapleteni svet, v katerem pogostokrat potrebujemo več kot le "da" in "ne". ▸ Felejtsük el a pénzfeldobást, mert az túl kevés választási lehetőséget kínál egy olyan összetett világban, ahol gyakran többre van szükségünk az „igen”-nél és a „nem”-nél.

meteor samostalnik
1. v astronomiji (nebesni pojav) ▸ meteor, hullócsillagSvetle meteorje bomo videli vsako noč, če bomo opazovali nebo, ki ni oblačno. ▸ Világos hullócsillagokat minden éjjel láthatunk, ha a felhőtlen eget figyeljük.

2. (kamnita gmota) ▸ meteorit, meteorDinozavri so primer množičnega izumrtja, saj so pomrli, ko je na Zemljo padel meteor. ▸ A dinoszauruszok a tömeges kihalás példája, hiszen akkor haltak ki, amikor egy meteorit csapódott a Földbe.

3. (o nenadni pojavitvi ali uspehu) ▸ meteorČe jim uspe preboj v parlament, so ti politični meteorji lahko dobrodošla pomoč pri sestavljanju vlade. ▸ Ha sikerül bejutniuk a parlamentbe, ezek a politikai meteorok szívesen látott segítséget jelenthetnek a kormányalakításban.
Pevka Katy Perry se je na letošnjem glasbenem nebu pojavila kot meteor. ▸ Katy Perry idén meteorként jelent meg a zenei világ égboltján.
Kot meteor je zablestel tistega leta na turnirju v Barceloni, čeprav dotlej zanj niso slišali niti največji poznavalci. ▸ Abban az évben meteorként tűnt fel a barcelonai tornán, pedig addig még a legnagyobb hozzáértők sem hallottak róla.

Minerva -ae, f (stlat. Menerva, na etr. napisih menrvā, menerva, menarva, meneruva, v pelignijskem jeziku Minerua (štirizložno), prim. promenervat item, pro monet Fest., dicta, quod bene moneat P. F.) Minêrva, rim. boginja, hči Jupitra, ki jo je imel izmed svojih otrok najraje; rodila se je (tako poznejša mitologija) iz njegove glave. Minerva je poosebitev človeške razumnosti in zato zaščitnica vseh umetnosti in znanosti ter obrti, iznajditeljica tkanja in preje, začetnica volnarstva. Pozneje so jo poistovetili z grško Palado Ateno in jo častili tudi kot boginjo vojne, saj je v vojni odločilen razum in ne le surova sila. Cezar imenuje „Minerva“ celo neko galsko boginjo: de his eandem fere quam reliquae gentes habent opinionem: Apollinem morbos depellere, Minervam operum atque artificiorum initia tradere, Iovem imperium caelestium tenere, Martem bella regere C. Minervin praznik (quinquatrūs) so obhajali vsi rim. umetniki in delavci od 19. do 23. marca; ob teh dnevih so imeli tudi šolarji počitnice: Ci., Varr., V., O., N., Ph. idr. Apel. pomen je še ohranjen v preg. crassā ali pingui Minervā Ci., H., Col. debele, zdrave pameti, z debelo, zdravo pametjo; metaf.: invitā Minervā aliquid dicere, facere ipd. Ci., H. nespretno, brez (poklicne) usposobljenosti, tudi neuspešno; preg.: omnis Minervae homo Petr. ki se spozna na vsako stvar, vsemu kos; preg. sus Minervam (sc. docet) pri Ci. (o neumnežu, ki hoče poučiti pametnega = sl. „jajce več kot puta ve“) sloni na pozabljeni basni; pesn. meton. volnarstvo, obdelovanje volne (preja = tkanje), volnarsko delo, volnena nit: H., O., Pr., Arn., cui tolerare colo vitam tenuique Minerva impositum V.; Arx Minervae, gl. Minervium; Minervae prōmuntorium (prōmunturium) Minervin rt(ič) v Kampaniji jugovzhodno od Surenta (zdaj Punta della Campanella), bivališče Siren: L., O., Mel., Plin. — Od tod adj.

1. Minervālis -e Minérve (tj. učenosti in razumnosti) se tičoč, Minérvin, minérv(ij)ski: artes Tert., Min. munus Hier. = Minerval; od tod
a) subst. Minerval -ālis, n minervál = minérv(ij)sko darilo, živila in druge stvari, ki so jih učenci prinašali učitelju ob vstopu v šolo, nekaka učnina, šolnina: Varr., Tert.
b) subst. pl. Minervālia -ium, n minerválije, slavnosti Minérvi na čast: Tert.

2. Minervius 3 Minérvin, minérv(ij)ski: cives Arn. = Atenci, nomen Arn.; subst. Minervium -iī, n Minérvij
a) Minervino svetišče: Varr., Arn.
b) mesto in grad s pristaniščem in starim, nekdaj bogatim Minervinim svetiščem v Kalabriji južno od Hidrunta; mesto, ki ga V. imenuje arx Minervae (zdaj Castro s pristaniščem Porto Badisco) so Rimljani naselili l. 125: L., Vell.