bradavičarica samostalnik
zoologija Cyclopterus lumpus (riba) ▸ tengeri nyúlhal
Zadetki iskanja
- brčica samostalnik
(posamezna kocina ali podoben izrastek) ▸ bajuszszál, bajusz [főleg halaknál] ▸ sörte
Ta majhna riba ima zelo veliko glavo, majhne oči, velika usta, nekaj majhnih bodic nad očmi in majhne brčice na spodnji čeljusti. ▸ Ennek a kicsi halnak nagyon nagy feje, kis szeme, nagy szája van, a szeme fölött néhány apró tüske található, az alsó állkapcsán pedig apró bajuszszálak vannak.
Krapovci nimajo zob, značilna zanje sta dva para podustnih brčic, ki jim pomagata najti hrano. ▸ A pontyféléknek nincsenek fogaik, jellemző rájuk a szájszegletben található két pár bajuszszál, amely segíti a táplálékkeresésben.
V nasprotju s krapom koreselj nima podustnih brčic. ▸ A pontyokkal ellentétben a keszegnek nincsenek bajusszálai a szája alatt. - cabezudo debeloglav; trmast; zelo močan (vino)
cabezudo m kapelj (riba)
cabezudos pl debeloglave figure iz lepenke, ki jih nosijo pri cerkvenih sprevodih v Španiji - calliōnymus -ī, m (gr. καλλιώνυμος z lepim imenom) kalionim, neka morska riba: Plin.
- cantharus -ī, m (gr. κάνϑαρος)
1. velika posoda za pijače z ročajema po višini, ročka, vrč, dukelj: Val. Max., Iuv., Macr., Arn., cantharis bibere Pl., pendebat cantharus ansā V., vile potabis modicis Sabinum cantharis H.; od tod vrču podoben nastavek pri vodovodni cevi, izlivalec, lijak: Paul. (Dig.).
2. dukelj, neko plovilo: Macr.
3. dukelj, morska riba: O., Col., Plin.
4. črna maroga pod jezikom egipt. bika Apisa: Plin. - capitō -ōnis, m (caput)
1. glavan, velikoglavec: Pl., arbitramur deos esse... frontones, capitones? Ci.
2.
a) glavan, velikoglava morska riba, tudi cephalus: Ca.
b) riba klen: Aus. — Kot nom. propr. Capitō -ōnis, m Kapiton (Glavan), ime Atejevega in Fontejevega rodu. - carcharus -ī, m (iz gr. καρχαρίας) karhar, roparska riba, morski volk: Col.
- carpa -ae, f (prim. gr. κυπρῖνος krap) riba krap, karp: Cass.
- carpe [karp] féminin krap (riba); zapestje
bâiller comme une carpe široko zehati
muet comme une carpe nem ko riba - carrocō -ōnis, m (kelt.) neka morska riba, morda jeseter: Aus.
- cartōccio m (pl. -ci)
1. vrečka, škrnicelj:
pesce, pollo al cartoccio kulin. riba, piščanec v foliji
2. koruzno listje
3. cilinder (na petrolejki) - cebo moški spol krma, piča; vaba, vada; polnjenje (plavža)
morder el cebo ugrizniti v vado (riba) - cercūrus (cercȳrus) -ī, m (gr. κέρκουρος)
1. lahka, dolga ladja brzoplovka, jadrnica: Pl., Luc. ap. Non. (z obl. cercȳrus), Plin., Gell., leviora navigia cercuri ac lembi L.
2. (le obl. cercȳrus) kerkir, neka morska riba: O., Plin. - channē -ēs, f (gr. χάννη) hana (kana) = širokoustnica, morska riba (Perca cabrilla, Linn.): O., Plin.
- charadrum -ī, n (gr. χάραδρον) harader, neka morska riba: Enn. ap. Ap. (De magia, 39); po drugih je charadrum acc. subst. charadrus (χάραδρος) zijalka, tokava; tudi Charadra, gl. to geslo.
- chromis -is, m (gr. χρόμις) „hrzavka“, morska riba, ki ima nekakšen hrzajoč glas: O., Plin. — Nom. propr. Chromis -is, acc. -im, pesn. -in, m (Χρόμις) Hromis,
1. govoreče ime Kentavra = Hrzač: O.
2. ime Satira = Meketač: V. Sicer tudi ime raznih oseb: Enejevega tovariša: V., Herkulovega sina: Stat., Finejevega tovariša: Stat. - chrȳsophrys, acc. -yn, m (gr.χρύσοφρυς) hrizofrij, morska riba z zlato liso nad očmi: O., Plin.
- cinaedus -ī, m (gr.κίναιδος)
1.
a) nenaraven pohotnež, razuzdanec (= scortum masculum): Pl., Luc. ap. Non., Cat., Ph. idr.; kot adj. (s komp.) cinaedus -a -um α) nenaravno pohoten, brez sramu: cinaede Furi Cat., ut decuit cinaediorem Cat. β) razuzdan, nesramen: Iuv., cinaedā fronte Mart.
b) plesalec pohotnih plesov, baletnik: Pl.
2. kinajd, cined, neka morska riba: Plin. - cirris -idis, acc. pl. -idas, f (gr. κίῤῥις) kirida, rumenkasta morska riba: Plin. Val.
- citharus -ī, m (gr. κίϑαρος) kitar, riba, najslabša vrsta plošč: Plin.