Franja

mirováti (-újem) imperf.

1. riposare; stare, restare fermo, quieto; essere stabile:
bolnik mora mirovati il malato deve riposare
cene že nekaj časa mirujejo i prezzi sono già da tempo stabili

2. (biti neaktiven) essere inattivo; jur.
postopek miruje il procedimento è in quiescenza
ob nedeljah obrat miruje le domeniche lo stabilimento non lavora
ni miroval, dokler ni vsega opravil non ha fatto una sosta prima di finire tutto il lavoro
ne moči mirovati z jezikom non poter tener a bada la lingua

móder² (-dra -o)

A) adj.

1. (preudaren, pameten) saggio, savio, assennato, avveduto, prudente:
moder svetovalec saggio consigliere
modra sodba giudizio ponderato
modra politika saggia politica
lit. moder izrek apoftegma

2. nareč. (resen, zadržan) serio, riservato:
moder obraz faccia seria

B) módri (-a -o) m, f, n
kamen modrih pietra filosofale
hist. sedem modrih i sette savi
rel. trije modri i (re) Magi
nekaj modrih povedati dire cose sagge

modra hortenzija stalna zveza
(grm) ▸ kék hortenzia
Modre hortenzije so posebno priljubljene, toda po nekaj letih jih večina cveti roza. ▸ Különösen népszerűek a kék hortenziák, többségük azonban néhány év elteltével rózsaszín virágot hoz.

molčáti (-ím) imperf.

1. tacere (tudi ekst.):
topovi molčijo i cannoni tacciono

2. pren. tacere, stare zitti, non fiatare:
molčati kot grob, kamen, zid tacere come una tomba
molči, tepec, saj nič ne veš e tu stupido, sta' zitto, tanto non sai niente

3. pren. (ne objavljati literarnih del) non pubblicare:
po prvem nastopu je pesnik nekaj let molčal dopo l'esordio il poeta non pubblicò poesie per vari anni
PREGOVORI:
kdor molči, devetim odgovori la parola è d'argento, il silenzio è d'oro
kdor molči, pritrjuje chi tace conferma

molče prislov
1. (brez govorjenja) ▸ szótlanul, némán, csendbenNekaj časa jih je molče opazoval in jim zavidal mirno življenje. ▸ Egy ideig némán figyelte őket, és irigyelte a nyugodt életüket.V naslednjem prizoru molče sedi na kavču ob svoji tašči in jo drži za roko. ▸ A következő jelenetben szótlanul ül a heverőn az anyósa mellett, és fogja a kezét.

2. (brez nasprotovanja) ▸ némán, szótlanul, tétlenülPotrebe so vse večje in stiske ljudi ne moremo le molče opazovati. ▸ A szükségletek egyre nőnek, és nem nézhetjük tétlenül az emberek gondjait.
V okviru političnega sistema želi popraviti krivice, ki jih politični vrh molče trpi. ▸ Arra törekszik, hogy a politikai rendszeren belül orvosolja azokat az igazságtalanságokat, amelyeket a politikai csúcs némán eltűr.

monotipija samostalnik
1. neštevno, likovna umetnost (grafična tehnika) ▸ monotípia
Vse grafične tehnike, razen monotipije, lahko natisnemo večkrat, celo prek stokrat. ▸ A monotípia kivételével az összes grafikai technikánál, több, még száznál is több lenyomatot lehet készíteni.

2. likovna umetnost (izdelek) ▸ monotípia
Izbral sem nekaj svojih abstraktnih monotipij in jih poslal v galerijo. ▸ Kiválasztottam néhány absztrakt monotípiát a munkáim közül, és elküldtem a galériába.

moto samostalnik
1. (vodilo; načelo) ▸ mottóNjihov moto je zagotoviti kakovosten izdelek še tako zahtevnemu kupcu. ▸ Mottójuk, hogy még a legigényesebb ügyfeleknek is minőségi terméket nyújtsanak.
Na poti me vedno spremlja moj moto, da s trdim delom vedno dosežeš še tako visoko zastavljeni cilj. ▸ Végigkísér az úton a mottóm, mely szerint kemény munkával mindig eléred a célod, legyen az bármilyen magasröptű.

2. (slogan) ▸ mottó, jelmondat Moto prireditve je Preživimo dan na rolerjih. ▸ A rendezvény mottója: Görkorcsolyázzuk végig a napot.
Moto akcije je bil: vsak učenec nekaj papirja. ▸ Az akció mottója a következő volt: Minden tanuló egy kis papírt.

mršav pridevnik
1. pogosto v leposlovju (suh) ▸ szikár, vézna, soványBil je nekoliko okoren, suhljat fant mršavega obraza, iz katerega so gledale velike žalostne oči. ▸ Kicsit suta, vézna fiú volt sovány arccal és nagy, szomorú szemekkel.
Po ulicah so se potikale mršave koze. ▸ Az utcákon vézna kecskék császkáltak.

2. izraža neodobravanje (o slabi kakovosti ali majhni količini) ▸ szegényes, pocsék, szerényGostitelji so se morali namreč tokrat zadovoljiti z dvema mršavima remijema, vse ostalo so osvojili gostje. ▸ A házigazdáknak ezúttal két szerény döntetlennel kellett beérniük, míg a vendégek minden mást megnyertek.Nekaj tednov sem skrbno zbiral podatke in skušal prodreti do resnice, toda rezultati so bili mršavi. ▸ Néhány hétig gondosan gyűjtöttem az adatokat és próbáltam kideríteni az igazságot, de az eredmények szerények voltak.
Mršavo ekonomsko kondicijo je Rusija ohranjala z zadolževanjem. ▸ Oroszország hitelfelvétellel tartotta fenn szegényes gazdasági kondícióját.
Iskanje nakita je bila bolj mršava pretveza. ▸ Az ékszerek keresése inkább csak egy mondvacsinált ürügy volt.
Kako si mogel iz 60 kil neolupljenega krompirja dobiti za eno samo mršavo porcijo oblic? ▸ Hogyan lehet 60 kiló hámozatlan burgonyából egy sovány adag csipszet készíteni?

mudíti (-ím)

A) imperf. trattenere, importunare:
ne bom vas mudil, samo nekaj bi vas prosil non vorrei importunarvi, vi pregherei soltanto...

B) mudíti se (-ím se) imperf. refl.

1. aver fretta, aver premura:
mudi se mi na vlak, v službo ho fretta di prendere il treno, di andare al lavoro
impers. kar počasi, saj se ne mudi piano, tanto non c'è fretta

2. muditi se s, z trattenersi, soffermarsi con, perdere tempo con:
imam dosti dela, ne utegnem se muditi z vami ho molto da fare e non mi posso trattenere con voi

3. soggiornare, essere, trovarsi:
skupina tujih strokovnjakov se že dalj časa mudi v naši državi un gruppo di tecnici stranieri si trova già da vario tempo nel nostro Paese

múha (-e) f

1. zool. mosca (Musca domestica):
muhe brenčijo le mosche ronzano
muha piči, ugrizne, sesa hrano la mosca punge, succhia il cibo
odganjati muhe z roko cacciare le mosche con la mano
roji muh sciami di mosche
sredstvo proti muham moschicida
bila je taka tišina, da bi slišal muho leteti non si sentiva volare una mosca
množiti se kot muhe moltiplicarsi come le mosche
umirati kot muhe morire in massa
pijan kot muha ubriaco fradicio
siten kot muha noioso, fastidioso come la zanzara
muha cece tse-tse (Glossina palpalis)
čebelna muha pidocchio delle api (Braula caeca)
češnjeva muha mosca delle ciliege (Rhagoletis cerasi)
hlevska muha mosca del carbonchio (Stomoxys calcitrans)
konjska muha mosca cavallina, ippobosca (Hippobosca equina)
mesarska muha mosca carnaria (Sarcophaga carnaria)
podrepna muha tafano
španska muha cantaride (Lytta vescicatoria)
muhe kožuharice zool. ippoboscidi (sing. -e) (Hippoboscidae)

2. bot. (ostanek cveta) ricettacolo fiorale, talamo

3. voj. mira, mirino

4. pren. capriccio, grillo, ticchio; estro; fisima:
biti poln muh avere tanti grilli per la testa
imeti muhe essere d'umore capriccioso, fare le bizze
prepoditi komu muhe iz glave far passare i capricci a qcn.
pičila ga ja muha, da bi slikal gli è scattato il ticchio di dipingere

5. friz. mosca

6. od muh pren. (izraža majhno stopnjo pozitivne lastnosti)
cena avtomobila ni od muh il prezzo dell'auto è piuttosto alto
udarec ni bil od muh il colpo non è stato leggero
mož ni od muh il tipo non è da poco
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
biti muha proti komu essere insignificante a paragone di, non poter reggere il paragone con
biti tam, kjer ni muh essere andato all'altro mondo
pren. ubiti dve muhi na en mah prendere due piccioni con una fava
delati iz muhe slona fare d'una mosca un elefante
vzeti koga na muho prendere di mira qcn.
vrteti se kot muha v močniku cercare invano di disintricarsi
iti na nekaj kot muhe na med essere interessante, allettante
na to gredo ljudje kot muhe na med la cosa va a ruba
muha enodnevnica moda passeggera, effimera
modna muha capriccio della moda
rib. umetna muha mosca
PREGOVORI:
v sili še hudič muhe žre se necessario si fa di necessità virtù

nadávek (ara) arrhes ženski spol množine

(nameček) nekaj za nadavek quelque chose en supplément (ali par-dessus le marché, comme cadeau(-réclame))

nadrobiti glagol
1. (zdrobiti) ▸ tördel, morzsol, aprítVstajal je zgodaj, si nalil mleko, nadrobil vanj kruh in šel potem v atelje. ▸ Korán kelt, tejet töltött magának, abba kenyeret aprított, majd a műterembe ment.
2. (povedati) ▸ elárul, felvet, traktál
Naslednjič vam bom nadrobila nekaj zanimivih podrobnosti. ▸ Legközelebb elárulok Önöknek néhány érdekes részletet.
Novinarju so nadrobili nekaj bednih podatkov in nekaj neresnic. ▸ Az újságírót semmitmondó adatokkal és valótlanságokkal traktálták.
Tukaj sva ta zapleteni problem načeli samo malo, nadrobili le nekaj misli in predlogov. ▸ Itt csak egy kicsit mentünk bele ebbe az összetett problémába, csupán néhány gondolatot és javaslatot vetettünk fel.

nadrobnost samostalnik
(specifični del ali lastnost) ▸ részletNisem kdove kakšen poznavalec sodobne zgodovine, a nekaj nadrobnosti me je presenetilo. ▸ Nem vagyok nagy szakértője a modern történelemnek, de néhány részlet meglepett.
Mogoče nam bo kaka nadrobnost na fotografiji povedala več kot tisoč strani debela knjiga! ▸ Talán egy fotó részlete többet mond, mint egy ezeroldalas könyv!

naften pridevnik
1. (o naravnem viru) ▸ olaj-, kőolaj-Cene na naftnem trgu so se v zadnjem času stabilizirale, potem ko so se v preteklih mesecih krepko znižale. ▸ Az olajpiaci árak az utóbbi időben stabilizálódtak, miután az elmúlt hónapokban meredeken csökkentek.Po teoriji bi moralo priti po lanski naftni krizi do skoka cen plina v razmiku nekaj mesecev. ▸ A tavalyi kőolajválság után a gázáraknak elvileg néhány hónapon belül meg kellett volna emelkedniük.Na začetku tridesetih je bilo samo v najožji okolici Oklahome Cityja kakih 2.000 naftnih vrtin. ▸ Az 1930-as évek elején csak Oklahoma City közvetlen közelében mintegy 2.000 olajkút volt.Povezane iztočnice: naftni madež, naftna ploščad

2. (o vrsti goriva) ▸ dízel-Izpusti plinov iz vozil na naftni pogon so najbolj pogosto omenjeni onesnaževalci zraka. ▸ A dízelmeghajtású járművek által kibocsátott gáz a leggyakrabban említett légszennyező anyag.
Ekološko prijazni hibridi so tako vse dostopnejši in postajajo vse resnejša konkurenca običajnim bencinskim in naftnim motorjem. ▸ A környezetbarát hibridek egyre megfizethetőbbek lesznek, és komoly versenytársaivá válnak a hagyományos benzin- és dízelmotoroknak.
Ladjam so zamenjali parne stroje z naftnimi, enako so storili z vlaki. ▸ A hajók gőzgépeit dízelmotorok váltották fel, ugyanez történt a vonatokkal is.

nakázati (-kážem) | nakazováti (-újem) perf., imperf.

1. assegnare, rimettere; bonificare, ordinare un bonifico; stanziare:
nakazati denar po pošti rimettere, ordinare un bonifico per posta

2. indicare, suggerire:
nakazati nekaj možnosti sodelovanja indicare talune possibilità di cooperazione

3. (predstaviti le v osnovnih črtah) abbozzare, tracciare, accennare a

4. (z znakom opozoriti na kaj) indicare, accennare:
nakazati spremembo smeri indicare il cambiamento della direzione

5. ekst. suggerire:
nakazati rešitev matematične naloge suggerire la soluzione del problema di matematica

nakraca|ti (-m) kracati kritzeln; (napisati nekaj zmedenega) zusammenschreiben

nalovíti (-ím) perf. acchiappare, catturare; cacciare; pren.
naloviti nekaj sape riprendere il fiato

nam to us; us

rekel nam je he told us, he said to us
razložili so nam they explained to us
dal nam je nekaj denarja he gave us some money

namèn intention; purpose; end

v ta namèn for this purpose
v kakšen namèn? with what purpose, arhaično to what end?
z namènom, da... with the intention of (ali with a view to) (bi šli going)
namèn je jasen the intention is obvious
imeti namèn to plan, to intend
imeti skrite namène (žargon) to have something up one's sleeve
ustrezati namènu to answer the purpose
že nekaj dni imam namèn dati uro v popravilo I've been meaning to get my watch repaired for days
namèn posvečuje sredstva the end justifies (ali arhaično sanctifies) the means
nimam namèna, da bi vas žalil I have no wish to offend you
nimamo namèna, da bi odgovorili na to vprašanje we do not intend to answer (ali we have not the slightest intention of answering) this question
prišel sem z namènom, da bi govoril s teboj I came to have a word with you
rekel je to brez kakršnegakoli namèna he said that with no ulterior motive
ima najboljše namène he has the best intentions
ustrezati (služiti rabiti) namènu to answer (to serve) the purpose

nameníti (-im) | naménjati (-am)

A) perf., imperf.

1. destinare, assegnare; adibire:
dvorano so namenili kulturnim prireditvam la sala fu adibita a manifestazioni culturali
darilo sem namenil prijatelju ho destinato il regalo a un amico
občina je namenila podjetju velike kredite il comune assegnò all'impresa notevoli crediti

2. indirizzare, rivolgere; concedere:
nameniti komu nekaj spodbudnih besed rivolgere a uno parole di incoraggiamento
nameni mi deset minut, da ti pojasnim concedimi dieci minuti perché ti spieghi

B) nameníti se (-im se) | naménjati se (-am se) perf., imperf. refl.

1. intendere, proporsi; decidere, decidersi:
namenil sem se prodati ho deciso di vendere
namenil sem se na dopust, vendar zaradi dela ne morem iti intendevo andare in ferie, ma per ragioni di lavoro non posso farlo

2. elipt. (oditi, odpraviti se) avviarsi, dirigersi, essere diretto:
nameniti se na vrh (hriba), na vlak essere diretto verso la cima, andare a prendere il treno