Franja

cōmodo¹ agg. udoben; lagoden:
a un'ora comoda ob primerni uri
state comodi ne dajte se motiti
essere comodo a fare qcs. biti pripravljen, voljan kaj storiti
gente comoda lagodni ljudje

compitum, starejše competum, -ī, n (competere) stik dveh ali več poti, razpotje, razkrižje, križpot(je), križišče, križempot: Ca., Pr. idr., in competis, ubi viae competunt Varr., in triviis aut in compitis Ci., ad compitum Anagninum L., per vias et compita L., pagos et compita circum V., circum pagos et circum compita H., frigidus a rostris manat per compita rumor H., in ternas compita secta vias O.; met.: unde frequentia Mercuriale inposuere mihi cognomen compita H. ljudje na razpotjih (kjer je živahen promet); pren.: vitae nescius error diducit trepidas ramosa in compita mentes Pers. (namig na mit o Herkulu na razpotju); pren. compitum stomachi Tert. — Soobl. compitus -ī, m: Caecil. et Varr. ap. Non.

condition¹ [kəndíšən] samostalnik
pogoj; okoliščina; položaj, stanje, stan
ameriško popravni izpit

to change one's condition poročiti se
of humble condition nizkega rodu
in prime condition v odličnem stanju
to be in condition moči, biti zmožen
on condition that s pogojem, da
out of condition v slabem stanju
under condition s pogojem
under present conditions glede na današnje prilike
to be in an interesting condition biti v drugem stanu
all sorts and conditions of men vsakovrstni ljudje
working conditions delovni pogoji

condizione f

1. pogoj:
resa senza condizioni brezpogojna vdaja
a condizione che pod pogojem, da

2. stanje, položaj:
essere in condizione di biti zmožen, moči
versare in gravi condizioni biti hudo bolan, biti v kritičnem stanju
un'auto ancora in buone condizioni še dobro ohranjen avto

3. stan:
gente di umile condizione preprosti ljudje, ljudje nizkega stanu

creatura f

1. bitje; stvor:
creature umane človeštvo, ljudje

2. otrok, dete:
povera creatura! ubogi otrok!

3. pren. ljubljenček; varovanec; kreatura

člôvek (-éka) m pl. ljudje

1. uomo:
razlika med človekom in živaljo la differenza fra l'uomo e l'animale

2. (oseba) uomo:
človeka vredno življenje vita degna dell'uomo
(kot nagovor) ali te ni sram, človek božji! non ti vergogni, benedett'uomo!
pameten, pošten človek uomo saggio, onesto
(oseba kot nosilec časovno, krajevno itd. povezane skupine)
evropski, renesančni človek l'uomo europeo, del Rinascimento
gledališki, poslovni človek uomo di teatro, d'affari
delovni človek lavoratore

3. nareč. (zakonski mož) uomo, marito:
kje je tvoj človek? dov'è il tuo uomo, tuo marito?

4. (izraža nedoločeno osebo v zaimenski rabi) uno; si (impers.):
hudo je, če človek nima strehe è grave se uno è senza tetto, quando si è senza tetto
človek bi dejal, da to ni res uno direbbe che non è vero, direi che non è vero
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
domač človek connazionale
publ. mali človek uomo della strada, uomo comune, uomo qualunque
pren. to je naš človek è uno dei nostri
bibl. prvi človek il primo uomo, Adamo
človek starega kova uomo di vecchio stampo
človek na mestu uomo, persona a posto; galantuomo
voj. človek žaba uomo rana, sommozzatore
jur. pravice človeka diritti dell'uomo
antr. pleistocenski človek uomo del pleistocene
človeku podobne opice scimmie ominidi
pren. živ človek ga ni videl non l'ha visto nessuno
pren. reči si vse, samo ne človek coprirsi d'insulti
PREGOVORI:
človek brez žene je kakor soba brez stene uomo senza moglie è uomo senza capo
človek obrača, Bog obrne l'uomo propone e Dio dispone
človek se uči na napakah sbagliando s'impara
kakršen človek, takšna beseda gli uomini si conoscono al parlare, e le campane al suonare
kar trezen človek misli, pijan govori in vino veritas
obleka (ne) dela človeka l'abito (non) fa il monaco

čòvjek m, čȍvjek -a, čovjèka m (ijek.), čòvek m, čȍvek -a, čovèka m (ek.) mn. ljȗdi
1. človek: čovjek je gospodar prirode; to je da čovjek poludi
2. mož, moški: ljudi i žene; umro mi čovjek, i ja ostadoh udovica
3. mož, človek: naš čovjek; sovjetski čovjek; radni čovjek
4. vrl mož: umro je čovjek, gdje takav još među nama živi
5. bivši čovjek izgubljenec; božji čovjek od rojstva nenormalen človek; božji ljudi berači; čovjek i po korenjak; čovjek od oka lep človek; čovjek od pera književnik; duša od -a dobričina; ljudi s koca i konopca vsakovrstni ljudje; svjetski čovjek svetovljan; hajdelberški, krapinski čovjek; čovječe, ne ljuti se človek, ne jezi se; čovjek-žaba potapljač, frogman

day [dei] samostalnik
dan; obletnica

all day, all the day, all day long ves dan
the day after the fair prepozno
the day before the fair prezgodaj
the day after tomorrow pojutrišnjem
the day before yesterday predvčerajšnjim
ameriško between two days ponoči
broad day beli dan
by day podnevi
by the day na dan (natanko)
day by day dan za dnevom
sleng call it a day smatraj za opravljeno
to carry (ali gain, get, win) the day zmagati
to end one's days umreti
every dog has its day vsakomur je kdaj sreča naklonjena
to give s.o. the time of the day povedati komu, koliko je ura; pozdraviti ga
far in the day proti večeru
first day nedelja
to have one's day imeti srečo
to have a day of it, to take a merry day of it dobro se zabavati, uživati
if a day natanko, nič več in nič manj od
day in day out dan za dnevom
in the days of old nekoč, prej
to lose the day zgubiti bitko
men of the day znameniti ljudje
to name on (ali in) the same day with dati se primerjati s čim
one's off day slab dan (v športu)
every other (third etc.) day vsak drugi (tretji itd.) dan
one day or other pred kratkim, nedavno, oni dan
one's out day uspešen dan (v športu)
the day of judgement sodni dan
in the face of day pri belem dnevu
to pass the time of the day pogovarjati se, klepetati
the present day danes
to save up (ali put by) for a rainy day prihraniti za hude čase
this day danes
he has seen better days nekoč se mu je bolje godilo
one of these days kmalu
without day za nedoločen čas
in the days of yore nekoč
to know the time of day biti buden, paziti, biti izkušen
the Lord's day nedelja

déloven working; labouring; labour

délovni čas working hours pl
délovni dan workday
délovna enota work unit
délovno dovoljenje work permit
délovna izmena, posad shift
délovna halja overall
délovni konflikt labour conflict
délovna metoda working method, operating method
délovna obleka (pajac, žaba) overalls pl
délovno orodje tools pl
délovno področje sphere of action, field of activity
délovno ljudstvo working people
délovni program schedule of work, work plan
délovni razred working class
délovna sila manpower, labour resources, workers pl, labour
pomanjkanje délovne sile labour shortage
délovna služba labour service
délovni načrt work plan
délovni odbor working (ali advisory) committee
délovni pogoji working conditions pl
délovni stroški labour costs pl
délovna storilnost efficiency of labour
délovni teden working week
délovno taborišče labour camp
délovni tovariš workmate, workfellow, fellow workman
délovna vnema enthusiasm for the job, keenness to get the job done
délovna zaščita safety provisions pl for workers
bedno plačana délovna sila sweated labour
délovna celota a working whole
délovni človek (ljudje) working man (people)
délovna skupnost (organizacija) working community (organization)
délovna sredstva labour resources
délovni odnosi labour relations pl
délovne obveznosti working obligations pl
število délovnih ur work load

denga samostalnik
medicina (bolezen) ▸ dengue betegségTrenutno potekajo programi za razvoj cepiva proti dengi, ki naj bi pokrivali vse štiri serotipe. ▸ Most folynak a dengue betegség elleni védőoltás kifejlesztését célzó programok, melyek mind a négy típust lefedik majd.
Denga včasih vpliva na številne druge sisteme v telesu, bodisi samostojno ali skupaj s klasičnimi simptomi mrzlice denge. ▸ A dengue betegség néha számos más rendszer működésére is kihat a szervezetben, akár önmagában, akár a dengue-láz klasszikus tüneteivel együtt.
Klasifikacija Svetovne zdravstvene organizacije leta 2009 mrzlico denga razvrsti v dve skupini: nezapleteno in hudo. ▸ Az Egészségügyi Világszervezet 2009-ben két típusra osztotta a dengue-lázat: szövődménymentes és súlyos típusra.
Denga se lahko prenese tudi prek okuženih izdelkov iz krvi in prek darovanja organov. ▸ A dengue fertőzött vérkészítmények és szervátültetés útján is terjedhet.
Običajno so ljudje, ki so okuženi z virusom denga, brez simptomov (80 %) ali pa kažejo le blage simptome, kot je vročina brez zapletov. ▸ A dengue vírussal fertőzött emberek általában tünetmentesek (80%) vagy olyan enyhe tüneteket produkálnak, mint a szövődménymentes láz.
Sopomenke: mrzlica denga

dénuder [denüde] verbe transitif ogoliti; olupiti; razgaliti, razkri(va)ti

se dénuder razgaliti se, ogoliti se
cette robe dénude le dos ta obleka razkriva hrbet
les gens se dénudent sur les plages ljudje se slačijo na plažah skoraj do golega

dessous [dəsu, tsu]

1. adverbe spodaj, zdôlaj

2. masculin spodnji del, spodnja stran, narobe stran (pri blagu); figuré globlji vzrok, ozadje; architecture spodnje nadstropje, trup (pri oknu); pluriel (žensko) spodnje perilo; (v gozdu) podrast, mladičje

au-dessous (tu) spodaj
au-dessous de pod
cinq degrés au-dessous de zéro 5* pod ničlo
ci-dessous tu spodaj, naprej (v knjigi, v pismu)
de dessous izpod; spodnji
en dessous spodaj; skrivaj, zahrbtno, lokavo, potuhnjeno
là-dessous pod tem, za tem
il y a là-dessous quelque chose de suspect za tem tiči nekaj sumljivega
dessous de pod; južno
par-dessous izpod
il me prit par-dessous les bras et me souleva de terre prijel me je pod roko in me dvignil s tal
appartement masculin de dessous spodnje stanovanje
les gens, les voisins du dessous ljudje, sosedje iz spodnjega stanovanja
dessous de blouse podloga pri bluzi
dessous de bouteille, de plat podstavek za steklenico, za skledo
dessous de bras potnica, vložek, všivek za znoj
les dessous (de la politique) skrivne spletke (v politiki)
avoir le dessous podleči, kratko potegniti
connaître le dessous des cartes biti vešč, spoznati se
j'ai acheté des bas à cinq francs et au-dessous kupil sem nogavice po pet frankov in še manj, še ceneje
agir en dessous hinavsko delati (ravnati, postopati)
être en dessous (figuré) ne biti odkrit
il est au-dessous de tout on je ničla, je popolnoma nesposoben
étre au-dessous de sa tâche ne biti kos svoji nalogi
il est dans le troisième, le trente-troisième dessous (figuré) slabo mu gre, je v slabem položaju
faire quelque chose par-dessous la jambe (figuré, familier) prenagliti se v čem
interdit aux enfants au-dessous de 16 ans prepovedano za mladino pod 16 leti
mettre dessous prevrniti, dol vreči; podvreči, premagati
mettre sens dessus dessous obrniti vse narobe, postaviti vse na glavo
regarder en dessous skrivaj pogledati
rire en dessous potuhnjeno se smejati
vendre, acheter un objet au-dessous de sa valeur prodati, kupiti predmet izpod njegove vrednosti

dignità f

1. dostojanstvo:
gli uomini nascono uguali per dignità e diritti ljudje se rojevajo z enakimi pravicami in dostojanstvom

2. čast, samospoštovanje

3. funkcija, položaj, status; privilegij

4. pl. dostojanstveniki, predstavniki, visoke osebnosti:
alla cerimonia sono intervenute le massime dignità militari, civili e religiose proslave so se udeležili najvišji vojaški, civilni in verski predstavniki

disociativna motnja identitete stalna zveza
psihologija (psihično obolenje) ▸ disszociatív identitászavar, disszociatív személyiségzavar
Ljudje z disociativno motnjo identitete pogosto razvijejo fotografski spomin, ki ima 44-krat večjo kapaciteto kot spomin navadnih ljudi. ▸ A disszociatív identitászavarban szenvedő embereknél gyakran alakul ki fotografikus memória, amely 44-szer nagyobb kapacitású, mint az átlagembereké.

distanca samostalnik
1. (o prostorski razdalji) ▸ távolság, távKrajših distanc od 10.000 m na stezi ne bom več tekla. ▸ Többé nem futok 10 000 m-nél rövidebb távokat.

2. (o časovnem obdobju) ▸ distancia, távolságZares bo potrebna večja distanca, da bi lahko o tem, kar se dogaja danes, rekli kaj bolj relevantnega. ▸ Valóban nagyobb távolságra lesz szükségünk ahhoz, hogy valami érvényeset tudjunk mondani a mai eseményekről.
Ko na čas zdravljenja gledam z velike časovne distance, na tisto leto nimam tako zelo slabih spominov. ▸ Amikor nagy időbeli távolságból tekintek vissza a gyógykezelés időszakára, akkor nincsenek olyan borzasztó rossz emlékeim arról az évről.

3. (objektivnost) ▸ távolságtartás, distanciaPo daljšem bivanju v tujini dobiš do svoje domovine nekakšno zdravo distanco. ▸ Ha hosszú ideig külföldön élsz, akkor egyfajta egészséges távolságtartásra teszel szert a hazáddal szemben.Novinar mora imeti distanco, biti kritičen. ▸ Az újságíró legyen távolságtartó és kritikus.Sam na svoje delo v ministrstvu gledam s kritično distanco. ▸ Jómagam kritikus távolságtartással tekintek saját, minisztériumban végzett munkámra.Na dogajanje sem poskušala gledati z neke distance, kot da se to ne dogaja meni. ▸ Próbáltam bizonyos távolságtartással szemlélni a történteket, mintha nem is velem történtek volna meg.

4. (o odnosu med ljudmi) ▸ distancia, távolságV vsakodnevnih srečanjih ste odprti, topli, prijazni ljudje, a imate distanco. ▸ A mindennapi találkozások során ön nyitott, meleg, barátságos ember, ugyanakkor távolságtartó.
Med sabo kot izvajalcem in naročnikom ohranjam distanco. ▸ Kivitelezőként megtartom a távolságot magam és a megrendelő között.

domàč doméstico; casero; nacional

v domači hiši en la casa paterna
za domačo uporabo para uso doméstico
domača obleka vestido m casero
domača hrana comida f casera, cocina f casera
domači učitelj preceptor m
domač pes perro m casero
domač kruh pan m casero
domača industrija industria f del país
domači (ljudje) gente f de la casa
domače specialitete especialidades f pl del país
domača naloga (za šolo) trabajo m (escolar) de casa; deberes m pl
domače zdravilo remedio m casero
domača žival animal m doméstico
domača (hišna) gospa dueña f de la casa, ama f de casa
napravite si kar po domače está usted en su casa, no haga cumplidos
postati preveč domač s kom permitirse cierta intimidad con alg

drug¹ (-a, -o)

1. der andere, ein anderer
drugi množina andere
tako kot drugi wie alle anderen auch
nekdo/kdo drug ein anderer
drugi ljudje andere Leute, s stališča govorečega: die anderen
drug jezik eine andere Sprache
v drugem jeziku in einer anderen Sprache, anderssprachig
z drugimi besedami mit anderen Worten

2. (drugačen, spremenjen) ein anderer (postal je drug človek er ist ein anderer Mensch geworden)

3. (siceršnji) sonstig
| ➞ → druga, ➞ → drugo

drža samostalnik
1. (o telesu) ▸ tartás, testtartásPomemben del gibal je hrbtenica, ki omogoča pokončno držo in številne telesne gibe. ▸ A gerinc a mozgásszervi rendszer fontos része, amely lehetővé teszi a függőleges testtartást és számos testmozdulatot.Ljudje z nepravilno držo bi se morali čim več gibati in telovaditi. ▸ A helytelen testtartású embereknek minél többet kellene mozogniuk és tornázniuk.Med delom z računalnikom najpogosteje sedimo in prav ta prisilna drža lahko povzroči veliko nevšečnosti. ▸ A számítógépes munka során a leggyakrabban ülve dolgozunk, és ez a kényszertartás sok kellemetlenséget okozhat.
2. (stališče) ▸ magatartás, álláspont, tartásS takšno obrambno držo varuje sebe in svoja pričakovanja. ▸ Az ilyen védekező magatartással önmagát és az elképzeléseit védelmezi.V odgovornosti je zaobsežena vsa vsebina temeljne etične drže človeka. ▸ A felelősség magába foglalja az ember alapvető etikai álláspontjának minden tartalmát.Starši zelo pogosto zavzamejo držo, naj se otroci sami zmenijo med seboj. ▸ A szülők gyakran arra az álláspontra helyezkednek, hogy a gyerekek egymás között intézzék el az ügyeiket.
3. (o predmetu) ▸ tartás, fogás, pozícióNa prvi uri sva izvedeli osnovna pravila in se naučili pravilne drže loparja. ▸ Az első órán megismertük az alapszabályokat és megtanultuk a helyes ütőtartást.Pravilna drža volana je v urnem položaju petnajst do treh. ▸ A helyes kormányfogás kilenc óránál és három óránál van.

dúcat docena f

ducat jajc una docena de huevos
na ducate a docenas
po ducatih por docenas
na ducat cenejše fam a trece por docena (= 13 za ducat)
ducatni (povprečni) ljudje personas f pl adocenadas (ali mediocres)

dvomljív (-a -o) adj. (ki zbuja dvom, tudi ekst. ) dubbio; discutibile, incerto, inattendibile; variabile (tempo):
dvomljiva kakovost dubbia qualità
dvomljivi ljudje persone di dubbia fama
dvomljivo vreme tempo dubbio, variabile
ekon. dvomljiva terjatev credito dubbio, incerto