Franja

dictātor -ōris, m (dictāre) poveljnik, najvišji oblastnik, diktator

1. v latinskih mestih: quod erat dictator Lanuvi Milo Ci., dictatoris Lanuvini stata sacrificia Ci., scire potuit illo ipso die Lanuvi a dictatore Milone prodi flaminem necesse esse Ci., dictatorem Albani Mettium Fufetium creant L., L. Mamilius Tusculi tum dictator erat L.

2. v Rimu, sprva magister populi ali praetor maximus: Varr., Ci., v obdobju demokracije oblastnik v izrednih razmerah. Po senatovem sklepu ga je imenoval konzul ali drug ustrezen oblastnik za 6 mesecev: pro dictatore esse L. (o diktatorju, ki ga ni imenoval konzul, temveč kak drug oblastnik), dictatorem dicere Ci., C., L., redk. dictatorem creare, legere L. ali facere Ci. Diktatorju je bila izročena neomejena oblast nad državo in vojsko; v času diktature so morali vsi oblastniki z izjemo tribunov opustiti svojo službo. Diktator je imel 24 liktorjev, zastopal je oba konzula in si sam izvolil poveljnika konjenice (magister equitum). Kadar sta bila konzula zunaj Rima, so večkrat volili diktatorja za posebna opravila, ki so prej spadala v področje kraljev, npr.: dictatorem dicere clavi figendi causā L. da zabije letni žebelj (v svetišču na Kapitoliju), dictatorem dicere instaurandis feriis Latinis L. da napove latinski praznik (zato dictator Latinus L.), dictatorem dicere ludorum faciendorum causā L. da priredi igre, senatui legendo L. da izvoli senatorje, dictatorem dicere comitiorum habendorum causā L. da skliče narodni zbor, dictatorem dicere quaestionibus exercendis L. da odredi preiskavo. Taki diktatorji so morali po opravljeni nalogi takoj odstopiti. Diktatura je bila ustanovljena l. 501 (prvi diktator je bil T. Lartius Flavus) in je ostala do l. 356 oblastništvo patricijev (prvi plebejski diktator je bil C. Martius Rutilus). Po punskih vojnah je to oblasništvo prenehalo; za diktatorja sta bila izvoljena šele Sula in Cezar, slednji celo večkrat, zadnjič le nekaj tednov pred smrtjo kot dictator perpetuus. Po Cezarjevi smrti l. 44 je Antonij s posebnim zakonom diktaturo odpravil.

3. v Kartagini = sufet: Ca. ap. Gell., Front., Iust., dictatorque cum Magone in Hispaniam praemissus est L.

dīnumerō -āre -āvī -ātum (dis in numerāre)

1. našte(va)ti, prešte(va)ti, šteti: stellas, syllabas, sententias Ci., noctes, generis gradūs O., templa Q., etiam dinumerati sumus Plin. iun. šteli so se celo naši glasovi, d. omnia ossa Vulg., universus Israel dinumeratus est Vulg.

2. komu (denar) odšte(va)ti, izplač(ev)ati: viginti minas Ter., manibus his argentum Pl., (h)ibus stipendium Pl., centuriat Capuae, dinumerat Ci. ep. izplačuje mezdo.

3. occ. izračuna(va)ti, preračuna(va)ti: regiis annis dinumeratis Ci., d. tempora V., Cl., horas Plin., menses conceptus earum Vulg.

diploma samostalnik
1. (vrsta izobrazbe) ▸ diploma, oklevélV Avstraliji je za slikarje, ki nimajo diplome, precej težko. ▸ Ausztráliában meglehetősen nehéz azoknak a festőknek a helyzete, akiknek nincs diplomája.
Dopoldne imamo na univerzi podelitev diplom in magistrskih diplom študentom in študentkam letošnje generacije naše fakultete. ▸ Ma délelőtt adták át a diplomát az egyetem alap- és mesterszakos végzőseinek.
V Evropi se vzpostavlja skupni trg delovne sile in končni cilj bolonjskega procesa je medsebojno priznavanje diplom, kar bi vsem diplomantom omogočilo vključitev na ta trg in torej zaposlitev kjer koli že v Evropi. ▸ Európában kialakulóban van a közös munkaerőpiac, és a bolognai folyamat végső célja a diplomák kölcsönös elismerése, ami mindenkinek, aki rendelkezik diplomával, lehetővé tenné, hogy belépjen erre a piacra, és így bárhol Európában munkát találjon.
Med slednjimi gre omeniti predvsem težave s priznavanjem diplom, ki jih učitelji pridobijo na italijanskih univerzah. ▸ Az utóbbiak között érdemes megemlíteni azoknak a diplomáknak az elismerését, amelyeket a tanárok olasz egyetemeken szereznek meg.
Po splošnih direktivah namreč potrebujete nostrifikacijo diplome, morate opraviti celo vrsto izpitov za pridobitev naziva medicinske sestre v njihovi državi. ▸ Az általános irányelvek értelmében honosítani kell a diplomáját és egy egész sor vizsgát kell letennie ahhoz, hogy ápolónő lehessen a saját országában.
V dvorani je bilo dvanajst tisoč ljudi, skoraj dva tisoč študentov, ki so jim podelili diplome. ▸ Tizenkétezer ember volt a teremben, közel kétezer diák, akiknek átadták a diplomájukat.

2. (diplomska naloga) ▸ diplomaEd je šel na zagovor diplome prepričan, da ga ne bo opravil. ▸ Ed úgy ment el megvédeni a diplomáját, hogy biztos volt benne, hogy megbukik.

3. (dokument o opravljenem študiju) ▸ diploma
4. (zaključek študija) ▸ diplomaPo diplomi na pravni fakulteti je opravil pravosodni izpit. ▸ Miután a jogi egyetemen diplomát szerzett, letette az igazságügyi vizsgát is.Za nameček mi do diplome na kemijski fakulteti manjkata le še dva izpita. ▸ Ráadásul a kémiai karon már csak két vizsgám hiányzik a diplomához.
Po diplomi iz angleščine in nemščine se je zaposlil na radiu. ▸ Az angol- és németszakos diploma után a rádiónál kezdett dolgozni.
Mlad fant z diplomo v žepu je kandidiral za službo v banki. ▸ A fiatal fiú diplomával a zsebében jelentkezett a bank álláshelyére.

5. (potrdilo ali priznanje) ▸ diploma, oklevélPodrobneje bomo o slovesni podelitvi letošnjih mojstrskih diplom poročali v prihodnji številki Obrtnika. ▸ Az idei mesterlevelek ünnepélyes átadásáról részletesebben az Obrtnik (Iparos) következő számában számolunk be.Ostali štirje nagrajenci so prejeli Župančičeve diplome. ▸ A másik négy díjazott Župančič-oklevelet kapott.Za obe vrsti vina je prejel srebrni diplomi in naziv kakovostno vino. ▸ Mindkét borért megkapta az ezüst oklevelet és a minőségi bor címet.
Prejeli so mojstrsko pismo in diplomo, ki jim daje naziv čebelarski mojster. ▸ Átvették a mesterlevelet és a méhészmesteri oklevelet.
Strokovna žirija je članom fotokluba podelila štiri nagrade in diplome. ▸ A zsűri négy díjat és oklevelet ítélt oda a fotóklub tagjainak.

disertacija samostalnik
1. (znanstveno delo) ▸ disszertáció, értekezésČe se ugotovi, da disertacija ni rezultat lastne ustvarjalnosti in dosežkov, se lahko odvzame. ▸ Ha kiderül, hogy a disszertáció nem saját eredményeket tartalmaz, akkor visszavonható.
Profesorju sem dala osnutek svoje disertacije in prva poglavja. ▸ Átadtam a professzoromnak az értekezésem vázlatát és az első fejezeteket.
Sopomenke: doktorat
Povezane iztočnice: doktorska disertacija

2. lahko izraža negativen odnos (daljše delo ali govor) ▸ értekezés, disszertáció
Poznal sem tudi ljudi, ki so pisali prave male disertacije v zvezi z možnostmi razvoja turizma v Celju. ▸ Ismertem olyan embereket is, akik igazi kis disszertációkat írtak a turizmusfejlesztés lehetőségeiről Celjében.
Odgovor na to vprašanje bi bil zaradi obširnosti lahko prava mala disertacija. ▸ A kérdésre adott válasz a terjedelme miatt akár egy kis disszertáció is lehetne.
Pri mizi pa bo razvil celo disertacijo o dietah, kalorijah, seveda če mu boste dovolili govoriti. ▸ Az asztalnál majd értekezést tart a diétákról, a kalóriákról, persze csak ha ön hagyja, hogy szóhoz jusson.

district¹ [dístrikt] samostalnik
pokrajina, okoliš, predel, okraj, okrožje, področje

ameriško district attorney javni tožilec
ameriško District of Columbia samostojno ozemlje z glavnim mestom Washingtonom
manufacturing district industrijsko področje
district heating centralno ogrevanje za celo mestno četrt
district visitor župnikov pomočnik

dnevna forma stalna zveza
v športu (o telesni pripravljenosti) ▸ napi forma
Veliko bo odvisno od dnevne forme same ekipe, včasih celo enega posameznika. ▸ Sok múlik azon, milyen formában van aznap a csapat, sőt néha csak egy csapattag.

dolgo lange, lange Zeit
kako dolgo wie lange
prav tako dolgo [ebensolange] ebenso lange
še dolgo ne noch lange nicht/noch lange kein
še ne dolgo (tega) vor nicht langer Zeit
že dolgo schon lange, (že kar nekaj časa) schon eine Weile
že dolgo (od takrat) (schon) lange her
že dolgo načrtovan, nameravan ipd.: von langer Hand
že dolgo zaželen langersehnt
neskončno dolgo (celo večnost) čakati ipd.: ewig
zelo dolgo dauer-
(zračiti dauerlüften, biti brezposeln dauerarbeitslos sein)
na dolgo in široko pripovedovati ali razlagati: weitläufig (erzählen), lang und breit (erzählen), (etwas) breittreten
dolgo časa lange Zeit, eine ganze Weile

domači samostalnik
1. (sorodniki) ▸ otthoniak
Zakaj je izbrala njega, ni vedel ali razumel nihče od domačih. ▸ Hogy miért őt választotta, azt a családjában senki sem tudta vagy értette.
Resnično redek je bil učenec, ki je povedal, da mu je pomagal kdo od domačih. ▸ Ritka volt az a diák, aki azt mondta, hogy valaki otthon segített neki.
V trgovino jo pelje ata ali kdo od domačih. ▸ A boltba az apja vagy az otthoniak közül más viszi el.

2. (ekipa, ki gosti tekmo) ▸ hazaiak
Domači so v 15. minuti po protinapadu celo povedli. ▸ A hazaiak a 15. percben egy ellentámadás után még vezetést is szereztek.

dopol|dne¹ [ou̯] srednji spol (-dneva …) der Vormittag; (celo den ganzen Vormittag)
ob dopoldnevih vormittags; vormittäglich

dovoz samostalnik
1. (dostopna pot) ▸ bekötőút, felhajtóút, megközelítő útPri hiši številka 4 je vključila smerni kazalec in pričela zavijati levo na makadamski dovoz. ▸ A 4-es számú háznál bekapcsolta az irányjelzőt és elkezdett balra kanyarodni egy kavicsos bekötőútra.Protestom so se priključili tudi tovornjakarji, ki so danes zjutraj blokirali dovoze do več skladišč z gorivi. ▸ A tüntetésekhez csatlakoztak a kamionsofőrök is, akik ma reggel lezárták a bekötőutakat több üzemanyagraktárhoz.Vhod v skupno urgentno službo treh istrskih občin bo s strani, kjer je tudi dovoz za reševalna vozila. ▸ A három isztriai település közös sürgősségi osztályának bejárata azon az oldalon lesz, ahol a mentőautók számára is van felhajtó.Dejal je še, da je prometna inšpekcija zagrozila, da bo zaprla vse dovoze do dvorane. ▸ Elmondta, hogy a forgalmi felügyelőség azzal fenyegetett, hogy a csarnokokhoz vezető összes felhajtóutat bezárja.
Dvorišče je bilo že očiščeno, prav tako dovoz do hiše, celo vhod do vrat. ▸ Az udvart már kitakarították, ahogy a házhoz vezető felhajtót is, egészen a bejáratig.
Avta nima kje parkirati, ker ni dovoza v garaže, mestno pa je kar naprej prenapolnjeno s pločevino. ▸ Nincs hol leparkolni az autót, mert a garázsokhoz nincs feljáró, a városközpont pedig folyamatosan tele van járgányokkal.

2. (dostava ali prihod z vozilom) ▸ behajtás, felhajtás, szállítás

državni jezik stalna zveza
(v določeni državi) ▸ államnyelv
Republika Slovenija je leta 1991 postala samostojna država, slovenščina pa naš državni jezik. ▸ A Szlovén Köztársaság 1991-ben vált független országgá, és a szlovén lett az államnyelvünk.
Državni jezik v Republiki Sloveniji je slovenščina. ▸ A Szlovén Köztársaság államnyelve a szlovén.
Beograjski časopisi so predlagali en sam državni jezik za celo državo. ▸ A belgrádi újságok egységes államnyelvet javasoltak az egész ország számára.

durant [dürɑ̃] préposition med, v teku

durant la nuit, l'été ponoči, poleti
durant tout le chemin na vsej poti
durant le 18^e siècle v teku 18. stoletja, v 18. stoletju
sa vie durant vse svoje življenje, ves čas svojega življenja
parler une heure durant celo uro govoriti

durare

A) v. intr. (pres. duro)

1. trajati; vzdržati; obdržati se:
stoffa che dura trpežno blago

2. vleči, zavleči se:
la faccenda dura da un'eternità zadeva se vleče že celo večnost
durare da Natale a S. Stefano biti kratke sape

3. trdovratno vztrajati:
durare nello scherzo še naprej se šaliti

B) v. tr.

1. knjižno potrpeti, prenašati:
durare fatica mučiti se
durare fatica a guadagnarsi il pane z muko si služiti kruh
durare fatica a credere težko verjeti

2.
durarla vzdržati:
non la durerà a lungo ne bo dolgo zdržal
PREGOVORI: ogni bel gioco dura poco preg. vsake zabave je enkrat konec
chi la dura la vince preg. kdor vztraja, uspeh osvaja

duumvir, starejše duovir, -virī, m (duo in vir), prvotno le gen. pl. duum virum; pozneje je iz te oblike nastal nom. sg. (singulativ) duumvir in nom. pl. duumviri poleg starejšega duoviri (v najboljših rokopisih II vir, II viri; prim. triumvir) „dvomož“, duumvir, večinoma v pl. duumvirī ali duovirī „dvomoža“, duumvira, duovira, poverjenika za posebne posle.

I. v Rimu

1. duumviri perduellionis preiskovalna sodnika za veleizdajo, v starejšem obdobju za vsak primer posebej izvoljena od kralja ali ljudstva: Ci. (Pro C. Rabirio IV, 12), L. (I, 26, 5; VI, 20, 12).

2. duumviri sacrorum ali sacris faciundis poverjeništvo za varovanje sibilinskih knjig: L. (III, 10, 7; V, 13, 6); pozneje je bilo v tej službi 10 mož: decemviri sacrorum L. (XXII, 10, 9), po Suli pa celo 15: quindecemviri Lact.

3. duumviri aedi faciendae ali locandae ali dedicandae v tributskih komicijah izvoljeni stavbni odbor, ki je skrbel za gradnjo, oddajo gradnje ali posvetitev kakega svetišča: L. (VII, 28, 5; XXII, 33, 8); v sg.: L. (II, 42, 5; XXXV, 41, 8; XL, 34, 5).

4. duumviri navales v tributskih komicijah izvoljena poverjenika za opremo in vodstvo vojnega ladjevja: L. (IX, 30, 4; XL, 18, 8; XLI, 1, 3); v sg.: duumvir navalis L. (XL, 42, 8; XLI, 1, 2) duumvir za opremo vojnega ladjevja.

— II. zunaj Rima: duumviri municipiorum podeželska župana, večinoma za eno leto v rimskih municipijih in naselbinah med starešinstvom (decuriones) izvoljena oblastnika, nadzornika mestne uprave, načelnika starešinstva in vrhovna mestna sodnika: Ci. (De lege agraria II, 34, 93), C. (De bello civ. I, 30, 1).

duž predl. z rod.
1. vzdolž: Mačva se prostire duž Drine
2. proti: oni krenuše duž sela
3. po: sinovi služahu duž cijele, cele sofre rakiju
4. prijatelji se ne vide duž cijele, cele godine se ne vidijo celo leto

ego pron. personale 1. osebe (prim. gr. έγω[ν]; odvisni edninski skloni iz kor. me [gl. meus]; glede množinskih sklonov gl. nōs)

1. jaz; nom. le, če je poudarjen: meruimus et ego et pater Pl., ego sum ille consul, qui … Ci., nam Polydorus ego V.; pri historičnem inf.: ego instare, ego legem recitare Ci.; elipt.: quid ego plura de Gavio (sc. dicam)? Ci.; subst.: alter ego, ego alter idem Ci., Plin. iun. (gl. alter); mei kot gen. partitivus: pars melior mei O. boljši del mojega bistva, v pl.: nostri melior pars animus est Sen. ph.; dat.: mihi, kontr. mī, poseb. kot dat. ethicus: sit mihi (orator) tinctus litteris Ci., post mihi commissa luetis V., quid mihi Celsus agit? H. kaj mi počenja Celzus, kaj dela moj Celzus, v pl.: quid ait tandem nobis Sannio? Ter.; mihi = meā sententiā, meo iudicio po mojem mnenju: ille mihi ante alios fortunatusque laborum egregiusque animi V., dic mihi, quibus in terris … et eris mihi magnus Apollo V.; acc. mē: sine me me pontus habet O. morje mi je uničilo življenje, čeprav ne mojega telesa; neodvisen acc. mē pri vzkliku: (heu) me miserum! Ci. oj me, siromaka! joj mi, siromaku!, o me infelicem! Ci.; nom. pl. nōs = ego (pl. modestiae): nos patriam fugimus V., tako tudi abl. pl. nōbis = me: quae tam multa nobis consulibus facta sunt Ci.; abl. in dat. pl. celo pri sg.: absente nobis (= me) Ter., insperanti nobis (= mihi) Cat., nobis merenti Tib.; v pl. je dvojen gen. nostri in nostrum; nostri je pravzaprav gen. sg. zaimka noster in pomeni: enega od nas, vsakega izmed nas, torej nas; večinoma objektno: propter odium nostri Ci. do nas, miserere nostri, immemor nostri Ci., ne pecces studio nostri H. iz ljubezni do mene; potem še nostrum množinska obl. = nas vseh; rabi se v zvezi z omnis: Roma communis nostrum omnium patria Ci., quae ad omnium nostrum vitam salutemque pertinent Ci., ali kot gen. partitivus: nemo nostrum, uterque nostrum, quotusquisque nostrum?, nostrum unumquemque norunt Ci., de unoquoque nostrum Ci.

2. met.
a) ad me k meni = v mojo hišo, k mojim: eamus ad me Ter., neque domum umquam ad me litteras mittam Ci. ep. svojcem; apud me doma pri meni, v moji hiši: Phoebo sua semper apud me munera erunt V.
b) α) a me iz mojega (svojega), namreč imetja, ob moji (svoji) mošnji: a me argentum dedi Pl., se a me solvere Ci β) a me, a nobis iz moje (naše) hiše: Pl.

Opomba: Zaimek se krepi ali s pte (= sam): mihipte, mepte Ca., Pl., ali z met jaz sam, jaz s svoje strani ali le poudarjeni jaz: egomet (meimet, mihimet, memet, nosmet, nobismet): Ci. idr., cum Arvenis nosmet coniungere C., quis exsistumet memet studium meum laudando extollere S., tudi mihimet ipsi, memet ipsum, nosmet ipsos Kom., Ci. idr.; redkeje v podvojeni obl. mēmē: meme (deus) ad graviora reservat Sil. — Star. obl.: gen. sg. mis = mei: po Prisc. in Serv.; enozložen dat. sg. mei: Pl., Nov. fr., Cat., tudi mē: Varr.; acc. sg. mehe: Pac. fr., prim. Q. (I, 5, 21), in med.: Enn. fr., Caecil. fr., Pl.

égratignure [-njür] féminin praska, oprask; figuré žalitev

ne pouvoir souffrir la moindre égratignure (figuré) biti zelo občutljiv
s'en tirer sans une égratignure zdravo, célo kožo odnesti

ell [el] samostalnik
vatel (mera 113 cm)

give s.o. an inch and he'll take an ell ponudi komu prst in zgrabil bo celo roko

encore [ɑ̃kɔr] adverbe še, še vedno; povrhu, razen tega; zopet; vsaj; vsekakor, pa vendar; interjection že spet!

encore une fois še enkrat
mais encore? (no) in (kaj še)?
non seulement ... mais encore ne samo ... temveč tudi
pas encore še ne
si encore, encore si če vsaj
et encore in vendar, in celó, pa še
encore que četudi, čeprav
je ne suis pas encore prêt nisem še pripravljen
j'ai encore perdu au jeu spet sem izgubil pri igri
réfléchissez encore plus! pomislite še bolj!
si encore j'avais eu le temps! ko bi le bil utegnil!
encore si, si encore il était beau! Mais il est laid! Če bi vsaj bil lep! Pa je grd!
tout ceci est terrible; encore ne sait-on pas tout vse to je strašno; in še ne vemo vsega
trois millions, ce n'est pas cher, encore faut-il les avoir tri milijone ni dragó, pa še te je treba imeti

ephorus -ī, m (gr. ἔφορος nadzornik) efor, uradnik v Šparti. Pet eforov je sprva nadzorovalo trg, kmalu so dobili tudi sodno oblast in pravico pozivati druge uradnike na odgovor, kot javni tožilci pa pravico tožiti celo kralje. Naposled so imeli v rokah skoraj vso izvršilno moč: Ci., N.

Opomba: Gen. pl. ephorûm: N.