wishful [wíšful] pridevnik (wishfully prislov)
željan, poln želja; poželjiv, hrepeneč, koprneč
wishful thinking figurativno zidanje gradov v oblake, varanje samega sebe; iluzije
that's a piece of wishful thinking to se pravi smatrati svoje želje za resničnost, to so pobožne želje
Zadetki iskanja
- Wissensdrang, der, Wissensdurst, der, želja po znanju
- wistful [wístful] pridevnik (wistfully prislov)
željan, poželjiv, poln želja, hrepeneč, koprneč; resen, zamišljen; otožen, žalosten, melanholičen - Wunschzettel, der, seznam želja
- zaslúžkarstvo s želja za zarađivanjem
- žúdnja ž strastna želja, sla, poželenje, hrepenenje, koprnenje: žudnja za nečim višim; i duša sva u -i strepi; mene muče vrele -e
- напутствие n želja za srečno pot; navodilo, nauk
- поползновение n skrivna želja, namera
- accomplir [akɔ̃plir] verbe transitif dovršiti, dokončati, izpolniti (ukaz), zakriviti (zločin)
accomplir son devoir, un souhait izpolniti svojo dolžnost, željo
s'accomplir izpolniti se, zgoditi se, izvršiti se, uresničiti se
mon souhait s'est accompli moja želja se je izpolnila, uresničila - acuto agg.
1. oster; koničast:
accento acuto jezik ostrivec, akut
dolore acuto ostra bolečina
2. pren. ostroumen, pronicljiv:
un giudizio acuto pronicljiva ocena, sodba
3. močen, silen:
desiderio acuto silna želja
4. mat. oster:
angolo acuto ostri kot - alkohol samostalnik
1. (alkoholna pijača) ▸ alkohol, szeszesital, szeszpitje alkohola ▸ alkohol-ivászat, alkoholfogyasztásuživanje alkohola ▸ szeszesital-fogyasztásprodaja alkohola ▸ szeszesital-árusításoglaševanje alkohola ▸ szeszesital-hirdetésreklamiranje alkohola ▸ szeszesitalreklámuživalec alkohola ▸ alkoholfogyasztópivec alkohola ▸ alkoholfogyasztótihotapec alkohola ▸ alkoholcsempésztihotapljenje alkohola ▸ alkoholcsempészetkozarček alkohola ▸ pohárka szeszsteklenica alkohola ▸ egy üveg alkoholpožirek alkohola ▸ egy korty szeszpiti alkohol ▸ alkoholt iszikne potrebovati alkohola ▸ nincs szüksége alkoholrane prenesti alkohola ▸ nem bírja az alkoholtizogibati se alkohola ▸ kerüli az alkoholtzasvojenost z alkoholom ▸ alkoholfüggőségzastrupitev z alkoholom ▸ alkoholmérgezéspretiravati z alkoholom ▸ túlzásba viszi az alkoholtsmrdeti po alkoholu ▸ alkoholtól bűzliksegati po alkoholu ▸ alkohol után nyúlzadah po alkoholu ▸ alkoholos lehelet, alkohol szagú leheletvonj po alkoholu ▸ alkoholszagželja po alkoholu ▸ alkoholszomjzateči se k alkoholu ▸ az alkoholba menekülomamljen od alkohola ▸ alkoholtól kábultnavajen na alkohol ▸ alkoholhoz szokotttrošarina na alkohol ▸ az alkohol jövedéki adójaboj proti alkoholu ▸ alkohol elleni harczakon o alkoholu ▸ szesztörvényreklama za alkohol ▸ alkoholreklámalkohol je prepovedan ▸ tilos az alkoholne popiti niti kapljice alkohola ▸ egy csepp alkoholt sem iszikimeti resne težave z alkoholom ▸ komoly gondja van az alkohollaliskati uteho v alkoholu ▸ az alkoholban keres vigasztiskati tolažbo v alkoholu ▸ az alkoholban keres vigasztvožnja pod vplivom alkohola ▸ ittas vezetésTudi cigaret že dolgo ne kadi več in je zelo zmeren pivec alkohola. ▸ Már régóta nem dohányzik, és csak mérsékelten fogyaszt alkoholt.
Ko sta se vrnila, nista mogla skriti zadaha po alkoholu. ▸ Amikor visszajöttek, nem tudták palástolni alkoholos leheletüket.
Starša sta se hitro ločila, razočarana mama pa je uteho iskala v alkoholu. ▸ Szülei hamar elváltak, csalódott édesanyja pedig az alkoholban keresett vigaszt.
2. (kemična spojina) ▸ alkoholvsebnost alkohola ▸ alkoholtartalomkoličina alkohola ▸ alkoholmennyiségstopnja alkohola ▸ alkoholszintvsebovati alkohol ▸ alkoholt tartalmazalkohol izhlapi ▸ elillan az alkoholrazkužiti z alkoholom ▸ alkohollal fertőtlenítprepojen z alkoholom ▸ alkohollal átitatottnamočiti v alkohol ▸ alkoholba mártspremeniti se v alkohol ▸ alkohollá változik, alkohollá alakul át5 - odstotni alkohol ▸ 5 százalékos alkoholvsebnost alkohola v krvi ▸ a vér alkoholtartalmadovoljena koncentracija alkohola v krvi ▸ megengedett véralkoholszint1,6 promila alkohola v krvi ▸ 1,6 ezrelék véralkoholszint3,44 promila alkohola v izdihanem zraku ▸ 3,44 ezrelék alkohol a kilélegzett levegőbenPovezane iztočnice: benzil alkohol, etilni alkohol, metilni alkohol, polivinil alkohol, primarni alkohol, sekundarni alkohol, terciarni alkohol - ambicija samostalnik
ponavadi v množini (želja po uspehu) ▸ ambíció, becsvágypolitične ambicije ▸ politikai ambíciókumetniške ambicije ▸ művészi ambíciókliterarne ambicije ▸ irodalmi ambíciókpredsedniške ambicije ▸ elnöki ambíciókosebne ambicije ▸ személyes ambícióklastne ambicije ▸ saját ambícióineuresničene ambicije ▸ megvalósítatlan ambíciókuresničiti ambicije ▸ megvalósítja az ambícióitgojiti ambicije ▸ ambíciókat dédelgetzadovoljiti ambicije ▸ eleget tesz az ambícióinak, kielégíti az ambícióitopustiti ambicije ▸ feladja az ambícióitV urejenem delovnem okolju boste lahko uresničili svoje poklicne ambicije. ▸ Rendezett munkakörnyezetben könnyedén megvalósíthatók a szakmai ambíciók.
Povsem običajno reševalno operacijo zapletejo politične ambicije ljudi na visokih položajih. ▸ Az egyszerű mentési műveletet a magas beosztású személyek politikai ambíciói bonyolítják. - ambiciozen pridevnik
1. (ki želi uspeti) ▸ ambiciózus, nagyravágyóambiciozen sodelavec ▸ ambiciózus munkatársambiciozen trener ▸ ambiciózus edzőambiciozen politik ▸ nagyravágyó politikusambiciozen mladenič ▸ ambiciózus fiatalemberVelenjčani so dobili mladega in ambicioznega trenerja, ki je že dosegel nekaj vrhunskih rezultatov. ▸ A velenjeiek fiatal és ambiciózus edzője korábban is csúcsteljesítménnyel bizonyított.
2. (velikopotezen) ▸ ambiciózus, nagyratörőambiciozen načrt ▸ ambiciózus tervambiciozen cilj ▸ ambiciózus célkitűzésambiciozna želja ▸ nagyratörő vágyNovi predsednik uprave ima zelo ambiciozne načrte za prihodnost. ▸ Az új igazgatósági elnöknek a jövőre vonatkozóan nagyratörő tervei vannak. - anonimnost samostalnik
1. (odsotnost identitete) ▸ anonimitás, névtelenségpopolna anonimnost ▸ teljes anonimitásstroga anonimnost ▸ szigorú névtelenségzagotavljati anonimnost ▸ anonimitást garantálohraniti anonimnost ▸ megőrzi az anonimitásátželja po anonimnosti ▸ anonimitás iránti igényNovinarji morajo spoštovati zasebnost in anonimnost žrtve in storilca. ▸ Az újságírók kötelesek tiszteletben tartani mind az áldozat, mind pedig az elkövető személyi integritását és anonimitását.
2. (neuveljavljenost) ▸ anonimitás, névtelenségpolitična anonimnost ▸ politikai anonimitásrelativna anonimnost ▸ viszonylagos anonimitásdvigniti se iz anonimnosti ▸ kiemelkedik a névtelenségbőlpot iz anonimnosti ▸ a névtelenségből kivezető útostati v anonimnosti ▸ a névtelenség homályában maradbiti v anonimnosti ▸ a névtelenség leple alattskrivati se v anonimnosti ▸ névtelenségbe rejtőzikumakniti se v anonimnost ▸ anonimitásba burkolózikNovopečeni republikanec se je iz politične anonimnosti prebil ob bok priljubljenemu demokratskemu politiku. ▸ Az újdonsült republikánus a politikai névtelenségből a közkedvelt demokrata politikus mellé küzdötte fel magát.
3. (neopaznost; pustost) ▸ hétköznapiság
S preprostimi materiali sta želela doseči primerno zadržanost in anonimnost objekta. ▸ Az egyszerű anyagokkal kívánták elérni a létesítmény kellő visszafogottságát és hétköznapiságát. - appagabile agg. utešljiv, uresničljiv:
desiderio appagabile uresničljiva želja - ardere*
A) v. tr. (pres. ardo)
1. sežigati, kuriti:
ardere la legna kuriti drva
legna da ardere drva (za kurjavo)
2. presušiti, požgati:
il gelo arse le piantine zmrzal je požgala mlade bilke
3. pren. razvneti, podžigati:
lo arde il desiderio di affermarsi podžiga ga želja po uveljavitvi
B) v. intr. knjižno
1. goreti:
il fuoco arde nel camino ogenj gori v kaminu
ardere d'amore, di febbre pren. goreti od ljubezni, od vročice
2. žgati, pripekati:
senti come arde il sole glej, kako pripeka sonce
3. pren. knjižno divjati:
accorrere dove arde la mischia teči tja, kjer divja bojni metež - aspiracij|a ženski spol (-e …)
1. medicina die Aspiration; lingv. die Aspiration, die Behauchung
2. (želja, pretenzija ipd.) der Anspruch (na oblast der Machtanspruch) - atelje samostalnik
(prostor za ustvarjanje) ▸ műterem, műhely, stúdiófotografski atelje ▸ fotóstúdióslikarski atelje ▸ festő műteremlončarski atelje ▸ fazekas műhely, fazekas stúdiókiparski atelje ▸ szobrász műteremarhitekturni atelje ▸ építészeti stúdióumetniški atelje ▸ művészeti stúdióustvarjanje v ateljeju ▸ műteremben alkotásodpreti fotografski atelje ▸ fotóstúdiót nyitJožetova želja je, da bi v središču Ribnice kmalu odprl goslarski atelje, v katerem bi poleg violin izdeloval tudi loke. ▸ Jože szeretne hamarosan hegedűkészítő műhelyt nyitni Ribnica óvárosában, ahol a hegedűk mellett vonókat is készítene.
V ateljeju je s pomočjo samostojnih umetnikov izdelal že več kot tisoč violin. ▸ A műteremben szabadfoglalkozású művészek segítségével több mint ezer hegedűt készített.
Slika že dolga leta, atelje pa ima v garsonjeri, kjer stanuje. ▸ Már hosszú évek óta fest, a műtermét az otthonául szolgáló garzonlakásban alakította ki. - boca ženski spol usta; gobec, smrček; okus v ustih; odprtina, luknja; ustje (reke); jašek, rov; proviant; ustnik (pri pihalih); vinski duh; blebetač
boca de escorpión opravljivec
boca de espuerta velika, široka usta
boca de fuego puška, strelno orožje
noche oscura como boca de lobo kot smola črna noč
boca de oro izvrsten govornik
boca de riego hidrant; vodovodna pipa
a boca ustno
a boca de invierno ob nastopu zime
a boca de jarro iz neposredne bližine (strel)
a pedir de boca, a qué quieres boca kot srce poželi
boca a boca med štirimi očmi, ustno
boca abajo na trebuhu (ležeč)
boca arriba na hrbtu (ležeč)
de boca en boca od ust do ust, javno
de manos a boca nenadoma, nepričakovano
¡de boca! prazne besede!
¡punto en boca! tiho!
callar la boca molčati
no se le cae de la boca govori vedno (kar naprej) o isti stvari
dice lo que se le viene a la boca na vsa usta pove, (kar misli)
no decir esta boca es mía nobene besede reči
estar pendiente de la boca de uno koga z veliko pozornostjo poslušati
guardar la boca biti zmeren v jedi in pijači; zamolčati, ne izblekniti
hablar por boca de otro delati po navodilih koga drugega
hacer boca zbuditi apetit
la boca se le hace agua sline se mu pocede
írse de boca uiti, pobegniti (konj); nepremišljeno govoriti
mentir con toda la boca v obraz lagati
poner la boca al viento ničesar jesti ne imeti
quitar a uno de la boca a/c komu nekaj z jezika sneti
quitárselo uno de la boca od ust si pritrgati, da drugemu damo
su boca es medida vaša želja je zame ukaz
tener buena boca imeti dober okus (vino)
torcer la boca usta zaviti, namrdniti se, nakremžiti se; nos vihati
traer a. siempre en la boca kar naprej o istem govoriti
en boca cerrada no entra(n) mosca(s) molčati je zlato
por la boca muere el pez škoda človeka spametuje
quien tiene boca, se equivoca motiti se je človeško
traer en bocas a uno koga skozi zobe vleči - bonus 3 (st.lat. duonus, še starejše duenos; prim. lat. bēo, bellus), adv. benē (gl. to geslo); komp. melior, melius (prim. gr. μάλα zelo, μᾶλλον bolj, μάλιστα najbolj, največ, μαλερός močan, lat. multus); superl. optimus, starejše optumus 3 (iz *opitumus: ops, opis, inops). Beseda bonus ima tako širok pomen kakor gr. ἀγαϑός, sl. dober.
I. o stvareh in osebah:
1. dober, izvrsten (naspr. malus): bona dicta Enn. ap. Ci., Ci. izvrstni izreki, dobri dovtipi, verba valde bona, verba suā naturā bona aut mala Ci., bona ars, bonae (optimae) artes Ci. lepa umetnost, lepe umetnosti (toda: Claudius bonarum artium cupiens erat T. dobrih lastnosti), nummos adulterinos pro bonis accipere Ci. ponarejene za prave, omnia meliora facere Ci. vse izboljšati, izpopolniti, optimos versus dicere ex tempore Ci., portus bonus N., ager optimus Ca., C., si hominibus bonarum rerum (za dobro) tanta cura esset, quanto studio... nihil profutura... petunt S., bona vina, carmina H., melius iter H., scripta optima Graecorum H.
2. dober = pripraven, primeren, ustrezen, koristen; abs.: bonum est Ca. koristi, pomaga, aetas tironum plerumque melior Ci.; z dat. ali z ad (za kaj): quod mihi erit bonum atque commodum Ter. ugodno in lahko, ager... bonus pecori S., mons pecori bonus alendo L., bona bello cornua V., nona dies melior fugae V., ad quam rem bona aut non bona sit (terra) Varr., milites Rom. ad proelium boni T.; s sup.: quis amor cultu optimus Pl., optimum factu Ci., C., S., L. najboljše, najpametnejše, vitatu quidque petitu sit melius H.; z inf.: Pl., Ci. ep., quiesse erit melius L.; z ACI: optimum esse domum suam quemque reverti C. da najbolje kaže, tako tudi bonum videtur: Aug. ali optimum factu videtur z inf.: S. in optimum videtur z ACI: L., optimum est ali hoc mihi factu est optimum z ut in cj.: Pl.
3. occ.
a) dober = spreten, umetelen (v čem, s čim), izurjen v čem, vešč česa, v čem, vrl: aedificator, agricola, colonus, dominus Ca., orator Enn. ap. Ci., accusator sat bonus, accusatores meliores Ci., bonus gubernator, poëta, comoedus, consul, boni imperatores, duces Ci., b. dux H., Q., b. socii L., b. amicus N., b. amici T., b. vicinus, sutor, pater optimus H., melior gladiator O., optimus furum balneariorum Cat.; z abl.: et proelio strenuus erat et consilio bonus S., iaculo bonus V. spreten kopjanik, bonus pedibus, remis V., sagittis melior Dacus H. boljši strelec s puščicami; z gen.: furandi melior T. spretnejši v lokavih naskokih; pesn. z inf.: Pers., Val. Fl., Sil., Stat., Cl., boni... ambo, tu calamos inflare levīs, ego dicere versus V.; pren.: stilus optimus... dicendi... magister Ci., usus magister est optimus Ci.; subst. bonī -ōrum, m vrli možje, junaki, korenjaki: Ci.
b) (v boju, v vojni) jak, vrl, hraber, pogumen, junaški (naspr. malus, ignavus); večinoma kot subst.: optimus quisque cadere aut sauciari S., boni malique, strenui et imbelles inulti obtruncari S., pari periculo, sed famā impari boni atque ignavi erant S.; z abl.: vir pace belloque bonus L., bonus militiā T., plures Adherbalem sequuntur, sed illum alterum (Iugurtham) bello meliores S., Pisidae optimi bello L.
c) ki je v dobrem (ugodnem) položaju = imovit, premožen, bogat: est miserorum, ut... invideant bonis Pl.
č) plemenit, odličen, imeniten, spoštovan, cenjen: bono genere nata Pl., illam civem esse Atticam bonam bonis prognatam Ter., nisi qui patricius sit, neminem bono genere esse natum Ci., adulescens bonus, honesto loco natus Ci.; boni (viri), optimus quisque, optimi plemenitaš(i), aristokrat(i), velikaš(i), včasih s stranskim pomenom dobromiselnik(i), domoljub(i) (prim. III. 2. c); occ. = premožnež(i), bogataš(i), bogatin(i): semper in civitate, quibus spes nullae sunt, bonis invident, malos extollunt S., auctoritas bonorum retinetur Ci., quid iuris bonis viris Ti. Gracchi tribunatus reliquit? Ci., optimo cuique pereundum erat, reliquis serviendum Ci.
d) čeden, ličen, lep, zal: forma bona Ter., Varr., forma melior H., Lepidus iuvenis formā quam mente melior Vell., mulier bona aspectu Ambr., cervix b. Suet., optima signa Ci. kipi, scyphos optimos aufert Ci., plena domus caelati argenti optimi Ci. najlepših srebrnih reliefov.
e) dober = fin, izbran, slasten, dragocen: bene habitavit omnibusque optimis rebus usus est N. je užival v vsem le najfinejše, bonis rebus explere Lucr., regio rebus optima bonis Lucr., bona cena Cat., cenarum bonarum assectator Sen. ph., re bonā multā copiosus Gell. z mnogimi dragocenostmi, optima quaedam (naspr. vilia et minuta) Plin. iun. dragocenosti; ignorantia bonarum rerum N. dragocenih, slastnih reči, t.j. dragocenih mazil, poslastic.
f) dober = dobršen, precejšen, znaten, velik, obilen, bogat: bonum atque amplum lucrum Pl., bonam magnamque partem ad se attulit Ter., bona magnaque pars servabat foedera caste Lucr., bonam partem sermonis in hunc diem esse dilatam Ci., bona pars hominum H., bona pars vocis meae accedet H. moj glas bo vmes krepko donel, nostris pars bona dempta malis O., amicorum bona copia praesto fuit Ci., bona librorum copia H., Bona Copia (pooseb.) O.; bonam copiam eiurare Ci. ep. proglasiti se za golega in suhega.
4. do koga dober, naklonjen, blagohoten, prijazen, ustrežljiv, milostljiv; abs.: bonus atque benignus H., des bonus veniam H., adsit bona Iuno V., boni divi V. milostni, b. Acestes V. darežljivi, vultūs boni, vultus melior O., bonae et fidae voluntatis ministri Sen. ph., cum laude et bonis recordationibus facta prosequi T., bonā veniā Ter., Ci., L. ali bona cum venia Ci., L.; z dat.: vicinis bonus esto Ca., sis bonus o felixque tuis V., vos o mihi Manes este boni V., iam melior mihi V. že spravljen z menoj; bonus in me Ci. ep. — Kot priimek: Bona dea, Bona dīva (gl. Bona dea), Iuppiter Optimus Maximus (okrajšano O.M.) L. idr., te, Capitoline, quem propter beneficia populus Romanus Optimum, propter vim Maximum nominavit Ci. (prim. Ci. De nat. deor. II, 25, 64).
II. o abstraktnih pojmih: dober =
1. ugoden, prijeten: caelum Ca., tempestas Ci., tempestas melior, via peior H., bona initia S., b. eventus Varr., exitūs boni H., meliores exitūs Ci., b. fama Ci. dober glas, sloves, bona de Domitio... fama est Ci. ugodna je vest, sententia melior nulla esse potest Ci., bonae res Pl., L. sreča, in bonis rebus omnes contemnere, in malis pugnare contra bonos Ci. v sreči — v nesreči, animus b. Pl. miren, pohleven duh, bono animo (animo bono) esse Ci. idr. ali bonum animum habere S., L. dobre volje, dobrega duha (srca) biti, aliquid in bonam (optimam) partem accipere Ci. za dobro vzeti (jemati); occ. dober =
a) čil, čvrst, svež, zdrav: aetas Varr., Ci. mladost, color Varr., Lucr., O. zdrava polt, melior color Plin., melior sanguis V. bolj sveža, mlajša, valetudo bona Ci. ali optima C. dobro, trdno zdravje, bona mens Ci., L., O. idr. zdrava, trezna pamet, mens melior Ter.
b) zdravilen, neškodljiv: vinum Cels., aquae Pr.
2.
a) koristen, zaslužen: exemplum, facta T., alicuius bonā operā (operā optimā C.) uti L., bonam operam navare adversus aliquem Aur.
b) uspešen, srečen, ugoden, srečenosen, obetaven, dobrega pomena: salus Ci., spes C., H. veselo, fortuna L., fata H., fatis melioribus uti V., b. annus V., dies O., Sen. ph., Petr. srečen, vesel, optima quaeque dies miseris mortalibus aevi prima fugit V., melior pars diei V. ugodnejši, b. hora Petr., bonas horas male collocare Mart., b. navigatio Ci., Val. Max., mors Plin. iun. srečna, lahka, omnibus bonis, non tristissimis Ci., melius auspicium Pl., melius omen, meliora auspicia V., omine cum bono Cat., ite bonis avibus O. ali cum bona nubere alite Cat. (prim.: secundā ratem occupare alite H.) z ugodnimi ptičjimi znamenji, ob ugodnem ptičjem znamenju, z dobro prerokbo (iz ptičjega leta so namreč prerokovali srečo ali nesrečo); od tod bonum sit V. (če se vzame kaj za znamenje, pomenek) naj bo srečno! blagor nam!; kot želja: quod bonum faustum felix fortunatumque sit Ci., quod bonum faustum felixque L., quod bonum atque fortunatum sit Pl., quod bonum faustumque sit tibi domuique tuae, Caesar Auguste Suet.; kot uvodno besedilo pred razglasi: bonum factum Suet. na blaginjo in srečo! bonum factum, ut edicta mea servetis Pl. dajte, pazite na moje razglase! o govoru: dicenda bono sunt bona verba die O., dicamus bona verba Tib.; pren.: bona verba quaeso Ter. = le počasi!
III. v nravstvenem pogledu: dober =
1. dobre čudi, pošten, pravičen, vrl, zanesljiv, zvest; o osebah: multi boni adulescentes illi homini nequam studuerunt Ci., servi tam benevoli, tam boni, tam fideles Ci., senatoris boni est semper in senatum venire Ci. dolžnost vestnega senatorja, bonus auctor, auctor valde bonus, auctor optimus Ci., plebs optima et modestissima Ci., boni fidelesque socii L., naturā optimus Sen. ph.; poseb. bonus vir pošten, pravičen mož, ali subst. bonus -ī, m poštenjak, pravičnež: negant quemquam esse bonum virum nisi sapientem Ci., viri boni et misereri Ci., iustis autem et fidis hominibus, id est bonis viris, ita fides habetur, ut... S., pessimus atque optimus vir Q., bonus tantummodo segnior fit, ubi neglegas, malus improbior S., boni (naspr. nefandi) O., oderunt peccare boni virtutis amore H., proprium est boni recta facere Q., minor vis bonis quam malis inest Plin. iun. Bonus (= ὀ Χρηστός) Pravičnik, Pravični kot Focionov častni priimek: N. V nagovoru bone, boni dragi moj(i): Pers., i, bone, quo virtus tua te vocat H., optime V. dragi moj, optimi viri Ci. dragi moji; pogosto iron.: bone vir Pl., Ter. ti poštenè, quid ais, bone custos defensorque provinciae? Ci. ti zvesti (= nezvesti) varuh, boni H. O abstr. pojmih: ingenio bono esse Ter., bono animo in populum Rom. esse Ci. naklonjen biti rim. narodu, bona atque honesta amicitia S., societas bona T., bona (optima) fide tibi sua omnia concessit Ci. pošteno, vestno, optimi mores Ci., ratio bona cum perdita confligit Ci. pravičnost, conscientia bona Q. ali optima Plin. iun., quod Erucio accidebat in mala causa, idem mihi in usum venit in causa optima Ci. v povsem častni, consilio bono Ci. z dobrim namenom, optimo iure Ci. po vsej pravici; o duši: optima pars hominis Ci. = quod in homine praestantissimum et optimum est Ci. = quod est optimum in nobis Lact., bona pars tui Sen. ph.
2. occ.
a) nraven, čist, čednosten: mulier Pl., huius sanctissimae feminae atque optimae pater Ci., filius optimus atque innocentissimus Ci., bona coniunx, virgo, pueri boni malique, amor bonus Cat.
b) dobrodušen, nesebičen: bonae sub regno Cinarae H.; o ljubicah, ki ne jemljejo plačila: expedit bonas esse vobis Ter., at bona, quae nec avara fuit Tib.
c) (politično) dobro misleč, dobromiseln, domoljuben, rodoljuben, lojalen, za občo blaginjo zavzet: bonus et fortis civis Ci., id accidere bono viro et civi potest Ci. poštenjaku in za občo blaginjo zavzetemu državljanu, ut eum, quem bonum civem semper habuisset, bonum (pravičen) virum esse pateretur Ci., boni cives, boni viri Ci., optimi viri Ci. spoštovanja vredni domoljubi, pars melior (naspr. pars deterior) L. = optimae partes N. domoljubna stranka; subst. bonus -ī in pl. bonī -ōrum, m dobromiselnik(i), domoljub(i): boni complures S., fautor et cultor bonorum L., invitis principibus, resistente senatu, omnibus bonis repugnantibus infima manu plebis bellum concitare Hirt.; iron.: video bonorum, id est lautorum et locupletium urbem refertam fore Ci.; v gr. pogledu so boni možje demokratskega prepričanja, demokrati: iam tum... fortius boni pro libertate loquebantur quam pugnabant N.; v rim. pogledu pa so boni in optimi (pri Ci. pogosto optimates) možje aristokratskega prepričanja, aristokrati, konservativci: omnes boni semper nobilitati favemus, te senatus equitesque et omnes boni sequebantur, eam optimam rem publicam esse dico,... quae sit in potestate optimorum. — Subst. bonum -ī, n
1.
a) (še z značilnostmi adj., zato ima tudi komp. melius -ōris) dobro, dobra lastnost, dober položaj: ni vis boni in ipsa inesset forma Ter., prodigium L. ali detrimentum vertit in bonum C. se obrne na dobro, mutare in deterius aut in melius Sen. ph., mutari in melius T. (o osebah), it in melius valetudo principis T. se izboljšuje, reficere in melius et in maius Plin. iun. izboljš(ev)ati in poveč(ev)ati.
b) (čisti subst.) dobro (telesno, duševno in nravstveno), dobrina: sapiens et bonum ferre potest modice et malum fortiter Varr. fr., forma bonum fragile est O., unicum bonum diuturnam vitam existimare Ci., qui sint in bonis, nullo adiuncto malo Ci. ki uživajo vsakovrstne dobrine, tria genera bonorum: maxima animi, secunda corporis, externa tertia Ci., summum bonum Ci. največje dobro (fil.), ius bonumque S. kar je prav in dobro, aequum (et) bonum ali aequum bonumque (gl. aequus), dividere bona diversis H. ločiti dobro od kvarnega, bona pacis T., bona malaque vestra T. vaša blaginja in vaše gorje, bona omnia optare (precari) alicui Pl. komu vse dobro želeti, za koga vse dobro prositi, bonum tuum concoquas Petr. uživaj svojo srečo, boni consulere aliquid Ca. ap. Gell., Q. tolmačiti kaj za dobro; dar, vrlina, čednost, krepost: naturale bonum N. prirojena nadarjenost, multa a natura habuit bona N., acer bonorum et vitiorum suorum iudex Ci., bona aut mala S. vrline ali pregrehe, neque bona neque mala eorum S. čednosti — pregrehe, bonum tuum auge et exorna Sen. ph. svoje vrline, čednosti.
2. (le v pl.) imetje in blago, imetek, imovina, posest, premoženje, bogastvo: bona fortunaeque, b. aliena, privata Ci., b. patria Ci. očetnjava, b. paterna et avita Ci., eorum bona veneant, qui proscripti sunt Ci., bona publicare Ci., N., bona civium voci subicere praeconis Ci. dati na dražbi prodati, bona verbo redigere (zaseči), re dissipare Ci., bonorum omnium heres L. glavni dedič, divisa inter creditores bona T., bona edere Pl. ali comedere H. po grlu pognati, esse in bonis Ci. ali habere in bonis Icti. biti lastnik kake posesti (kake dediščine), toda: qui sint in bonis, nullo adiuncto malo Ci. (gl. pod 2.), esse in bonis alicuius Icti. pripadati komu.
3. korist, prid, obrestek, dobiček, sreča (naspr. malum): quid mihi sit boni, si mentiar? Pl. kaj naj bi imel od tega, est alicui aliquid bono Ci., L., Ph. komu je kaj v prid, quibus occidi patrem bono fuit Ci., quis enim ullam ullius boni spem haberet in eo? Ci. kdo bi se nadejal česa dobrega od njega, maximum bonum in celeritate putare S., maximum regni bonum Sen. tr., nullā boni spe T. brez vsakega upanja na dobro, iam intellegente suum bonum Italiā Plin., commune bonum Lucr., Sen. ph. ali bonum publicum Pl., S., L. idr. obča (državna) blaginja, privato usui bonum publicum postponitur T.; kot vzklik bonum! Ap. k sreči! na srečo! (naspr. malum! žal!).
Opomba: Optimus je včasih okrepljen še z adv.: plane opt. Ap., satis opt. Aur., valde opt. Plin. Val., perquam opt. It.