Franja

ven [ə] tja: hinaus, sem: heraus (iti hinausgehen, herausgehen, pogledati hinausschauen, herausschauen …)

vèn

vèn z njim! out with him!; turn him out!

vèn dehors

ven! dehors!, hors d'ici!, sors (ali sortez) d'ici!, prends (ali prenez) la porte!
iti ven sortir

vèn adv.

1. fuori:
hoditi ven in noter andare dentro e fuori
vsi ven! tutti fuori!
trebuh noter, prsi ven! pancia in dentro, petto in fuori!

2. fuori (di casa, all'estero):
pog. iti na prakso ven andare a fare il tirocinio fuori, all'estero
biti iz česa ven essersi liberato di qcs.
pog. to mi že pri ušesih ven gleda ne ho le tasche piene, ne ho fin sopra i capelli
igre iti ven z adutom giocare l'atout
pren. pri enem ušesu mu gre noter, pri drugem ven gli entra da un orecchio, esce dall'altro
pog. priti ven (odredba) essere emanato (decreto, ordinanza)
pog. priti ven (iz vaje) essere fuori esercizio
pog. priti ven essere dimesso (dall'ospedale, dalla prigione)
ne videti se ven iz dela essere oberato di lavoro
ven z besedo! su, parla! sputa fuori il tuo veleno!
na ven biti pohleven kot ovčka all'apparenza essere docili come agnelli

vèn (ven) pril. van, napolje: šel je ven; ven in ven mi nagaja
stalno me zadijeva, zadeva; ven z besedo
kaži što misliš; ven je šel jeseni 43
u partizane je otišao jeseni 43; vija vaja ven
prebrojavanje u dječjoj (de-) igri

vèn afuera, hacia afuera

ven! ¡fuera de aquí!, ¡largo de aquí!
ven z njim! ¡fuera!, ¡fuera con él!, fam ¡que lo echen!

vèn prisl., надві́р присл.

vèn prisl. afară
□ iti ven a merge afară

tromboza globokih ven stalna zveza
medicina (zamašitev vene) ▸ mélyvénás trombózis
Sopomenke: globoka venska tromboza

veninven, ven in ven [ə] immerfort

vija-vaja-ven ene-mene-muh und aus bist du

stara celina stalna zveza
(Evropa) ▸ öreg kontinens, vén kontinens
Sopomenke: stari kontinent

stari kontinent stalna zveza
(Evropa) ▸ öreg kontinens, vén kontinens
Sopomenke: stara celina

babura samostalnik
1. izraža negativen odnos (ženska) ▸ banya, szipirtyó
Po mojem je bil dekan sredi kakšne konference, ko je noter planila tista babura iz referata s policajem. ▸ Szerintem a dékán éppen egy konferencia kellős közepén volt, amikor berontott az a banya a tanulmányi osztályról, egy rendőr kíséretében .
Stara babura je prišla iz svoje koče in s skrivenčeno roko kazala nanj. ▸ A vén szipirtyó kijött a kunyhójából, és göcsörtös kezével rámutatott.
Sopomenke: coprnica, čarovnica

2. (vrsta paprike) ▸ bóbita [paprikafajta]

bežáti -ím nedov., утіка́ти -ка́ю недок., тіка́ти -ка́ю недок.

• bežáti na vèč straní розбіга́тися
• bežáti vèn вибіга́ти

brazda samostalnik
1. (dolg ozek rez v zemlji) ▸ barázdaZa oranje uporabljajo zelo majhen plug, z njim lahko orjejo le plitvo brazdo. ▸ Szántáshoz nagyon kicsi ekét használnak, és sekély barázdát húznak vele.

2. (guba na delu telesa) ▸ barázda, ráncPrestane travme se mu še zmeraj rišejo v brazdah na obrazu. ▸ A megélt traumák még mindig mély nyomot hagynak az arcán.

3. (vdolbina) ▸ barázdaPo sredini testa napravimo z roko brazdo, v katero položimo podolgasto klobaso iz marcipana in mandljev. ▸ A tészta közepén kézzel barázdát húzunk, ebbe fektetjük a marcipánból és mandulából készült henger alakú tölteléket.

4. (sled plovila) ▸ hajósodor, barázdaGalebi so leteli za trajektom in se držali vodne brazde. ▸ A sirályok a vízben kialakult barázda mentén kitartóan követték a kompot.

5. botanika (vrhnji del pestiča) ▸ bibeszáj, termőVen lahko pride le mimo lepljive brazde, na kateri odloži pelod, ki ga je prinesla z drugih cvetov. ▸ Innen csak a ragacsos barázdán keresztül tud kijönni, amelyre lerakja a más virágokon gyűjtött virágpor egy részét.

6. elektronika (zapis zvoka) ▸ lemezbarázda
7. (o občutjih) ▸ barázda

coprnica samostalnik
1. (pravljično bitje) ▸ boszorkány Coprnica ga je hotela zrediti, da bi ga spekla in pojedla. ▸ A boszorkány fel akarta hizlalni, hogy aztán megsüsse és megegye.
Sopomenke: čarovnica

2. lahko izraža negativen odnos (ženska z nadnaravnimi sposobnostmi) ▸ boszorkány, boszorka, banya
K coprnicam in coprnikom ne hodim, da bi izvedel svojo bližnjo ali daljno prihodnost. ▸ Nem járok boszorkányokhoz és varázslókhoz azért, hogy megismerjem a közeli vagy a távoli jövőmet.
V srednjem veku bi vas imeli za coprnico, na srečo so danes za nadnaravne sposobnosti prijaznejši časi. ▸ Magát a középkorban boszorkánynak tartották volna, de szerencsére manapság jobb idők járnak a természetfeletti képességekkel rendelkezőkre.
Sopomenke: čarovnica

3. izraža negativen odnos (zlobna, starejša ženska) ▸ boszorkány, boszorka
Pusti to staro coprnico, naj govori sama s sabo. ▸ Hagyd azt a vén boszorkát, hadd motyogjon magában.
Sopomenke: babura, čarovnica

čarovnica samostalnik
1. (pravljično bitje) ▸ boszorkány, boszorka, vasorrú bábaSopomenke: coprnica

2. (ženska, obtožena čarovništva) ▸ boszorkány
3. izraža negativen odnos (zlobna, starejša ženska) ▸ szipirtyó, banya, csoroszlyaEj, ej, stara čarovnica je prinesla hrano. ▸ Ajaj, a vén szipirtyó megérkezett az étellel.
Oče je bil še potem, ko je bil star in vdovec, bolj vesel, če je imel okoli sebe mlajše in urejene ženske kot pa kakšne "zanemarjene čarovnice". ▸ Apám még idős és megözvegyült korában is jobban örült, ha fiatal és ápolt nők voltak körülötte, és nem valami „elhanyagolt csoroszlyák”.
Sopomenke: babura, coprnica, zlobnica

4. lahko izraža negativen odnos (ženska z nadnaravnimi sposobnostmi) ▸ boszorkány
Nekateri pravijo, da je farmacevtka, drugi, da je čudodelka, tretji pa jo imajo za navadno čarovnico in prevarantko. ▸ Egyesek szerint gyógyszerész, mások szerint varázsló, megint mások szerint csak szimplán boszorkány és szélhámos.
Sopomenke: coprnica

čepráv aunque (subj)

čeprav dežuje, pojdem ven aunque llueve, saldré

četúdi aunque (subj)

četudi dežuje, pojdem ven aunque llueve, saldré