Franja

pregnati (prežênem) preganjati ljudi z domov, skrbi: vertreiben; živali: abschrecken, verjagen, wegjagen; tatove, vlomilce: abschrecken

pregnáti to chase away (ali off), to drive away (ali off); to banish, to exile; (izriniti) to dislodge, to oust (from)

pregnáti koga iz dežele to banish someone from the country; to deport

pregnáti chasser, bannir, exiler, proscrire ; (izgnati) expulser, refouler, déposter

pregnati se z delom se surmener, s'éreinter, se tuer au travail (ali à la besogne)
počitnice so pregnale vse moje skrbi les vacances ont balayé tous mes soucis

pregnáti (-žênem)

A) perf.

1. esiliare; confinare; deportare; proscrivere, relegare; mettere al bando; confinare, mandare al confino:
pregnati v taborišče deportare nei campi di concentramento

2. (spoditi) cacciare, ricacciare; scacciare, dissipare:
pregnati oblake scacciare le nubi
pregnati okupatorja ricacciare l'invasore
pregnati skrbi scacciare le preoccupazioni

3. (prepoditi iz skrivališča) stanare, snidare; sloggiare

4. (z gonjenjem izmučiti) estenuare, abbattere, accasciare; pren.
pregnati dolgčas, pregnati (si) čas ammazzare il tempo, la noia
pren. pregnati koga iz srca dimenticare qcn.

B) pregnáti se (-žênem se) perf. refl. sfiancarsi, ammazzarsi (di lavoro)

pregnáti -žênem, preženi -ite, pregnal -ala protjerati (-ter-): pregnati koga od doma, iz hiše; pregnati se z delom
pretjerati u radu, irnisati se radom; pregnati si skrbi
otjerati brige; pregnana kritika
pretjerano oštra kritika

pregnáti desterrar; exiliar; extrañar; proscribir ; (izgnati) expulsar

pregnati z dimom ahumar; fumigar

pregnáti -žênem dov., зігна́ти зжену́ док., нагна́ти -жену́ док., прогна́ти прожену́ док.

pregnáti -žênem dov.
1. a forţa să plece, a izgoni, a fugări, a surghiuni, a exila
2. a alunga

brlóg den; hole; figurativno kennel; (divje živali) lair; (vidrin) holt; (jazbečji, lisičji) earth; (razbojniški itp) den, haunt

pregnati iz brlóga to unearth

dim moški spol (-a …)

1. der Rauch
gost dim der Qualm
dvigajoč se: die Rauchfahne, steber: die Rauchsäule; -rauch (cigare Zigarrenrauch, cigaretni Zigarettenrauch, pipe Pfeifenrauch, tobačni Tabakrauch)
nastajanje dima die Rauchentwicklung
z malo dima rauchschwach
odvajanje/odvod dima der Rauchabzug, der Rauchaustritt
javljalnik dima tehnika der Rauchmelder
oblak dima die Qualmwolke
pramen dima der Rauchschwaden
pregnati z dimom ausräuchern
zastrupitev z dimom die Rauchvergiftung
vonj po dimu der Rauchgeruch
okus po dimu der Rauchgeschmack
|
figurativno dim in pena Schall und Rauch
figurativno kjer je dim, je tudi ogenj kein Rauch ohne Flamme

2. figurativno die Luft
obravnavati koga, kot da je dim (jemanden) wie Luft behandeln
biti za koga dim Luft für (jemanden) sein

dvóm (-a) m dubbio; incertezza, perplessità, esitazione;
dvomi ga mučijo, obhajajo è tormentato, assalito dai dubbi
rahel dvom se ga loteva è preso da un dubbio
znebiti se dvomov, pregnati dvome liberarsi dei dubbi
dogodek, ki zbuja dvome o čem fatto che induce a dubitare di
filoz. metodični dvom dubbio metodico
verski dvomi dubbi di natura religiosa
ni dvoma, brez vsakega dvoma senza dubbio, indubbiamente

gnézdo (-a) n

1. nido; covo:
napraviti, spletati gnezdo fare, intessere il nido
pren. zleteti iz gnezda lasciare il nido
pren. pregnati iz gnezda snidare
lastovičje gnezdo nido di rondine
pren. sračje gnezdo disordine, confusione, guazzabuglio
pren. gadje gnezdo nido, covo di vipere
osje gnezdo vespaio
pren. dregniti v osje gnezdo sollevare un vespaio
mišje gnezdo topaia
kačje gnezdo serpaio

2. (istočasno skoteni, zvaljeni mladiči) covata; nidiata, figliata:
gnezdo prašičev una nidiata di porcellini

3. (dom, stanovanje) nido:
napraviti si gnezdo farsi il nido

4. pejor. (majhen, odročen kraj) casa del diavolo; paesucolo

5. (skrivališče; postojanka) covo:
roparsko, zarotniško, teroristično gnezdo covo di briganti, di congiurati, di terroristi
voj. strojniško gnezdo nido di mitragliatrici

kič samostalnik
1. lahko izraža neodobravanje (cenen izdelek) ▸ giccsNa bazarju dobiš vse od kiča do lepih ročno izdelanih spominkov. ▸ A bazárban a giccstől a szép kézműves emléktárgyakig minden kapható.
Spominki, povezani s svetovnim prvenstvom v nogometu, so prava parada kiča na eni strani in zelo dragih izdelkov na drugi strani. ▸ A labdarúgó-világbajnoksággal kapcsolatos emkléktárgyak egyrészt igazi giccsparádét jelentenek, vagy pedig nagyon drága termékek sokaságát.
Ne maram kiča, se pravi neestetskih stvari, narejenih iz cenenih materialov ... ▸ Nem szeretem a giccset, szóval a nem esztétikus, olcsó anyagokból készült dolgokat...
Razni viteški portreti, ceneni kič, ki je bil všeč cesarju, niso mogli pregnati močnega slikarstva impresionistov. ▸ A különböző lovagi portrék, az olcsó, császárnak tetsző giccs nem tudta kiszorítani az impresszionisták erős festészetét.

2. lahko izraža neodobravanje (o izumetničenosti nečesa) ▸ giccsVedno sva imeli radi estetiko kiča, prenasičenost s podobami. ▸ Mindig is szerettük a giccs esztétikáját, a képekkel való túltelítettséget.
Njen okus ima dve skrajnosti – minimalizem oziroma zelo očiščena oblika ali pa popoln kič. ▸ Az ízlésének két véglete van – a minimalizmus, illetve a nagyon letisztult forma vagy a tiszta giccs.
Bahavih ameriških filmov, ki mejijo na kič, ne maram. ▸ A giccsel határos, harsány amerikai filmeket nem szeretem.
Kadar je na Blegošu lepo vreme, okolica postane tako lepa, da skoraj meji na kič. ▸ Amikor Blegošban szép az idő, a táj úgy megszépül, hogy az már szinte a giccsel határos.
Čudovit film, čudoviti igralci, ki so vse prizore odigrali iz srca, realno, brez pretiravanja, brez kiča in olepšav. ▸ Csodálatos film, csodálatos színészek, akik minden jelenetet szívvel, életszerűen játszanak el – giccs és szépítés nélkül.
Dekorativna umetnost, most med visoko umetnostjo in cenenim kičem, je v pol stoletja pri nas skoraj popolnoma izginila. ▸ A magas művészet és az olcsó giccs között hidat képező dekoratív művészet fél évszázadon belük szinte teljesen eltűnt nálunk.
Kritika je dolgo odklanjala Puccinijeva dela ter mu celo očitala, da piše sentimentalen kič. ▸ A kritikusok sokáig elutasították Puccini műveit, és még azt is felrótták neki, hogy érzelgős giccseket ír.
Ta rešitev je še posebej priporočljiva za manj zmogljive računalnike in vse tiste, ki ne marajo softverskega kiča. ▸ kontrastivno zanimivo Ez a megoldás különösen ajánlott a kisebb teljesítményű számítógépekre, továbbá mindazoknak, akik nem szeretik a giccses szoftvereket.

krt samostalnik
1. (žival) ▸ vakondProsim vas za nasvet, kako pregnati krta z vrta in zelenice okoli hiše. ▸ Tanácsot kérnék, hogyan tudnám elűzni a vakondot a kertből és a ház körüli zöldterületről.
Krti rijejo po zemlji v globini nekaj centimetrov, njihovi hodniki pa so dolgi tudi 50 do 60 metrov. ▸ A vakondok néhány centiméter mélyen túrnak a földben, alagútjaik hossza eléri az 50–60 métert is.
Povezane iztočnice: zlati krti, evropski krt, krt vrečar, navadni krt

2. (vohun) ▸ besúgó, neformalno ▸ tégla [beépített ember]

mráčen (-čna -o) adj.

1. scuro, buio; cupo:
mračna noč notte buia
mračen prostor locale scuro, buio

2. pren. (neugodno razpoložen) tetro, cupo:
mračen značaj carattere tetro
mračno razpoloženje umore tetro

3. pren. (zelo neprijeten) tetro, lugubre:
pregnati mračne misli cacciare i pensieri lugubri

4. pren. (ki nasprotuje svobodi, napredku) oscuro, tenebroso, buio:
mračne sile forze oscure
mračni srednji vek i secoli bui (del Medioevo)

5. pren. (časovno odmaknjen v neznano preteklost) tenebroso;
mračni bogovi dei ostili
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
slikati kaj v mračnih barvah raffigurare qcs. in toni foschi
zool. mračni termit termite lucifuga (Reticulotermes lucifugus)

nagnáti

nagnati (pregnati) iz echar de; expulsar de

okupátor occupant moški spol

upreti se okupatorju résister à l'occupant
pregnati okupatorja chasser l'occupant

potênje perspiration; sweating; sweat

s potênjem pregnati, ozdraviti prehlad to sweat out a cold

preganja|ti¹ (-m) pregnati zu vertreiben suchen

prehlad samostalnik
1. (bolezen) ▸ megfázás, nátha, meghűlésSopomenke: navadni prehlad

2. (pri rastlinah) ▸ megfázás, meghűlésOb prehladu rastlin začnejo rumeneti listi. ▸ Ha egy növény megfázik, akkor sárgulni kezdenek a levelei.