Franja

pobočj|e [ó] srednji spol (-a …) der Hang (ekstremno Extremhang, extremer Skihang, južno Südhang, nasprotno Gegenhang, odvetrno/zavetrno Leehang, privetrno Luvhang, plazovito Lawinenhang, severno Nordhang, travnato Grashang, vzhodno Osthang, zahodno Westhang), der Abhang, Berghang, die Berglehne
… pobočja Hang- (lega/ekspozicija die Hangexposition, die Hangrichtung, nagib die Hangneigung, površje die Hangfläche, razbremenitev die Hangentladung, vznožje der Hangfuß)
navzdol/navzgor po pobočju hangabwärts/hangaufwärts
poprek čez pobočje quer zum Hang
vzporeden s pobočjem hangparallel
pravokoten na pobočje senkrecht auf/zum Hang
geografija celinsko pobočje der Kontinentalabhang
prepadno pobočje der Bergabsturz
gradbeništvo, arhitektura (brežina) die Böschung
naklon pobočja der Gleithang
na pobočju in Schräglage

pobóčje slope; side of a hill; incline

vzpenjati se po pobóčju to climb up a slope

pobóčje (strmina) côte ženski spol , pente ženski spol , déclivité ženski spol , penchant moški spol ; (brežina) talus moški spol , (gorovja) versant moški spol ; (strmo) berge ženski spol

pobočje nasipa flanc moški spol d'une digue
blago, strmo pobočje pente douce, escarpée
nasprotno pobočje contre-pente ženski spol
južno (severno) pobočje pente sud (nord), versant méridional (septentrional)
položno, strmo pobočje versant en pente douce, abrupt
sredi pobočja à mi-côte

pobóčje (-a) n geogr. versante, declivio, fianco, pendio, china, costa; spiovente:
pobočje hriba fianchi del monte
zahodno, vzhodno pobočje il versante occidentale, orientale
spustiti se po pobočju scendere per la china

pobóčje s padina, obronak: pobočje gore

pobóčje cuesta f ; declive m ; pendiente f ; (griča) ladera f ; (gorovja) vertiente f

pobóčje -a s., узбі́ччя -я с.

pobóčje -a m pantă, versant, povârniş

breg [é] moški spol (-a, -ôva, -ôvi)

1. pri vodi: das Ufer (reke [Flußufer] Flussufer, nasprotni Gegenufer, nizki Flachufer, notranji Gleitufer, severni Nordufer); (obala, obrežje) das Gestade
na bregu am Ufer
vožnja na drugi breg die Überfahrt
utrjevanje bregov die Uferbefestigung, der Uferbau
na levem bregu linksufrig
na desnem bregu rechtsufrig
prestopiti bregove das/die Ufer übertreten, übers Ufer treten

2. (vzpetina) der Hügel, (strmina, pobočje) der Hang (notranji Gleithang, zunanji Prallhang)

3. tehnika (nastavek) die Nocke
|
figurativno imeti za bregom im Schilde führen
tiha voda bregove dere stille Wasser sind tief

brežin|a ženski spol (-e …) die Böschung (obalna Uferböschung, nasipa Deichböschung, Dammböschung, cestna Straßenböschung, odkopna Einschnittböschung); (pobočje) der Abhang
gradbeništvo, arhitektura letev za oblikovanje brežin der Böschungsformer

celinsk|i (-a, -o) (kopenski) binnenländisch; (kontinentalen) kontinental; Binnen-, Inland-, Kontinental- (led das Binneneis/Inlandeis, most die Landbrücke, ribolov die Binnenfischerei, plošča geografija die Kontinentaltafel, zgodovina zapora die Kontinentalsperre, vode Binnengewässer množina, kolo das Landrad, geografija pobočje der Kontinentalabhang, podnebje das Kontinentalklima/Binnenklima)
geografija celinska polica der Schelf, der Kontinentalsockel

ekstremn|i (-a, -o) Extrem- (oblika die Extremform, pobočje der Extremhang, primer der Extremfall, situacija die Extremsituation, šport spust die Extremabfahrt)
ekstremno smučanje šport das Ski-Extrem
ekstremna desnica die Ultrarechte
ekstremna levica die Ultralinke

gora samostalnik
1. (visoka vzpetina) ▸ hegy, hegységDevetnajstkrat se je povzpel tudi na našo najvišjo goro. ▸ Tizenkilenc alkalommal megmászta a legmagasabb hegyünket.
Povezane iztočnice: mizasta gora

2. (velika količina) ▸ egy halom, egy rakásZaslužil je gore denarja. ▸ Egy halom pénzt keresett.
Vsak dan prihaja prava gora pisem. ▸ Naponta egy halom levél érkezik.
Povezane iztočnice: ledena gora

gôra (-e) f

1. monte, montagna; vetta:
v daljavi so se videle gore in lontananza si vedevano i monti
iti, hoditi v gore andare per i monti, in montagna, essere un patito della montagna
strme, visoke gore montagne erte, scoscese, alte
pobočje, vrh gore il pendio, la cima del monte
velik ko gora alto come una montagna
geogr. ledena gora iceberg
(vzklik) križana gora! santo cielo!

2. nareč. vigneto in collina

3. bosco (di montagna)

4. pren. monte, mare, mucchio, flagello:
gora denarja un flagello di quattrini
imeti cele gore težav essere, trovarsi in un mare di guai
FRAZEOLOŠKA/TERMINOLOŠKA RABA:
pren. biti za deveto goro sparire senza lasciar traccia
(v pravljicah) iti čez devet gora in devet voda andare lontano lontano, per mari e monti
naše gore list uno dei nostri, un connazionale
šalj. če noče gora k Mohamedu, mora Mohamed h gori se la montagna non vuole andare da Maometto, Maometto andrà alla montagna

górski mountainous; mountain; alpine

górska bolezen mountain sickness
górska cesta mountain road
górski čevlji mountaineering boots pl
górske dirke (motocikl.) hill-climbing contest
górski duh, škrat mountain sprite, gnome
górska globel ravine, hill valley, (irska, škotska) glen
górski greben, hrbet ridge, crest
górska dežela, pokrajina mountainous country, highland, mountainous region
górska koča mountain hut
górsko področje mountain district, highland
górska palica alpenstock
górska oprema mountaineering outfit
górski plezalec mountaineer, climber, mountain climber, (v Alpah) alpinist
górsko pobočje mountainside, mountain slope
górska pot mountain path
górsko sedlo saddle; dip between two peaks
górsko pravo miners' statutes, mining laws pl
górska reševalna služba mountain rescue service
górska stena steep mountainside, rock wall
górska vas mountain village
górski usad landslip, (večji) landslide
górska veriga mountain range, mountain chain
górska tura alpine (ali mountain) tour, climbing trip
górski veter mountain wind
górski vodnik (alpine) guide
górski vrh summit, mountaintop, peak
górski zrak mountain air
górska železnica mountain railway

gôrski de (la) montaña; montañoso

gorska bolezen mal m de montaña, A soroche m
gorska cesta carretera f de montaña
gorski duh, škrat gnomo m
gorski greben cresta f (de montaña)
gorska globel garganta f; barranco m
gorska oprema equipo m de montañero
gorsko pobočje falda f; ladera f
gorska pokrajina región f montañosa
gorski prelaz, gorsko sedlo puerto m, paso m
gorska reševalna služba servicio m de salvamento (y socorrismo) de montaña
gorska soteska desfiladero m
gorska stena pared f rocosa; ladera f tajada a pico
gorska tura excursión f por la montaña
gorski usad derrumbamiento m; desprendimiento m de tierras
gorska vas pueblo m de la montaña
gorski vodnik guía m (alpino)
gorska železnica ferrocarril m de montaña

gričevje samostalnik
(skupina gričev) ▸ dombvidék, dombság

griva samostalnik
1. (o živalski dlaki) ▸ sörény, bundaZnačilnosti islandskega konja so dolga in košata griva in rep, kratek trup, manjša pasma konj. ▸ Az izlandi ló rövid törzsű, kisebb testalkatú lófajta hosszú és bozontos sörénnyel és farokkal.Prav levja griva dokazuje, da tudi pri upodobitvah leva v srednjeveški umetnosti simbolika nadvladuje naturalizem. ▸ Éppen az oroszlánsörény bizonyítja, hogy a középkori művészetben az oroszlán ábrázolásában a szimbolizmus dominál a naturalizmus felett.Konji imajo grivo in rep. ▸ A lovaknak sörényük és farkuk van.
Največja posebnost norveških gozdnih muc je njihova griva. ▸ A norvég erdei macskák legkülönlegesebb jellemzője a bundájuk.
Leva pogosto imenujemo tudi kralj živali, predvsem zaradi njegove veličastne grive. ▸ Az oroszlánt – elsősorban a csodálatos sörénye miatt – gyakran az állatok kirányának nevezik.

2. (o laseh) ▸ sörény, hajkoronaNamesto neukrotljive grive las je imela mehke kodre, ki so ji ravno prekrivali ušesa. ▸ Zabolázhatatlan hajsörény helyett puha hullámokban omlott le a haja, melyek épp csak eltakarták a fülét.Zaradi višine, levje grive kodrastih sivih las in prodornih oči je bil njegov videz akademski. ▸ Magassága, göndör és ősz oroszlánsörénye, átható szeme miatt akadémikusnak nézett ki.Dolgolaske, ki si želijo razmršeno grivo, naj uporabijo navijalke, a las naj ne navijejo do korenin. ▸ A hosszú hajú nők, akik kócos sörényt szeretnének, használjanak hajcsavarókat, de ne tekerjék föl a hajukat egészen a hajtőig.
3. (travnata površina; pobočje) približek prevedka ▸ hegyoldal, füves rétHodili so v koloni, ubirali bližnjice čez grive, prvi in zadnji pa sta svetila bodisi s trskami ali slamo. ▸ Oszlopban haladtak toronyiránt a hegyoldalban, az első és az utolsó a sorban pedig fafáklyával vagy szalmafáklyával világított.
Po valovitem terenu morajo marsikje grabiti seno na roke, po grivah pa je treba zagrabiti tudi za koso. ▸ A hepehupás terepen sok helyen kézzel kell összenyalábolniuk a szénát, a hegyoldalban pedig akár kaszával is.
Okrog domačije so same grive! ▸ A majorságot csupa-csupa füves rét veszi körül!

4. (o vodni površini) ▸ tajtékSprehajal se je po plaži, bila je zgodnja jesen, nemirni vetrovi so gonili pred sabo valove s penastimi grivami. ▸ A plázson sétált, koraősz volt, a nyughatatlan szelek maguk előtt kergették a tajtékos hullámokat.
Bele grive ob obali kažejo lomljenje valov, ki tudi erodirajo morsko dno in splakujejo glino in mivko z obale. ▸ A part menti fehér tajték a hullámtörést jelzi, ami a tengerfeneket is erodálja, és bemossa az agyagot és a homokot a partról.
Ta ladja je na grivi cunamija jezdila iz pristanišča na celino in pristala štiri kilometre daleč od obale. ▸ Ez a hajó a cunami taraját meglovagolva lebegett ki a kikötőből a szárazföldre, és kötött ki négy kilométerre a parttól.

5. (o obliki) ▸ sörény, üstök, tarajVes zahodni del je bil prekrit z gosto grivo tropskega gozda in se je končal s strmo skalno steno v morje. ▸ Az egész nyugati oldalt a trópusi erdő sűrű sörénye borította, melynek végében meredek sziklafal zuhant alá a tengerbe.
V daljavi valovijo grive topolov. ▸ A távolban a nyárfák barkasörénye hullámzik.
Dala si je narediti tetovažo, stilizirano sonce z obrazom in grivo sončnih žarkov. ▸ Varratott magára egy tetoválást, egy stilizált Napot, amelynek arca volt, és a napsugarak sörényként ölelték körül.
Na bibavični grivi, na videz goli, najdemo poleg gruč grmičkastega členkarja nekaj zanimivih rastlin. ▸ Az árapály látszólag csupasz taraján, a rengeteg ágas-bogas sziksófű mellett néhány érdekes növényt is találunk.

6. (goba) ▸ korallgomba
Paziti moramo tudi, da ne zamenjamo užitnih griv s strupenimi. ▸ Arra is ügyelnünk kell, hogy az ehető korallgombákat ne keverjük össze a mérgezőkkel.
Povezane iztočnice: tribarvna griva, rumena griva, bleda griva, krvobetna griva

hríb hill, hillock; mountain

v hríb, po hríbu navzgor uphill
po hríbu navzdol downhill
pobočje hríba hillside
čez hríb in dol, čez hríbe in doline over hill and dale, up hill and down dale
iti po hríbu navzdol, sestopiti s hríba to go downhill

hríb (-a) m

1. monte:
pobočje, vrh hriba pendio, cima del monte
strm, visok hrib monte ripido, alto
čez hribe in doline per monti e per valli

2. pl. hribi monti; montagna:
biti doma s hribov essere un montanaro
iti, hoditi v hribe andare in montagna