Franja

dostikrat [ô] oft; etliche Male, wiederholt; vielmals
še dostikrat noch oft
(marsikdaj) manchmal
| ➞ → večkrat

dóstikrat pril. često, čestoput: dostikrat mislim nate

dôstikrat often, frequently; many a time, many times; several times

dôstikrat assez souvent, maintes fois

dôstikrat adv. spesso, sovente, di frequente, più volte

dôstikrat a menudo; muchas veces, con frecuencia, frecuentemente

dôstikrat prisl., багаторазо́во присл.

dôstikrat prisl. de multe ori

deciēns, mlajše deciēs, num. adv. (decem)

1. desetkrat: columbae decies anno pariunt Plin., decies et octies Pall., deciens centena milia Ci., L., Front. (10 x 100 x 1000 =) milijon = deciens centum milia L., okrajšano: decies centena (sc. milia) dedisses huic parco H. ali sume tibi deciens (sc. centena milia) H., tako tudi: ita HS deciens Q. Dionem perdidisse Ci., hinc HS quater deciens P. Tadio numeratum Ci. 4,000.000 sestercijev, HS deciens (sc. centena milia) et octingenta Ci. 1,800.000 sestercijev, deciens (sc. centena milia) aeris L. milijon asov; pesn.: deciens decemviri = centumviri O., bis decies = vicies Mart.

2. sinekdoha desetkrat = pogosto(krat), često(krat), dostikrat: deciens dixi Pl., haec deciens repetita placebit H., quod (carmen) … deciens non castigavit ad unguem H., deciens lectis tabellis Iuv.

oft (öfter, öftest) često, pogosto, dostikrat, večkrat; oft genug kaj pogosto, največkrat; so oft kolikorkrat; wie oft? kolikokrat?, kako pogosto?; noch oft še dostikrat, še marsikdaj

oftmals dostikrat

saepe, komp. saepius, superl. saepissimē, adv. (saepe je neutr. nekega adj. *saepis -e „zagrajen“, „stlačen“, „gost“, od koder tudi saepiō, saepēs, praesēpēs, praesēpia) velikokrat, pogosto(ma) (večkrat, največkrat, prevečkrat), dostikrat, mnogokrat, često (češče, najčešče ali prečesto), čestokrat, mnogokdaj, marsikdaj, marsikaterikrat, marsikrat (naspr. nonnumquam, raro): PL., TER., C., L., S. idr., quod etsi saepe dictum est, dicendum tamen est saepius CI., vinum aegrotis prodest raro, nocet saepissime CI., bene saepe ENN. FR., CI., saepe multi ali multi saepe CI. = mnogi drugi, saepe et multum ali multum et saepe CI., quam saepissime CI. kolikor krat (je) le mogoče, kar največkrat; saepe (saepius) numero, gl. saepe-numerō.

vielmals mnogokrat, dostikrat; danken usw.: prav lepo

багаторазо́во присл., dôstikrat prisl., vèčkrat prisl.

per-saepe, adv. (per in saepe) res mnogokrat, res dostikrat, zelo (prav) pogosto: Ci. idr.; v tmezi: per pol saepe peccas Pl.

a², an [ei, ə; ən] pridevnik & nedoločni člen
neki, določen; eden; vsak; isti

all of a size vsi iste velikosti
twice a day dvakrat na dan
such a one (prav) takšen
he is a teacher je učitelj
half a day pol dneva
a great deal of veliko česa
a few questions nekaj vprašanj
a little time nekaj časa
many a time marsikdaj, dostikrat

agilen pridevnik
1. (prizadeven; aktiven) ▸ agilis, kitartó, erőszakos, rámenősGostje so bili po prejetem zadetku nekoliko bolj agilni, dokončno pa so se prebudili v zadnji tretjini prvega polčasa. ▸ A kapott gól után a vendégcsapat játékosai valamelyest rámenősebben játszottak, de csak az első félidő utolsó harmadára lendültek újra formába.
Moja starša sta agilna, sodelujeta ob dnevu odprtih vrat in nama obema z bratom pomagata. ▸ A szüleim igen agilisak, aktívan részt vesznek a nyílt napon, és a bátyámnak meg nekem is segítenek.
Nervozen je in negotov, ni več tako mentalno agilen, kot je bil nekoč. ▸ Ideges és tétova, mentálisan már nem olyan kitartó, mint régen.
Menim, da so tudi šole dostikrat premalo agilne pri preprečevanju nasilja. ▸ Véleményem szerint gyakran az iskolák sem lépnek fel elég határozottan az erőszak megelőzése érdekében.

2. (o telesni lastnosti) ▸ agilis, mozgékony
Čeprav veljajo mačke za agilne živali, se pogosto zgodi, da padejo z okenske police in se pri tem poškodujejo ali celo poginejo. ▸ Jóllehet a macskákat mozgékony állatoknak tartják, gyakran megesik, hogy lezuhannak az ablakpárkányról, és megsérülnek vagy akár el is pusztulnak.
Pri tej vadbi je poudarek na gradnji funkcionalnega, atletskega, agilnega, hitrega in močnega telesa, uporabnega pri vsakodnevnih naporih. ▸ Ennél a gyakorlatnál a hangsúly a funkcionális, atletikus, mozgékony, gyors és erős test fejlesztésén van, hogy kibírja a mindennapi erőfeszítéseket.

3. (o avtu) ▸ agilis, mozgékony, lendületes
Avtomobil gre skozi zavoje zares odlično, je zelo agilen, stabilen in predvidljiv. ▸ Az autó valóban minden gond nélkül veszi be a kanyarokat, igen kitartó, stabil és kiszámítható.
Volanski mehanizem je natančen, podvozje agilno, a hkrati z zadostno mero udobja. ▸ Pontos kormányszerkezet, teherbíró alváz, valamint megfelelő szintű kényelem jellemzi.

4. ekonomija (o načinu vodenja) ▸ agilis, ambiciózus Agilne organizacije se bodo lažje znašle v situacijah sprememb, hkrati pa bodo bolj pripravljene na rast. ▸ Az erős szervezetek könnyebben föltalálják magukat a változékony helyzetekben, és ugyanakkor a növekedésre is jobban fel lesznek készülve.

deceptive [diséptiv] pridevnik (deceptively prislov)
varljiv, zmoten

appearances are often deceptive videz dostikrat vara

flagrum -ī, n (flagellum) bič, šiba: Pl., Suet., Amm., Macr., flagro caedi Ca. Fr., caesa flagro est Vestalis L., flagris caedi Q., flagra pati Iuv., ad flagra deducere Iuv. k sužnosti, šalj. o sužnju, ki mora dostikrat čutiti bič: rediviae flagri Tit. ap. Fest. „bičegulec“, gymnasium flagri Pl. vadišče za bič.

iste, ista, istud, gen. istīus, pesn. istĭus, dat. istī (dvojni pron. nom. sg. zaimka is in indoev. zaimenskega korena *to, prim. gr. τόν, τήν, τό).

I. Pron. demonstrativum

1. ta, tale, onile, ta tvoj (vaš). Kakor pomeni hic prvo, ille tretjo, tako pomeni iste drugo osebo, s katero govorimo. Zato stoji dostikrat v zvezi s tuus (vester): quamdiu iste furor tuus nos eludet? Ci., qualis erit tua ista accusatio? Ci., de tuo isto scelere Ci., isti vestri satellites Ci., ista vestra simulatio Ci.; podobno: ista, quae vos dicitis Ci., homines sapientes et ista auctoritate praeditos, quā vos estis Ci., ex istis, quos nostis, urbanis nemo est Ci.; pa tudi popolnoma samo: te decor iste quod optas esse vetat O. ta tvoja lepota, iste deus qui sit V. tvoj bog, non tu in isto artificio callidior es, quam hic in suo Ci.; pogosto imamo v mislih zvezo z drugo osebo: si animo isto eras N. tega mišljenja (kakor praviš), utinam istud evenisset N. kar si rekel, istud quidem faciam N. kar zahtevaš, de istis rebus (o vaših razmerah) exspecto tuas litteras Ci., quid tibi cum armis? ista (ki jih sedaj nosiš) nos decent gestamina O. Pomni zlasti ixpt. istīus-modī, tudi ločeno: istīus modī te vrste (starosti), tak(šen): nihil istiusmodi Ci., ratio istiusmodi Ci., clientes istius modi Pl., nos esse istius modi Ter.; v posebnih primerih pomeni iste
a) v pismih to, kar se nanaša na prejemnika: perfer istam militiam; sin autem ista sunt insaniora, recipe te ad nos Ci., ex tuā provinciā omnique isto imperio Ci.
b) v dialogu to, kar omenja sogovornik: Critolaum istum, quem venisse commemoraras Ci., utinam tibi istam mentem di duint Ci. mišljenje, ki sem ti ga označil, sunt inquam ista, Varro Ci. je tako, kakor si rekel.
c) pred sodiščem to, kar se nanaša na nasprotnika: illorum studio, quos iste (tvoj varovanec Ver) vexarat Ci., iste homo ingeniosus Ci., nec mihi dicere promptum, nec facere est isti O. nasprotniku; od tod tudi v političnih govorih o tem, čemur se nasprotuje: quid istius (Antonijeva) decreta proferam? Ci., animi est ista mollitia inopiam ferre non posse Ci. Iz tega se je

2. occ. razvil zaničljivi postranski pomen: tale, takle, takšenle, le-ta: quod isti contigit uni Ci., quāque improbus iste exsultat V., non hoc ista sibi tempus spectacula poscit V., Mars alter, ut isti volunt L. ti možički, nostri isti nobiles ornamenta sua iis concedant Ci., exponam vobis, ex quibus generibus hominum istae copiae comparentur Ci., iste tuus vates O., tuus iste frater Petr. —

II. Adv. obl.:

1. loc. istī tam, ondi, na tvoji strani: Enn. fr., Pl., Ap., patet isti ianua leto V.

2. istim (prim. illim, hinc) od tam, od ondod, od tiste, s tvoje strani: isti istim ecferte lora Pl., sonitus usque i. exauditur Ci., i. postea Corinthum instituit redire Gell.

3. istō (prim. eō, quō) tja(kaj), na tvojo (vašo) stran: liceat modo isto venire Ci. k tebi, i. intro abire Pl., i. proficisci Ci., i. excurrere, i. usque penetrasse Plin. iun.; metaf. v to, vmes: admiscere aliquem Ci. ep.; od tod istō-vorsum, skrč. istōrsum tja (obrnjen), tjakaj: i. abire, concedere Ter.

Opomba: Star. obl.: gen. sg. istī: isti formae, poseb. v zvezi istī modī ali istīmodī = istīus modī, istīusmodī (gl. zgoraj): Acc. fr., Cat., Pl.; dat. sg. istō: Ap.; fem. istae Pl.