Franja

čemu [é] ➞ → kaj

čemu¹

1. wozu

2. (zakaj) warum

čemu² moški spol filozofija das Wozu

čemu daj. od što, šta čemu, čemur: da li se tu treba čemu čuditi; to je ono čemu se ja čudim to je tisto, čemur se čudim; je li to čemu je to za kaj, ali to kaj velja

čemú à quoi bon, pourquoi, dans quel but, pour quelle raison

čemú adv.

1. a che cosa, per che cosa:
čemu ti bo knjiga, če je ne bereš a che cosa ti serve il libro se non leggi?

2. perché:
čemu naj bi me bilo strah perché dovrei aver paura?

čemú pril.
1. kazuje namjeru, našta, našto, čemu: čemu ste prišli sem
2. kazuje uzrok, radšta: čemu naj bi me bilo strah

čemú prisl., чому́ присл.

čemú prisl. pentru ce

biti cepljen proti čemu frazem
1. lahko izraža negativen odnos (o neobstoječi lastnosti) ▸ be van oltva ellene, hidegen hagyja, immunis rá
Njegovi serviserji pa očitno sodijo med tiste, cepljene proti hitrosti, saj je avto pokvarjen že tri leta. ▸ Az autószerelői nyilván azok közé tartoznak, akiket hidegen hagy a sebesség, hisz az autó már három éve lerobbanva áll.
Med nepoučenimi so seveda daleč spredaj Američani, ki so očitno še dodatno cepljeni proti splošni izobrazbi. ▸ A tanulatlanok között persze az amerikaiak viszik a prímet, akik, úgy tűnik, még inkább be vannak oltva az általános műveltség ellen.

2. (neobčutljiv; odporen) ▸ immunis rá, hidegen hagyja, be van oltva ellene
Podobno krasnih obljub smo Slovenci doslej dobili že kar precej, zato bi bili lahko že cepljeni proti lahkovernosti. ▸ Mi, szlovénok már eddig is számos hasonlóan csodás ígéretet kaptunk, így akár már immunisak is lehetnénk a hiszékenységre.
Primorci so že cepljeni proti tej razpravi, saj so jo preštudirali na številnih konkretnih primerih. ▸ A Tengermellék lakosait már hidegen hagyja ez a vita, mivel számos konkrét eset kapcsán foglalkoztak a kérdéssel.

čemú? what for?; for what purpose?; what's the good?; to what end?

čemú? ¿para qué?

čemu delaš to? ¿para qué lo haces?

hiteti čemu naproti frazem
(bližati se) ▸ siet valami felé, igyekszik valami felé
Vsak dan prinese kaj novega in za vsakega starša je pravi mali čudež, ko opazuje, kako drobceno bitje hiti odraslosti naproti. ▸ Minden egyes nap valami újat hoz, és a szülő számára felér egy csodával, amikor látja, hogyan siet az apróság a felnőttkor felé.

effugiō -ere -fūgī -fugitūrus ubežati komu, uiti komu, uteči komu, čemu, umakniti se komu, čemu

1. intr.: semustilatus effugit Ci., illum effugere nolebat C., ante alios eff. V. prvi bežati, via Nolam ferente effugit L. po cesti v Nolo; pesn.: effugit sagitta V. odleti. Od kod? s samim abl.: patriā effugiam Pl., stabulis effugere O.; s praep.: effugere ex urbe Pl., saucius e caede, e proelio effugerat Ci., quotiens ex eius manibus effugi Ci., ex vinclis publicis effugisse simulans N., a ludis vix vivus effugit Ci., ab omni verborum vilitate effugere Petr., qui de suis manibus effugerint Ci.; z adv.: si vis effugere istinc H. Kam?: ad summa delubra V.; z adv.: foras effugere Pl.

2. trans. (prim. ἐκφεύγειν τινά ali τι): hos montes intrare cupiebant, ut equitatum effugerent Caesaris C., manus impias effugere S.; pesn.: effugimus scopulos Ithacae V., manūs effugit imago V. se je izvila iz rok, je izginila, polum effugere O. oddaljen biti od … ; pren. (iz)ogniti se česa, čemu: infortunium, malam rem effugere Pl., telum effugere V., petitiones tuas corpore effugi Ci., effugere periculum, mortem, adventum alicuius C., milites, qui famem, qui ferrum, qui morbum effugerunt Ci., effugere poenam, famam, crudelitatis infamiam Ci., civium invidiam N., tanta mala S., morsūs O., nomen honorque rogos effugiunt O. ne prideta na … , animus, qui se non effugit umquam H., effugere iudicium (kazenski sodbi) Petr., cupiditates adulescentiae T.; z ne: propinquae clade urbis ipsi, ne quid simile paterentur, effugerunt L. so ušli podobni usodi, parum effugerat, ne dignus crederetur T.; s quin: numquam hodie effugies, quin mea manu moriare Naev. fr. Pomni poseb.: nihil te effugiet Ci. nič ti ne uide, nullius rei cura Romanos effugiebat L. Rimljani niso ničesar prezrli, neque hoc spectaculum effugerit parentes H. bodo imeli, doživeli.

forwhy [fɔ:wái] zastarelo

1. prislov
zakaj, čemu

2. veznik
ker

káj pril.
1. zašto (uzrok): kaj me tako gledaš
2. što, našto, čemu: kaj ti bo knjiga, če ne znaš brati
3. zašto, što (razlog): kaj da gotov še ni?
4. koliko: kaj stane avto
koliko stoji auto
5. izražava veliku mjeru: kaj skrbi sem imel z njo -o,
koliko sam imao briga s njom
6. je li: nismo dobro uspeli, kaj!

leap at neprehodni glagol
skočiti proti komu, čemu; pognati se na koga, kaj
figurativno pograbiti z obema rokama (priliko)

ljubíti i ljúbiti -im
1. ljubiti, voljeti, voleti: ljubiti dekle, ženo; zelo se ljubita; ljubiti vroče, brez upanja
voljeti bez nade
2. voljeti, osjećati (-seć-) naklonost, privrženost prema komu, čemu: ljubiti slikovite metafore, Prešernovo poezijo
3. star. ljubiti, cjelivati (ce-): ljubiti roko
4. tražiti što kao uvjet (-vet), uslov svoga razvitka: te rastline ljubijo vlažno zemljo
5. pokazlvati spremnost za nešto: ne ljubi se mi jesti
ne jede mi se; če se ti bode ljubilo, pridi k meni
budeš li raspoložen, dođi k meni; milostljivi se ni ljubilo odgovarjati
milostiva nas nije udostojila odgovora

nȁšto prisl. čemu: našto toliko riječi?; našto pisati o tome?; našto čekaš?

občudováti -ujem diviti se komu, čemu: občudovati koga, občudovana umetnost